Hármaska és négyeske
Ez az aranykor sajnos nem nekünk következett be... Ugyan 1999-ben megtörtént a csoda, kijött a harmadik rész, és aki tehette, ezzel tolta, viszont volt egy kis bibi: a gépigény. Az bizony 133 MHz-es Pentium, és ha jól emlékszem, 32 MB RAM. De ez nem tuti. Ebből következik, hogy otthon szomorkodtunk, minden adandó alkalmat megragadtunk, hogy valamelyik havernál mi is részese legyünk ennek a csodának.
Tudom, baromi unalmas lesz újra elolvasni, de még mindig nem tudtunk a játékban kiteljesedni. Még mindig nem láttuk át a fejlődésrendszert, a skilleket, a spelleket. A játék sava-borsát, ami miatt úgy szeretem ez a játékot. Akkoriban csak játszottunk, ahogy tudtunk. Játszottuk a skirmish pályákat, és próbáltunk az egységekkel taktikázni. A campaign akkor nekem még ijesztően nehéznek tűnt, lényegében a LONG LIVE THE QUEEN-t leszámítva nem is tudtunk többet megcsinálni. Ennek a játéknak van ugye az a tulajdonsága, hogy a kampányban nem lehet nehézséget állítani...
Így végül akkoriban sikerült megakadni egy viszonylag alacsony szinten, csak sok évvel később jutottam el odáig, hogy kvázi érett fejjel üljek le újra elé, és belecsapjak a lecsóba úgy igazán istenesen. Eddig azonban még jó pár évet kellett tengődnöm mindenféle más játékokkal. Miközben tengődtem, befutott a Heroes IV.
Ez a játék talán a leginkább kilógó rész mind közül. Ennek pedig az az oka, hogy itt a harcok nem oldalnézetben játszódnak, hanem 3D-ben. Ez valakinek bejött, valakinek nem. Én elvoltam vele, de volt egy csomó más dolog, ami viszont nem tetszett. A pénzéhség volt, ami nagyon rányomta nálam a játékélményre a bélyegét. A várból lényegében napi 1000 aranyat lehetett összeszedni a 4000 helyett, miközben egyetlen fekete sárkány ára sem jött ki belőle.
Persze voltak aranybányák, de akkor is. A másik pedig, hogy nem lehetett mindenkit megcsinálni, hanem mindig választani kellett. Ez pedig rengeteg frusztrációt jelentett, ami szörnyű fájdalommal járt. A hősök itt maguk is harcoltak, ami sok mindenkinek bejött, én még ugye akkoriban sem voltam a karakterfejlesztés bajnoka, így nekem annyira nem jött össze az sem.
Így összességében azt mondanám, hogy nekem ez volt a leggyengébb. Tele volt komoly változtatásokkal, ami inkább negatívan sült el, mint pozitívan. Hamar tovább is léptem rajta, és megint csönd borult a világomra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
