Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Vacsora előtt

  És kézenfogva elindulunk sétálni a folyóparton megnézni a naplementét. Apró keze eltűnik az enyémben, ujjainkat szorosan átkulcsoljuk, kicsit lebegtetve előre-hátra karunkat. Apró, lassú léptekkel, meg-megállva néha átölelve egymást haladunk a csobogó víz mellett. A körülöttünk levők mind el vannak foglalva a saját kis világukkal, mint ahogy mi is a mienkkel. Csak néhány kacsát zavarunk meg jelenlétünkkel, akik heves hápogás közepette startolnak el a víz felszínéről. Kicsit távolabb leereszkednek egymás mellé. Ők is egy pár.

  És beköszönt az este...

  e=mc² 13 éve 0

• Uzsonnára...

  És megcsókolja tenyeremet. Az övénél majdnem kétszer akkora. - Először furcsállta a dolgot, de azután megbarátkozott vele, amikor simogatom a hátát, fogom a kezét séta közben, ja és a cici pont belefér. - Ráhelyezi tenyerét az enyémre, és összekulcsoljuk ujjainkat, ami ölelésbe torkollik, végül elcsattan egy csók. Ő mosolyog, én vágyakozom. Tudja mit szeretnék. Kicsit elkomolyodik, újra mosoly fakad az arcán, majd felkel, és a ruhásszekrény felé indul. Megyünk sétálni!

  És kézenfogva elindulunk...

  e=mc² 13 éve 10

• Délután

  És megszólal azon a kedves kis hangján, amivel egyszerűen nem tudok betelni. Csak hallgatom, amiket mondd és elmerülök a hangjában olyannyira, hogy amikor visszakérdez, hirtelen megrázkódom, mert a fonalat már rég elvesztettem. Ekkor hangszíne megváltozik, mélyebb lesz és morogni kezd. Torokból, de olyan aranyosan, hogy megmosolyogtat. Ő pedig ettől még mérgesebb lesz, hogy kinevetem, amitől még jobban morog. 22-es csapdája. Végül beadja a derekát, elneveti magát és csak annyit mondd nőies hanglejtéssel: " -Olyan hülyék vagyunk!"

  És megcsókol...

  e=mc² 13 éve 2

• Ebéd után

  És a desszert pedig tiramisu. Leülünk egymás mellé a nappaliban a kanapéra, kényelmesen elhelyezkedünk, kezünkben a tálka édesség. Pár falat után ránéz az enyémre, sóvárogva, kérdően, enyhén mosolyogva megkérdezi: "-Ugye nem fogod kérni?" Azonnal rávágom, hogy de igen, miközben már tudom, hogy ezt én falatonként fogom neki adni. Merítek egy picit a kanállal, kifelé fordítom, hogy könnyen a szájába vehesse, és vigyorogva csóválom a fejem, miközben nyammnyogva behabzsolja az evőeszközről a süteményt. Diadalittasan, megelégedve nyújtózik el ölemben az utolsó falat után, hogy aztán kedvére kihasználja, hogy cirógatom, simogatom, miközben nekem dorombol.

  És megszólal...

  e=mc² 13 éve 0

• Az ebéd

  És jollakunk a látvánnyal, ami előttünk elénkterül. Ahogy fogja a villát, emeli a szája felé, kitátja oválisra ajkait, szemével nézi a prédát, ahogy egyre közelebb kerül végzete felé. Egyszer csak megáll a keze, látja, hogy figyelem őt, szeme rám esik, és mosolyogva, hangsúllyal megkérdi: "- Most mi van?" Visszamosolygok rá, és választ kikerülvén egy falatot csúsztatok le a torkomon. Ő folytatja elkezdett műveletsorát s teljesen extázisba esik a rántotthús ízétől.

  És a desszert...

  e=mc² 13 éve 1

• Ebéd előtt

  És elkészítjük ebédünket ketten, együtt, kerülgetve egymást a kis konyhában. Néha-néha összeér a karom az ő vállával, a térdem a combjával. Ha közel hajolok hozzá ismét érzem illatát, nem bírom megállni, hogy ne csókoljam meg a szabadon lévő nyakát. Ekkor kicsit elhúzódik, összehúzza vállait a nyakával, mert csiklandozza szőrzetem. Az asztalnál űlve ráhelyezi gyengéden lábfejét a lábamra, apró pillantásokat vetünk egymásra.

  És jóllakunk...

  e=mc² 13 éve 5

• Délelőtt

  És felkel az ágyról, belebújik a mamuszomba, kicsoszog az erkélyre és nagyokat szippant a friss levegőbe. Mosolyog, boldog, hogy újra süt a nap, ami szinte megkapja az arcát, pedig éppen hogy csak kimerészkedett a fénybe. Bentről zajokat hall, így vissza libben pihekönnyű léptekkel, majd sejtelmes mosollyal az arcán, karjait keresztbe téve megáll, szemléli a terepet, és hozzálát. Velem.

  És elkészítjük ebédünket...

  e=mc² 13 éve 4

• Úgy tíz körül...

  És szürcsölni kezdi az ajkaival a bögre szélére áramló feketét. Majdnem csókra álló, kissé nedves ajkakkal aprókat szürcsöl. Két kézzel fogja, ujjaival körbe öleli, melegíti tenyerét, miközben igéző, milimiéternyit összébb szűkülő szemekkel belenéz az én szemembe és látom rajta, ahogy azok nevetnek. Közben egyik kezével vállig érő vörös haját füle mögé bújtatja a homlokáról. Ekkor bevillan bennem hajának kellemes illata, ami egész éjjelemet, álmomat megédesítette. Hosszan, mélyeket lélegeztem belőle, még most sem tudok betelni vele.

  És felkel az ágyról...

  e=mc² 13 éve 0

• Reggeli után

  És kinyílik a szeme...

  Tekintete azonnal engem keres, és mikor megpillant, megnyugszik, hogy nem voltam álom számára. Rámosolygok, ő visszamosolyog rám. Majd látom, ahogyan sóvárogva az én kávéscsészémmel szemez, és sóhajt egy nagyot vigyorogva. Tudja, hogy neki hoztam, amit egy csókkal köszön meg.

  És szürcsölni kezd...

  e=mc² 13 éve 2

• Reggelente

  Már a negyedik hétvégét tölti el nálam. Reggel felkelek, és csak gyönyörködöm a látványban. Itt van, velem. Boldogan, nyugalomban.

  Nincs is annál jobb, mint amikor reggel nem egyedül kelsz fel, hanem kinyitod a szemedet, akkor Ő az első akit megpillantasz. Mosolyogsz egy kicsit, karoddal jobban magadhoz szorítod, megpuszilod, és a reggeli kávé közben a falnak támaszkodva figyeled, ahogyan jóízűen alszik, őrzöd álmát, hogy senki meg ne zavarja. Apró jeleket veszel észre az arcán, és tudod, hogy most az álomvilágában is "jó" történik vele.

  És kinyílik a szeme...

  e=mc² 13 éve 24

• Megnyugodtam

  Jól van, nem úgy működik!

  Szerencsére.

  e=mc² 13 éve 0

• All good things come to an end

  Már nem vagyunk barátok, ez már több mint barátság. Keressük egymás társaságát, minden elérhető módon. Hiányzunk egymásnak, ha nem vagyunk együtt.

  Elrontottam!

  e=mc² 13 éve 14

• Fusson ki merre lát!

  

  e=mc² 13 éve 9

• Nincs tovább

  Egy érzéssel kevesebb, huszonhárommal több.

  Mindenki azt kapja, akit érdemel. De ennyire rossz ember nem lehet.
  De annyira rossz én sem lehetek, hogy a mézesmadzag előttem el, és aztán senki.

  Ez nem így működik.

  Már nem vagyok az, aki voltam.

  Nagyon remélem, hogy nem így működik.

  e=mc² 13 éve 14

• Vasárnap esti elfoglaltság

  Telefonon keresztül karaoke partyt hallgatni... frenetikus élmény!

  Egyszer ti is próbáljátok ki!

  e=mc² 13 éve 0

• Az örlődés

  Miért választ valaki egy olyan lehetőséget, ami - mindkét fél tudja, és be is látták egymásnak hogy - minden szempontból rossz?
  Miért félnek az emberek a nem megszokottól?
  Hol van az leírva, hogy egy huszonéves nem szerethet egy harmincast?
  Miért törvényszerű az, hogy csak a férfi lehet idősebb?
  Miért félnek az emberek a boldogságtól?
  Miért nem tudnak kűzdeni?
  És miért játszanak Velem?

  e=mc² 13 éve 4

• Ez Bonyolult...

  Megtettem.

  Nem kellett volna, vagy pont, hogy meg kellett volna tennem?
  Én tudom mit akarok. Ő is.
  Ez az a helyzet, amikor a szív mást mond, mint az ész.
  Őrlődés.

  Az idő megoldja.

  Vagy nem.

  e=mc² 13 éve

• Mosoly!

  Szeretem ha mosolyognak rám, főképp, ha nőnemű az illető. Jó érzéssel tölt el, főleg, ha azért teszi ezt, mert előtte én mosolyogtam rá. Fel tudja dobni a napodat olyannyira, hogy egész nap ki nem verheted a fejedből.

  Van egy nagyon jó barátom (nő), akinek a mosolygása felettébb érdekesen alakul, ugyanis a szája széle a kezdeti görbületnél nem felfele ível, hanem lefelé. Nem, nem szomorkodik, hanem "érdekesen" adja tudtomra, hogy nevet. Először az arca úgy alakul, mint mindenki másé, szépen kezd kirajzolódni a felfelé ívelő félhold. Ebben a stádiumban csak az apró arc rezdüléseit lehet észrevenni. Ha kicsit viccesebb a téma, akkor jönnek elő a lefelé görbülő ajkak - ezzel együtt a szemhéjak zsugorodása. Majd a következő fázisban már felcsillannak a fogak is, és kacaj hangja hagyja el száját. Örömteli!

  Lányok, mosolyogjatok!

  e=mc² 13 éve 6