Elvileg meg lehetne "blankolni" azt a szalagkábelt, de elég ronda munka az ilyesmi. Szerintem inkább csináltass a készülékre rendes vonalbemenetet. Feltételezem, hogy például a HiVox-nál elvállalnák a munkát értelmes összegért - amellett, hogy persze "rangon aluli" lenne nekik, és lehet, hogy a készüléked színvonalához képest többe kerülne a leves, mint a hús - ez esetben marad a házilagos megoldás.

(#35002) vodkaboy22: Üdvös lenne, ha értenéd, amit írok, mert ez így eléggé meddő. Nem egyszerű matematika, hanem gyakorlati végeredmény, ami számít, és az pedig néha (rendszeresen) igen messzi van az elvi matematikától. De ha neked jól esik, zárj ki mindent indifferens matematikai alapon, amivel egyébként jól járnál.

[ Szerkesztve ]

(#35002) vodkaboy22: Hozzáteszem, olvastam már sokféle hangdobozépítési irományt, építgettem is már hangdobozt, emellett hallgattam már többszázfélét, többszázféle erősítővel, olvasgattam már többezer tesztet róluk, tehát van tapasztalatom arról, hogy mi a működési gyakorlatuk, amely több-kevesebb korrelációban áll a rájuk írt adatokkal, de azok az adatok szinte sosem alkalmasak arra, hogy bármit is kizárj általuk.

Lásd itt az eklatáns példa, hogy most ki tudja miféle paraméterek alapján ötletszerűen kinyilatkoztattad, hogy megtetszett a Proson, miközben a két korábbi ajánlat sokkal inkább alkalmas széleskörű felhasználásra (főleg a Canton), akár a te erősítődhöz is - ezzel persze nem akarom kisebbíteni a Proson erényeit.

[ Szerkesztve ]

"Lehet (...) hogy a gyártók által szolgáltatott adatok nem "mindig" fedik a valóságot." "hogyha korrekt valaminek az adata akkor az alapján a kezdő szórást el lehet végezni."
Hát, én éppen azt próbálom ugyebár hangsúlyozni, hogy itt arról van szó, hogy maga az adat, az adott formában óhatatlanul alig-alig tudja fedni a valóságot, ergo ilyen szempontból eleve nem lehet korrekt az az adat (mert nem adat, hanem csak egy "képzet"), és erről nem a gyártó tehet, hanem az "adat" formája eleve. Tehát nem lehet ezen "adatok" alapján szórásokat végezni (még az érzékenységi adat alapján esetleg csak-csak), különösen nem "kezdő szórást". Azért hangsúlyozom ezt ennyiszer, hogy mások lássák, és ne ezen felfogás alapján végezzék a "kezdő szórást" sem, hanem a valóság alapján.

[ Szerkesztve ]

Hogy-hogy "szóval..."? Amit most előszedtél, az egy teljesen új téma, eddig ugyebár nem erről volt szó, tehát az előzmények alapján semmi okod következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy én mit gondolnék ezen diagramokról, ha gondolnék. Hogy jött ez ide? 4Ohmról, meg 8Ohmról, meg 90dB-ről és hasonlókról volt szó. Hogy jönnek ehhez a "review-k" és a gyártók honlapjain levő diagramok? Sehogy.

(#35015) vodkaboy22: A Patice által említetteken kívül például a Hi-Fi Piacban is erős az apróhirdetés rovat.

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó ár-értékű erősítő, jó választás. Nem túl kényes a hangdobozra (sic ), mert viszonylag kiegyenlített hangú és vannak tartalékai. A mélytartománya azért nem a világ legmélyebbje és legerősebbje, akár egy kicsit mélyhiányosnak is nevezhető. Vegyük példának a két szélsőséget és a közepet. Ha egy "tipikus" JMLab Focal hangdobozt társítasz hozzá, akkor egy nagyon transzparens, nagyon részletező, nagyon hatásos hangszerhangokat adó rendszert kapnál, ami azonban egy kissé magasba húzna, és a felvételek hibáit helyenként alaposan megmutatná. Egy "tipikus" Mission-nel amolyan középarányos, eleven, pezsgő hangú rendszert kapnál, aminek viszonylag meleg hangja lenne, és súlya is. Ha egy "tipikus" JBL-t raknál mögé, akkor egy kifejezetten energikus, tisztán, súlyosan szóló rendszert is fel lehetne építeni vele. A magam részéről mindhárom irányba el tudnék menni vele, mindhárom irányt élvezném, és egy kicsit hiányolnám belőle a másik két irány erényeit. Ha választásra kényszerítenének, akkor mégiscsak valami visszafogottabb, angolos stílusú hangdobozt tennék hozzá, például "tipikus" Tannoy-t, Celestion-t, B&W-t.

(#35019) andorra Pedig titokban én vagyok Petronius Arbiter huszonötödik reinkarnációja.

[ Szerkesztve ]

Egy "tipikus" JMLab Focal hangdoboz azért eléggé ízlésfüggő, markáns jegyekkel bíró készülék (lásd transzparencia, szikárság mindenekfelett), így aztán részben az is ízlés kérdése, hogy ki mit tart hozzávaló kiszolgálásnak. Én például szeretem a Focal-ok elé az olyan erősítőt, ami az erényeiket erősíti - és ezzel együtt persze a hibáikat is. (Egyébként egyetértek, hogy nem húz semerre, éppen ezért érzik sokan magasba húzónak. )

Más.
Új "audiofil" tapasztalatra tettem szert, éppen az előbb. Bedugtam a fülhallgatómat a számítógép alaplapi hangcsipbe (a másik végét a fülembe), jött a szokásos alapzaj. Még nem indítottam el zenelejátszást, amikor papírzsebkendővel egy kicsit meglegyezgettem a CRT moitorom képernyőjét, portalanítás végett. Észrevettem, hogy ha a monitorhoz teszem a kezemet, drasztikusan megnő a fülemben hallható alapzajnak a brumm része, különösen, ha a monitor (mármint a képernyő) közepét érintem (a sarkait érintve kisebb a zajnövekedés). Nem tudom, másoknak meglepő-e a tapasztalat, én csak most vettem észre először.

(#35030) andorra: Lemacskaevőzöd a digókat? Nem szép dolog.

[ Szerkesztve ]

Egyébként most van egy kis időm ténylegesen komolyan válaszolni a "nem elegáns átmenni a másik térfélre" véleményedre. Az volt ugyebár a mondandód lényege, hogy nem elegáns nekem (illetve nekünk audiofil-hifistáknak) elektrotechnikai fejtegetésekbe bonyolódnom (bonyolódnunk) itt a topikban, hanem illőbb ezt a terepet meghagyni a kiváló elektromérnökeink számára. Úgy vettem, hogy ez nem a duplafenekű, ironikus hozzászólásaid közé tartozik, hanem komolyan mondtad, és a gondolat persze helyén is való, csakhogy én általában éppen az elegancia szándékával szoktam itt elektrotechnikai fejtegetésekbe bonyolódni. Úgy mondanám, hogy ezzel "rendelkezésre állni" akarok a vitapartner számára, mondhatni felveszem az elém (elénk) dobott kesztyűt, de nem azért, hogy párbajozzak, hanem hogy "rendelkezésre álljak". Általában olyankor szokott ez megtörténni, amikor én vagy valaki más "audiofil" fórumtárs mond valami olyan "audiofiles" dolgot, ami az "audiofil" körökben magától értetődőnek számít, azonban elektromérnökeink egy része számára elfogadhatatlan az adott dolog létezése az ő fizikai-elektronikai tudásuk alapján. Ekkor én néha meg szoktam próbálni az audiofil szemléletet-tapasztalatot belevinni az "iskolás" elektronikába, azaz megpróbálok olyan ötletekkel előállni, amelyek esetleg fizikai magyarázatul szolgálhatnak az adott, audiofilek által régóta megtapasztalt, de az iskolai elektronika (vagy annak bizonyos tanárai) által eretnekségnek minősülő jelenségekre - sosem vitatkozom, nem akarok meggyőzni, hanem a megértéshez kívánok "rendelkezésre állni". (Teszem azt annak alapján, hogy viszonylag művelt-tanult vagyok az elektronikában.) Meg lehet figyelni, hogy ezt az "ötletelést"-magyarázatkeresést ismeretterjesztő szintű nyelvezettel teszem, hogy mindenki értse, aki akarja - az most mindegy hogy nem mindenki szokta érteni akarni (illetve hogy a nem érteni akarók nem az elektromérnökeink, hanem a "hittérítőink" közül szoktak kikerülni, az elektromérnökökkel általában el tudunk polemizálni, általában értelmesen). Azt hiszem (remélem) sose szóltam még bele olyan vitába, amikor kiváló elektromérnökeink itt a topikban egymást dobálják különféle képletekkel, mert egymással sem tudnak dűlőre jutni, hogy az adott jelenségre, készülékműködési formára melyik "iskolai" képlet a használandó. Ilyenkor csakis kívülről figyelem a küzdelmet, sose szólok bele, mondhatni hagyom őket a saját terepükön zavartalanul. Lásd éppen a mostani példát is a hangdobozok-erősítők impedancia és egyéb viszonyairól: én csak az "ismeretterjesztő" határig megyek el, nem veszek részt a "képletdobálásban", meghagyom a terepet.

[ Szerkesztve ]

Nem balukának szól, véletlenül címeztem neki válaszként.

Az utóbbi napokban 100ezerért erősítőt és hangdobozt venni szándékozók számára a használt készülékek példái mellé megjegyzem, hogy még mindig kaphatóak az utolsó darabok a Hi-Fi Barlangban féláron a Mordaunt-Short 904-ből és 906-ból, márpedig az akciós 904-gyel és a Cambridge Audio Topaz AM10-zel egy egészen pofás hangú párost ki lehet alakítani éppen százezerből (103ezer), és akkor új készüléket vett az ember, nem használtat.

[ Szerkesztve ]

Mivel az alábbi, negyedik verziós vázlattervezetre már nem érkezett semmilyen reagálás, se pro se kontra, ennek alapján hirdetem meg, hogy az első hozzászólásunk HIFI ALAPOK témájú főfejezetéhez tartozó fejezetek munkaszövegének megírásához örömmel várunk önként jelentkezőket.

-.-.-.-.-.-.-.-.- Első hozzászólás vázlattervezet

I.; TANÁCSADÁS

Bevezetés: A hifi-audiofil hobbi mibenléte, értelme, szépségei és árnyoldalai, tipikus problémái. A topik nyújtotta lehetőségek kezdők és haladók számára, ezen lehetőségek hatékony kihasználási módjai (pl. hogyan kérdezzünk), a topikban elvárható viselkedési illem. (Ehhez már megírtam egy alapanyagot, nem kell majd jelentkezni rá.) Kb. 10-15 mondat.
Vásárlási-készülékkiválasztási tanácsadás egy-két alsóbb árkategóriában.
"Egyáltalán nem értek hozzá, X pénzem van rá, milyen készüléket ajánlotok megvételre?" - jellegű téma. Márka- és készülékajánlatok két vagy három alsóbb árkategóriában, új- és használt készülékekre vonatkoztatva. Például rendszerépítés 50ezerből, 100ezerből, 200ezerből. Hifi készülék és hangberendezés vásárlási szempontjai. Kiválasztási és vásárlási szempontok és előfeltételek, küzdelem a kereskedőkkel és a marketinggel. Linkek, pl. a fontosabb magyarországi hifi-audiofil kereskedőkhöz, magyar fejlesztőkhöz és gyártókhoz, tuningolókhoz. Kb. 40-50 mondat.

II.; HIFI ALAPOK

1.; A hifi rendszer. Minden eszköztípusnál lehetőség szerint kitérni az alábbiakra:
a készüléktípus feladata a hangberendezésen belül, fejlődésének egy-két mondatos történeti és aktuális áttekintése, a jelenkori és a közeljövőben várható fejlesztési és használati trendek, a különféle készülékfajták tipikus előnyei-hátrányai, alapvető kiválasztási és használati szempontok, határterületek készüléktípusai, milyen főbb részekből állnak az egyes készüléktípusok, néhány utalás, hogy mik a tipikusabb modifikációs és DIY lehetőségek-irányzatok, melyek a különleges és extrém technológiák (pl. NXT hangsugárzók, frekvenciaszűrés nélküli CD-játszók.... Nem részletes kifejtés kell, csak elmondása annak, hogy mik vannak, és azok mire jók, mire nem jók. Alfejezetenként kb. 20-30 mondat. Linkek a részletesebb tárgyalásokhoz, szakcikkekhez.
1A.; Forráskészülékek, forrásformátumok a fonográftól (vagy a mikrobarázdás lemeztől) a tömörített hangfájlokig. Típusok, altípusok, működési elvek (például multibit vs. 1bit, túlmintavételezés, MM vs. MC, kisjelű vs. nagyjelű hangszedők stb. stb…), részegységek, előnyök, hátrányok…
1B.; Erősítők az SE csövesektől a DAC-kal egybeépített fehallgatóerősítőkig. Típusok, altípusok, részegységek, csövek, tranzisztorok, MOS-FET-ek.., erősítőosztályok, ezek jellemző kapcsolásai, jellemző problémák, előnyök-hátrányok…
1C.; Hangsugárzó eszközök a fonográftölcsértől a fejhallgatókig. Típusok, tervezési és gyártási szempontok, részegységek, típusok előnyei-hátrányai…
1D.; Vezetékek. Tápkábelek, IC-k, hangszóróvezetékek, a készülékek belső vezetékezése, csatlakozók/forrasztások, anyagok, konstrukciók, működési elvek, előnyök-hátrányok…
1E.; Kiegészítő eszközök. Céljaik, előnyeik-hátrányaik, típusaik. Állványok, asztalkák, alátétek, tápellátási és jelkondícionáló eszközök, elektromos hálózat, „ezoterikus-negyedik dimenziós” eszközök (demagnetizátorok, CD-köszörűk-csiszolók-lakkozók, mosóeszközök, „Shakti-kövek” és társaik, színes filcek, rézkarikák, párásítók, polarizálók, háromláb vs. négyláb…) Ez az alfejezet csak egy-két mondatos utalás lenne arra, hogy vannak ilyen eszközök, és emellett linkek lennének olyan anyagokhoz, ahol ezekről az eszközökről szó van.
2.; A hangberendezések és a hifi készülékek, valamint a hangminőség tesztelési és mérési módszerei. Típusok, módszerek, korlátok, előnyök-hátrányok. Szubjektivitás-objektivitás. Kb. 15 mondat. Linkek részletesebb írásokhoz.
3.; A lehallgató helyiség akusztikája, a hangberendezés összeállításának akusztikai szempontjai, problémái. Kb. 10 mondat. Linkek részletesebb írásokhoz.
4.; Gyakran ismételt kérdések.
5.; Hifi szakirodalom. Régi és jelenkori magyar és külföldi szaklapok, információszerző helyek, blogok… Egy-két bevezető mondat, egyébként pedig linkgyűjtemény.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A fenti vázlat továbbra is csak egy keret, ha a munka során vagy az írásra jelentkezők szándékai és tudásanyaga révén változik a szerkezet, az nem baj, majd összeszerkesztjük. Kérlek, privátban jelentkezzetek, hogy az adott fejezetek megírása iránt mutatkozó, várhatóan elsöprő erejű lelkesedés és tömeges jelentkezés ne riassza el az esetlegesen később ébredőket a tivábbi jelentkezéstől. Inkább jelentkezzenek húszan egy adott témára, mint csak öten. (Ez itt az emotikon helye.) Mint már korábban jeleztem, a TANÁCSADÁS főfejezet bevezetéséhez már írtam munkaszöveget, a vásárlás-készülékkiválasztási tanácsadás témát pedig már önkényesen kiszignáltam blattidára, aki nagy erőkkel írja is a munkaszövegét (amely persze nyilván hibátlan és hiánytalan lesz, ez esetben változtatás nélkül alakulhat majd végeleges szöveggé). Tehát a HIFI ALAPOK főfejezet témái várják a lelkes skriblereket, körülbelül a fenti szerkezet szerint.
Ugyanezt a hozzászólást még megismétlem néhányszor hétközben, hogy hétvégéig (9-10-ikéig) lehessen jelentkezni, gondolom egy hét erre elég lesz, hogy mindenkihez eljusson az információ.

Kár, hogy nem a kibontakozásban...

Változtatási javaslat: a témákra jelentkezőknek minden bizonnyal célszerűbb úgy gondolkozniuk, hogy a vázlattervezet eddigi 1D és 1E pontja a továbbiakban összevonattassék.

Ár függvénye, de amit blattida mond.

(#35049) meunier: Ez is ár függvénye, az Advance jobb erősítő, de drágább is. Relatíve általában szépen szól a Jungson, viszont kissé vékonyka.

[ Szerkesztve ]