2024. február 28., szerda

Gyorskeresés

Űrhajózás 2023 - Összefoglaló írás

Ha most sok időd van, de nem követted pontosan, hogy mi történik az űrhajózásban, viszont érdekel, hogy mi történt :)

[ ÚJ TESZT ]

Az űrhadászat diszkrét bája

Az űrhadászat diszkrét bája

Az orosz-ukrán háború kétségkívül sok téren választóvonal lett a hadászatban. A világűr az elmúlt évtizedekben is kritikus fontosságú volt a felderítésben („kémműholdak”), a kommunikációban, navigációban és az időjárás-előrejelzésben egy háború esetén. Viszont itt megjelent, hogy amennyiben ezen képességek hiánya esetén szolgáltatásként való megvásárlására van lehetőség civil cégektől, ami nagyon komoly tényező.


A Novocserkasszk elnevezésű partraszálló hajóról készült műholdas kép a támadás előtt és után

A háború első napjaiban a civil műholdas Föld-megfigyelő cégek folyamatosan friss képeket nyújtottak az orosz haderő mozgásáról. Aztán egy későbbi szakaszban az Egyesült Államok azért vont szankció alá kínai cégeket, mert hasonló szolgáltatást adtak el az orosz Wagner-csoportnak, értelemszerűen ukrán hadállásokról készült képek értékesítése miatt. Itt pedig teljes a paritás, hiszen a kínai Jilin-1 műhold-rendszer mintegy 130 aktív műholddal bír jelenleg, és a legmodernebb műholdjai 0,5 méteres felbontást tudnak biztosítani, tehát nagyon is jó minőségű képeket képesek készíteni.


A Carbonite-2 műhold „élő” videója, a Burdzs Kalifa „kilengése” valójában a műhold haladásából fakad...

Vagyis ez kétélű fegyver, és egyre nehezebb kontrollálni. Vagy adott esetben szembesülni vele, mivel jár – a NATO például azzal szembesült, hogy saját kémműholdak hiányában a tagállamainak jóindulatán múlik, mikor és milyen felvételeket kap. Megrendelhet szolgáltatást piaci szereplőktől, csakhogy ez nem olcsó mulatság, és a költségvetésben nem szerepeltek eredetileg ilyen tételek.


2022 szeptemberében Szevasztopol közelében partra sodródott Starlink-adatkapcsolatos ukrán drón

A StarLink kapcsán előkerült egy olyan állítás is (az Elon Musk című bibliográfiára hivatkozva, ami 2023 szeptemberében jelent meg), mely szerint Musk leállította a StarLink szolgáltatást Szevasztopol környékén, amikor az ukrán haderő tömeges drón-támadást tervezett a katonai kikötő ellen, hogy megroppantsa Oroszország fekete-tengeri flottáját. A közösségi médiás üzengetésből az derült ki, hogy Musk maga nem avatkozott közvetlenül be, „mindössze” nemet mondott egy olyan ukrán kérdésre, hogy aktiválják a StarLink hálózatot Szevasztopol környékén, mégpedig azért nem kívánta teljesíteni az ukrán vezetés kérését, mert az közvetlen katonai csapásmérést jelentett volna a civil StarLink eszközeivel irányítva.

Itt természetesen valahol meg lehet érteni a SpaceX (és Musk) véleményét is, anno a StarLink terminálok szállításánál elsődlegesen civil kommunikációs célra adták át. Ebbe marketing szempontból nagyon jól beleillettek a StarLink terminálokat körbeálló civilek, akik a háború közben is tudtak a mobiltelefonjaikon a családjuknak, hozzátartozóiknak üzenni.


Starlink terminál felállítása a frontvonal közelében 2023 januárjában

Kicsit kevésbé, de még beleillett az, hogy az ukrán katonák a StarLink terminálok segítségével kommunikálnak a frontvonalban a hátországban lévő parancsnoksággal, továbbítva fontos információkat. De már ez is olyan tényező, ami ellentmondásos helyzetet teremtett, ugyanis a pletykák szerint volt rá példa, hogy a frontvonalon nemes egyszerűséggel lekapcsolták a StarLinket, így a sok téren már főleg arra támaszkodó ukrán haderő hirtelen kommunikációs vákuumba került, és ott helyben improvizálva kellett hagyományos rádiókhoz, illetve futárokhoz nyúlniuk (ami ha igaz, arra utal, hogy nem volt megfelelő folyamat kidolgozva egy ilyen esetre…). Amennyire megállapítható, az ok az volt, hogy a SpaceX-nek ez a fajta felhasználás már annyira nem volt szimpatikus, így valamilyen szinten szankcionálni kívánták a terminálok használhatóságát. A politikai háttérmunka hatására aztán mégis visszakapcsolták ezen régiókat is, ám ezzel együtt is figyelmeztetés lett mindenki számára, hogy mekkora hatalma van Musknak és a SpaceX-nek egy éppen zajló háborúban.

Innen nézve pedig a SpaceX szemszögéből nehezen illeszthető bele, hogy kvázi távirányítású robbanó hajók (jól jellemzi a helyzetet, hogy egységes megnevezés sincs még, Suicide Drone Boat, vagyis Öngyilkos Drón Csónak talán a legtalálóbb) vezérléséhez használják fel őket.

Ezek veszélyes vizek, mert egyfelől ország-világ láthatta, hogy mire lehet felhasználni a StarLink terminálokat, olvasd: innentől például a drogcsempész motorcsónakra nem is kell nagy pénzért merész kormányosokat felfogadni, elég ~1000-1500 dollárból pár IP kamera, egy StarLink terminál és egy viszonylag egyszerű távvezérlő megoldás, ami akár egy Raspberry Pi is lehet néhány szervomotorral. A kreativitás eddig is eddig megvolt nem csak a hadszíntéren, de a bűnözők oldaláról is, márpedig ezen veszélyekre jó lenne felkészülni, mert aligha lehet elkerülni a megvalósulásukat. A drogcsempészek már most is használnak drónokat, és nem is sikertelenül...


Spanyolországban lefoglalt JOUAV CW-30E drogcsempész drón

Ha pedig ilyesmire kezdik el használni a StarLinket, az nagyon nem lesz jó a SpaceX számára, mert minden állam szigorúbb felügyeleti rendet fog megkövetelni tőle. Mindezt úgy, hogy jelenleg is vért izzadnak sok országban, hogy működési engedélyt szerezzenek...

Hozzátehetjük, hogy 2022-ben elindult a SpaceX StarShield, ami a StarLink állami és katonai célú ágense. Első körben a StarLink műholdrendszer katonai célú alkalmazásáról van szó, katonai minősítésű StarLink terminálokkal, amelyek titkosított módon kommunikálhatnak. Másfelől viszont ezek a terminálok nem fognak megjelenni a StarLink nyilvános lekérdezésekben (hiszen így azonosítható melyik „cellában” vannak).

Végül pedig a StarShield a tervek szerint „saját” műhold-hálózatot is kaphat, amely független lehet a StarLinktől...


Az USMC Wideband System-Expeditionary Terminal, egy tengerészgyalogos képes bárhova elvinni

A háború pedig azt is megmutatja, hogy mennyi mindenre is használható, lásd StarLink kommunikációt használó drón hajók, amelyek előre vetíthetik, hogy talán nem is olyan sokára tényleg személyzet nélküli teherhajók róhassák a tengereket. A lehetőségek egész tárháza nyílik tehát meg…


2020-as kép, egy XQ-58A Valkyrie drón repül formációban egy F-35A és egy F-22A vadászgéppel

Ezt pedig (majdnem) mindenki látja, az USAF, vagyis az Egyesült Államok Légiereje mintegy 1000-2000 darab X-58 Valkyrie drónt tervez vásárolni 5 éven belül. Ennek költsége egyelőre 5,8 milliárd dollár, de akár 25 milliárdra is felmehet. A drónok kommunikációjában a műholdas kommunikáció kritikus fontosságú lehet, bár alapvetően az F-35A melletti „repülő fegyvertár” lenne a fő feladatuk, illetve plusz szenzorokat, EW eszközöket vihet, amivel az ellenséges erők felderítésére és EW elnyomására lehetne őket használni, de értelemszerűen műholdas kommunikációval már az F-35A-ra sincs szükség. Ezek a drónok viszont szintet lépnek a jelenleg a hadszíntér felett használt távirányítású drónokhoz képest, mivel még ha korlátozottan is, de önállóan működnek.


Klasszikus ábrázolása az űrharcnak, pjú-pjú... :)

A kérdés egy ilyen eszközökkel operáló hadszíntéren az, hogy mit lehet tenni a StarLink-szerű rendszerek ellen? Szétlőni, megsemmisíteni őket nagyon nehéz, ráadásul irgalmatlan mennyiségű műholdról beszélünk, egy-egy műhold elvesztése csak rövid idejű működési zavart okozna, és potenciálisan is a Föld körüli orbitális pálya teleszemetelését eredményezheti, ami senkinek sem áll érdekében.
Maradna az Elektronikus Hadviselés (EW), ami az AESA rádióantennák miatt nem egyszerű, illetve a kibertámadás, amely viszont sokkal komolyabban lett véve mindenhol az izraeli-iráni konfliktusban bevetett StuxNet óta.

Alapvetően senki sem veri nagydobra, de az elszórt információmorzsákból régóta kirajzolódik, hogy bizony országok állami szervei egymás Föld-megfigyelő és kommunikációs műholdjait „közelről” megvizsgálják, ami lehet akár pár száz méter is. A gond itt az, hogy mikor jutnak el oda, hogy már nem csak megfigyelni akarják a másik műholdat, hanem zavarni a működését, esetleg megrongálni, megsemmisíteni.
Már felmerült, hogy a műholdakra megfigyelő kamerákat szerelnek, amely egyfelől a felderítésre is jó, másfelől viszont meg lehet figyelni a közelben tartózkodó műholdak viselkedését, esetleg azonosítására is felhasználhatóak.

A másik oldalról a dedikált katonai célú műholdak egy új korszaka is megérkezett, amelyek más országok műholdjainak megfigyelésére, adatok gyűjtésére – és bár kimondva, leírva nincs, de akár zavarásukra, működésképtelenné tételére szolgálnak. Ilyen műholdak már léteznek, de eddig szinte semmit sem tudni róluk, mivel titokként kezelik őket.


...ez meg a valóság, a True Anomaly Jackal kvázi-harci műhold

A True Anomaly nevű cég így figyelmet érdemel, mivel ilyen célra építi a Jackal elnevezésű 275 kg-os műholdját, amelyet az Egyesült Államok Űrerejének kínál szolgáltatásként, megrendelésre. A Jackal még csak egy kísérleti jármű, amelyet arra használnak fel, hogy a „nem együttműködő” műholdakat megközelítse, megvizsgálja őket, de innen kezdve már bármit is csinálhat vele, nekimehet, zavarhatja a pályáját vagy cubesatokat bocsáthat ki, amelyek „öngyilkos” módra nekimehetnek a célpontnak.


A kínai „SenLong” űrrepülőgépről csak fantáziarajzaink vannak, de feltehetően az USA X-37-esére hasonlít

Márpedig hogy nem csak az Egyesült Államok érintett, jól példázza a kínai személyzet nélküli űrrepülőgép, amely az USA által már 2023 decemberében nyolcadszor a világűrbe küldött X-37-hez hasonló jármű, és 276 napot töltött el a Föld körül keringve. Noha szinte semmit sem tudni arról, hogy milyen feladatokat hajtott végre, a megfigyelések alapján hat kisméretű műholdat állított pályára, menet közben pedig számtalan pályakorrekciós manővert hajtott végre. Potenciálisan ideális eszköz különféle ellenséges műholdak, elhasznált rakétafokozatok megvizsgálására, esetlegesen azok megzavarására és üzemképtelenné tételére. Mivel pedig újrafelhasználható, így a visszatérés és újrafeltöltés után ismét bevethető…

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.