Összefoglaló cikkek, a szemlecikk és a „normális” cikk összehasonító elemzése

A tudományos közlésben a tudós egy cikk megírásával teszi az i-re a pontot. Itt a cikk 3 formájáról kell szót ejtenem. Először az egyik leggyakoribbról, a „normális” cikkről fogok beszélni, majd a szemlecikkről és végül az összefoglaló cikkről.
Egy tudományos cikk megírása 5 lépésből áll. Az első az, hogy külső forrásból pénzt kell szerezzünk, különben nem tudjuk elkezdeni a kutatásokat. Ennek elsődleges módja egy pályázat benyújtása lehet. Ez után elkezdhetjük a kutatásokat, majd ezt követően közölhetjük az eredményeket. Ennek két módja van: írásbeli és szóbeli közlés. Szóbeli például egy konferencia előadás, amely tartalmilag majdnem teljesen kidolgozott és van azonnali visszajelzése. Szóban és írásban is előfordul a magánjellegű közlés, mely kevésbé kidolgozott, de ennek is van azonnali visszajelzése. A hátránya az, hogy nem marad nyoma. Írásbeli közlés a cikk. Mint már említettem egy tudós akkor elégedett, ha a munkáját leközlik cikk formájában egy tudományos folyóiratban. Célja egy nyomtatásban megjelenő változat. A cikkben sűríti kísérleti eredményeit, következtetéseit és utal a soron következő feladatokra. Mindezt a korábbi eredmények tükrében vetíti az érdeklődő olvasó elé, hogy az megítélhesse, mennyire új vagy más, amit olvas. Egy cikk egy eredményt közölhet, egy dologról szólhat. A hangsúlyt a továbblépésre kell helyezni. Úgy kell fogalmazni, ahogy azt az olvasó elvárja, alkalmazkodni kell hozzájuk. A cikkeket két nagy csoportra oszthatjuk: rövid és hosszú cikkekre. Rövid cikket minden kezdő tud írni, legfeljebb nem lesz benne elég lényeg. A hosszú cikkhez sok mondanivaló szükséges, ez pedig nem mindig van. Egy cikk legfőbb részei: a cím és a szerzők, összefoglaló, bevezetés, kísérleti rész: anyagok, módszerek, eredmények, diszkusszió, köszönetnyilvánítások: pályázat kiktől, mennyit, mire, embereknek, irodalmi hivatkozások, táblázatok és ábrafeliratok. Egy cikk az elküldésétől számított 1-1,5 hónap után kaphatunk visszajelzést a tudományos folyóirattól, mely 4 féle lehet. 1. amikor változatlan formában kiadják a cikket. 2. amikor kisebb változtatásokat kérnek, 3. nagyobb változtatások szükségesek és a 4. amikor is visszautasítanak.
A szemlecikk merőben eltér a „normális” cikktől. Például csak is felkérésre írják. Ha egy adott tudományágban tevékenykedünk és a legjobbak közé tartozunk akkor lehet rá esélyünk, hogy minket is felkérnek egy ilyen cikk megírására. A szemlecikk egy olyan tudományos folyóiratban megjelenő cikk, amely egy téma teljes múltját foglalja össze, vagy egy új téma bevezetése, jövője, mely valószínűleg jelentős lesz a későbbiekben. A ”normális” cikkel ellentétben ott nem kell módszerekről írni, de átfogó körképet kell adnunk a témáról.
Az összefoglaló cikknek már a neve is sugallja: összefoglalás. Összefoglaló cikknek nevezzük azokat a cikkeket, amelyeket egy hosszabb távon lefutó eseményről írunk, de nem csak egy időszakot lehet, hanem eredményeket, kutatásokat is. Nem csak összefoglal, hanem kitekintést is ad, jövőbe mutat. Ezen cikkeket a kiváltságos joggal rendelkező francia Review folyóirat közölheti.
Még meg lehet említeni a webes közlést, amely az írásos és a szóbeli közlés között helyezkedik el. Az Internet napjaink nyugati világában a mindennapok részévé vált. Egy médium, amely magában foglalja az összes eddigi médium tartalmi és technikai lehetőségét, és kommunikációs típusait. Exponenciálisan növekedő mennyiségű információt tartalmaz az összes elképzelhető fajtából, gyakorlatilag korlátlan kapacitású. Interaktív, azaz egyesíti a közlés és a befogadás tevékenységét. Bárki számára hallatlanul egyszerűvé teszi a nyilvánosság előtti megjelenést és térbeli, időbeli határoktól nem korlátozottá teszi a befogadást.