Microsoft operációs rendszerek a XX. században címmel írtam szakdogámat nemrég, csak a karakterkorlátozás miatt nem tudtam ezt a címet adni első írásomnak.
Többrészes cikksorozatommal ezt a témát járom körül, saját tapasztalataimra hagyatkozva.
Kezdjünk is egy idézettel:
"Ha a General Motors is úgy fejlesztette volna a technológiáját, mint a számítógépipar, akkor ma 25 dolláros autókkal járnánk, és 1000 mérföldenként tankolnánk egy gallon benzint."
(Steve Ballmer)
Elgondolkodtató, ugye?
Szakdolgozatom témája a Microsoft operációs rendszerek a XX. században volt. Azért választottam ezt a témát, mert már kisiskolás korom óta érdekelnek a számítógépek, ebből következően az operációs rendszerek is. Mivel én mindig a Microsoft termékeihez ragaszkodtam, nem is írhattam volna másról. Kipróbáltam más termékeket is, mint a Linux különböző disztribúciói, de nem voltak rám olyan nagy hatással, mint a Microsoft rendszerei.
Legelső találkozásom a számítógépekkel egy Intel 486-os típussal kezdődött, amin Microsoft Windows 3.11 futott. Akkoriban még csak a Paintbrush nevű rajzprogrammal próbálkoztam, aminek első osztályosként rengeteg örömteli percet köszönhetek.
Miután az alapműveleteket elsajátítottam, gondoltam, mi lenne, ha kipróbálnám „azt a másik gombot is”, aztán egy harmadikat, és így tovább. Később egyre több dologra rájöttem, és elkezdett érdekelni a többi program és operációs rendszer is. Aztán később egy Intel Pentium számítógép következett Windows 98-al. Ekkor már egészen jól elsajátítottam az operációs rendszerekkel kapcsolatos alapműveleteket, mint a mappák kezelése, programok telepítése, internet használata. Közben egy régi, Intel 286-os számítógépet otthonra is sikerült beszerezni, ezen még MS-DOS futott, itt a DOS-os ismereteim alapjait szereztem meg. A jó öreg 286-ost sikerült eladni, de így jó pár évig nem volt otthon számítógépem, viszont ismerősöknél, a könyvtárban és bárhol, ahol volt számítógép, szívesen tanultam új dolgokat. Informatikai ismereteim nagy részét tehát a Windows 98-korszakban szereztem, ezért az MS-DOS, mint operációs rendszer már nem kapott akkora figyelmet, mint régebben. Ebben az időben ismerkedtem meg egy Linux disztribúcióval, a SuSE Linux-al egy barátom gépén. Külsőre egészen megnyerő operációs rendszer volt, ám használata számomra mindvégig nehézkesnek és szokatlannak bizonyult. Miután ő is áttért Windows 98-ra, a Linux, mint rendszer nekem sem jelentett lehetséges alternatívát, mivel a programjaim, dokumentumaim nem futottak rajta. Ekkor köteleztem el magam a Microsoft rendszerei mellett. Később egy saját, modern számítógépen folytattam az ismeretek elsajátítását. Itt már nem jelentett akadályt a modernebb operációs rendszerek futtatása, és megtanultam a feltelepítésének mikéntjét is. Aztán nemsokára megjelent a Windows 2000, amit kezdetben nehézségekkel, de később már könnyedén tudtam használni. Innen már csak egy lépés volt a Windows XP és a többi újabb rendszer, amik még kezesebbek és egyszerűbbek voltak számomra. (Mostani munkámban ezekre már nem térek ki).
Cikksorozatom célja, hogy bemutassam a XX. századi Microsoft operációs rendszerek fontosabb tulajdonságait a kevésbé járatos felhasználóknak, és mindazoknak, akik érdeklődnek a téma iránt, illetve akik szeretnének többet megtudni ezekről a ma már elfeledett, de régen rendkívül modernnek számító operációs rendszerekről. A bevezetőben röviden bemutatom az operációs rendszereket, a felhasználási módjukat, és hogy hogyan is indult ez a világszinten is hatalmas cég: a Microsoft. A cikksorozat jelentős részében a 2000 és azelőtti Microsoft operációs rendszerek részletes bemutatása következik, majd végül egy rövid összegzéssel zárom munkámat.
Most egy kis "törzsanyag következik", aki ezt már kívülről fújja, vagy untatja, az ugorja át nyugodtan, nem haragszom meg érte.
Operációs rendszerek
Az operációs rendszer a számítógép „alapprogramja”, amely közvetlenül kezeli a hardvert, és egységes környezetet biztosít a számítógépen futó alkalmazásoknak. A kezelt hardverek többek között a processzor, a memória, a videokártyák, merevlemezek és egyéb perifériális eszközök.
Felépítése három részre bontható: a kernel (mag), amely közvetlen kapcsolatban van a hardverrel, a shell (felhasználói felület, héj), amely lehet szöveges vagy grafikus, és az alacsony szintű segédprogramok. A Windowsoknál mind elméleti, mind gyakorlati szinten nehéz különválasztani a kernelt és a shellt.
Négyféle kerneltípus ismert: monolitikus, hibrid, mikro-, és exokernel. Az Unix és a Linux monolitikus kernelre épül. Ezeken a rendszereken alapvetően nem különülnek el a különböző feladatok, mint a folyamatvezérlés, tárolás és rendszerhívás. A mikrokernel annyira kicsi, hogy az egyetlen feladata az erőforrások elosztása az alkalmazások között. A Windowsok hibrid kernelt használnak, ami ránézésre mikrokernelnek tűnik, de kernel módban fut az üzenetkezelés (Application IPC) és az eszközillesztők. A Windows Vista új drivermodelljén egyes elemek átkerültek a felhasználói rétegbe.
A kernel feladatai a ki- és bemeneti eszközök (billentyűzet, monitor, stb.), programok, folyamatok futásának és a háttértárak kezelése, rendszerhívások kiszolgálása, fájlrendszer, stb.
A shell feladatai a felhasználóval való kapcsolattartás (felhasználói felület), és az alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása, PIT leállítás).[1]
Az operációs rendszer feladatai közé tartozik, hogy felkészítse a számítógépet az alkalmazások futtatására. Ez az indítási folyamat során történik meg. Miután a számítógép öntesztje lefutott, a BIOS keresni kezdi az operációs rendszert a rendszertöltő szektorokban, és az elsőt, amit megtalál, elindítja. Az első esetben (főleg régebbi számítógépeknél) a rendszertöltő program először az A: (Floppy) meghajtón keresi a rendszert, mivel régebben nagyon drágák voltak a merevlemezek (akárcsak mai utódjuk az SSD-k), így sok számítógépben két darab (régebben 5,25, később 3,5 inches) hajlékonylemezes meghajtó volt, melyek közül egyikről az operációs rendszer futott, míg a másikon a felhasználó dolgozott és adatokat tárolt. Manapság többnyire a C: betűjelű merevlemezről bootolunk, bár újabban előfordulnak telepítés nélkül CD-ről, DVD-ről vagy Pen drive-ról bootoló operációs rendszerek is.
Az operációs rendszer az indítási folyamat során új hardvereket keres, a meglévőkhöz pedig betölti és elindítja az illesztőprogramokat (DOS-ban pl. config.sys). Aztán elindítja a szolgáltatásokat és megkezdi a felhasználói interakciót, mely a bejelentkezésből és az automatikusan induló programok indításából áll.
Az operációs rendszerek típusai és felhasználási területük
Számítógépünk többféle operációs rendszerrel is működhet. Leggyakoribbak az x86, mostanában inkább x86-64 architektúrájú számítógépek. Utóbbiak abban különböznek az előbbiektől, hogy processzoruk képes a 64 bites kódok futtatására is. Ez azt jelenti, hogy egységnyi órajel alatt több művelet elvégzésére alkalmasak, mint a 32 bites rendszerek. A valóságban ez sajnos nem mindig teljesül, de például tömörítésnél tényleg jelentős gyorsulás is tapasztalható. Régebben a 32 bites operációs rendszerek előtt voltak 16 és 8 bites operációs rendszerek és hozzájuk készült processzorok. Sőt, az első mikroprocesszor, az 1971-ben megjelent Intel 4004 csak 4 bites volt. A következő lépés a 8 bites Intel 8008 (1972). Az első valódi 16 bites mikroprocesszor az 1976-os Texas Instruments TMS9900 volt. A 32 bites CPU-k közül az elsőt az AT&T Bell Labs készítette el 1980-ban. 1991-ben pedig az első 64 bites processzor is megjelent, amely a MIPS R4000 volt.[3] Operációs rendszerekből nagyon sok készült azóta, főleg ha a különböző verziókat, és nem csak az asztali és szerver számítógépekre, hanem a mobiltelefonokra, PDA-kra, automatákra, stb. készült rendszereket is belevesszük. A DOS (Disk Operating System) volt az egyik első szélesebb felhasználói rétegek számára is elérhető rendszer. Ez még szöveges felhasználói felülettel rendelkezett, mint a legtöbb akkoriban ismert alternatívája. De már akkoriban is voltak grafikus felületű operációs rendszerek. Az elsőt a Xerox fejlesztette ki 1973-ban, mely nem került kereskedelmi forgalomba, csak egyetemi kutatásokhoz használták. Az Apple-féle Mac OS azonban már az első (1984-es) változatától kezdve grafikus felülettel rendelkezett. Az 1985-ös Amiga Workbench 1.0 és a Microsoft Windows 1.0 már színes is volt.[4] Manapság a leggyakoribb operációs rendszer számítógépeken a Microsoft Windows, annak is főleg az XP verziója. A világ PC-inek döntő többségén Microsoft Windows fut. A Macintosh-ok elterjedtsége ehhez képest csekély. (Az Egyesült Államokban viszont kiugróan magas értéket is elérhet.) A Mac OS népszerűsége lassan növekszik, főleg az átlagfelhasználók körében, a fotósok, hangmérnökök és profi videóvágók is régóta használják. Mivel a legtöbb széles körben elterjedt szoftvernek nincs Mac verziója, elterjedtsége aligha fogja egyhamar felülmúlni a Microsoft Windowst. Harmadik szereplőként a Linux-okat kell még megemlíteni, melynek még csekélyebb a népszerűsége. Ennek oka itt is a szoftverek inkompatibilitási problémája. Linuxokat főként szervereken használnak, rendszergazdák és web fejlesztők dolgoznak vele, és az utóbbi időben irodai munkára is egyre többen használják. A Linux disztribúciók nagy többsége ingyenes, ezért vállalkozások és kispénzű felhasználók körében vonzó alternatíva lehet. Persze ezeken kívül is nem kevés operációs rendszer létezik, most csak a három legfontosabbat említettem meg. Ezek a részesedési értékek csak hozzávetőlegesek, mivel folyamatosan változnak, és régiónként is hatalmas eltéréseket mutathatnak.
2007. április 2.
A Microsoft rendszereit azonban nem csak számítógépen, hanem PDA-kon, PNA-kon (Portable Navigation Assistant, avagy GPS navigációs eszköz), játékkonzolokon, bankautomatákon és még egyéb gépeken is használják. Persze ezek legtöbbször nem egyeznek meg az asztali operációs rendszerekkel, hanem speciális, az adott célnak megfelelő Windows CE, Windows Mobile vagy más speciális Microsoft rendszer (például az XBOX-okban). A bankautomatákon sok esetben még a mai napig Windows 3.1-et használnak kevés hardverigénye és egyszerűsége, megbízhatósága miatt.[6]
A Windowsok népszerűsége a többi operációs rendszerrel szemben Magyarországon még magasabb, amihez hozzájárul az is, hogy az oktatásban és a közszférában is ez a rendszer terjedt el, a legtöbb ember otthon is ezt használja.
A Microsoft
A Microsoft a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata. Több, mint 90 000 alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 150 országában. Székhelye Redmondban, Washington államban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Magyarországon is van képviselete (Microsoft Magyarország Kft.) A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licencel és támogat szoftvereket különböző számítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékeik közé tartozik a Windows operációsrendszer-család, mely az évek során hihetetlen népszerűségre tett szert nemcsak az asztali, hanem a mobilszámítógépek piacán, de a PDA és mobiltelefon piacon is jelentős részesedéssel bír.
A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította Bill Gates és Paul Allen 1975-ben. A cég ekkor még Micro-soft néven futott, és BASIC- fordítóprogramokat fejlesztettek és árusítottak. A Micro-soft a microcomputer (mikroszámítógép) és a software (szoftver) szavak összevonása. A Microsoft 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.
1980 végén az IBM-nek szüksége volt egy operációs rendszerre az IBM PC-hez. A Microsoft a Seattle Computer Products nevű cégtől licencelte a QDOS nevű rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek szabványos operációs rendszerként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átkeresztelte MS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es piaci bevezetésekor. Viszont a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. A PC-hardveren futó operációs rendszer sokkal olcsóbb volt, mint a lecserélt alapszoftver, így a Microsoft sikere a PC elterjedésével ugrásszerűen megnőtt. A Microsoft ekkorra már sokféle szoftverterméket gyártott: a Windows operációsrendszer-családot, fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez, szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket is.
A Microsoft operációs rendszerek sikerének titka az egységes felhasználói felület, a visszafele való kompatibilitás és a Microsoft szoftverek közti átjárhatóság, összekapcsolhatóság.
2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe:
• Windows ügyfél (Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
• Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
• Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
• Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
• Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
• MSN (web alapú szolgáltatások)
• Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)
Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység, mivel meglepő módon a Microsoft a legnagyobb gyártó a Macintosh-ra fejlesztett szoftverek körében.
A továbbiakban részekben a múlt századi Microsoft asztali és szerver operációs rendszereinek részletes bemutatása következik.
