2024. február 22., csütörtök

Gyorskeresés

Játék PC-n - olcsón?

Megvizsgáltam, mennyire olcsó a játék PC-n, ha nem törekszünk minden beállítás maximumra húzására.

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető, a teszt módszere

Bevezető

Mindig is könnyű volt, és a videokártyák árának folyamatos emelkedésével egyre könnyebb rásütni a "drága" feliratú billogot a PC-n való játékra. Amikor az ember azt olvassa, hogy a több százezer forintba kerülő GTX 690 vagy HD 7990 még full HD felbontás mellett sem tud minden játékot maximális beállításokkal stabil 60 FPS sebességgel futtatni, akkor óhatatlanul elgondolkodik, hogy mennyi értelme van beleönteni a rengeteg pénzt a PC-s platformba, ha a jelenleg elérhető konzolok egy felső kategóriás videokártya áráért megkaphatók, és bár vizuálisan gyengébb teljesítményre képesek, azt a teljesítményt kiegyensúlyozottan tudják nyújtani.

A valóság ennél persze sokkal árnyaltabb - sokan hajlamosak alábecsülni a különbség nagyságát a PC-s és a konzolos grafika között. Míg PC-n lassan alapvető a full HD monitor, a konzolos játékok továbbra is jellemzően maximum 720p-ben renderelnek. PC-n a több memóriának köszönhetően magasabb felbontásúak a textúrák, egyes (nem lusta) fejlesztők esetében részletesebbek a 3D modellek, és végezetül, a konzolon előre konfigurált grafikai beállítások legjobb esetben is a PC-s beállítások medium, de sok esetben inkább low szintjének felelnek meg. Ezek a különbségek az igényelt grafikai teljesítmény tekintetében legalább 3-4-szeres szorzót jelentenek - ennek ellenére, a konzolos játékok hívei azzal érvelnek, hogy nem látnak semmi nagyobb különbséget a high-end PC és a konzol által mutatott vizuális élményben. Természetszerűleg a PC-s tábor ennek a szöges ellentétét állítja.

A fenti vita objektív eszközökkel aligha dönthető el - ellenben a PC-s platform rendelkezik egy vitathatatlan előnnyel. A játékok többségében rendelkezésre álló bőséges mennyiségű beállítás segítségével előállítható az a képminőség, ami a konzolokon is megjelenik (legalábbis a multiplatform játékok esetében) - így viszont már meg lehet mérni, hogy mennyibe is kerül PC-n ezt a vizuális minőséget megjeleníteni. Ezt a kérdést fogom a következő oldalakon a szokásos mélyelemzési módszerrel körbejárni.

Tesztünk "olcsó" VGA-ja, a HD 7770

A teszt eszközei

Az utóbbi 8-9 hónapban több tesztet is készítettem a felsőkategóriás-jellegű konfigurációmmal, amely a két jelentősebb komponens tekintetében egy négymagos Sandy Bridge CPU-ból (Intel i5-2500k) és egy 1344 magos Kepler GPU-ból (GeForce GTX 660 Ti) állt.
Nagyon szerettem ezt a párost, de a játékra fordítható időm csökkenésével egyre inkább felesleges luxusnak kezdett tűnni a 120e Ft körüli kombináció, ezért az időnként úgyis esedékes újításkor lényegesebben alacsonyabb árú és teljesítmény CPU-ra és VGA-ra ruháztam be. Többé-kevésbé a véletlen műve, hogy alapórajelek használata esetén mind az Intel Pentium G2020, mind a Radeon HD 7770 nagyjából fele sebességre képes az elődjéhez képest, amiből már adta is magát a teszt gondolata. Egyik korábbi tesztemben pont azt vizsgáltam, hogy milyen beállítások mellett lehet 60 FPS körüli sebességet elérni full HD-ben a GTX 660 Ti-vel - ezekkel a beállításokkal szerzett tapasztalatok most pont kapóra jönnek.

A tesztkonfiguráció:

Amint látható, az i5-2500k a tesztekben 4GHz-en járt, így a sebessége nem duplája, hanem 2.5-szerese a G2020-nak, amit nem lehet tuningolni. A videokártyák a referencia-órajeleiken működtek.
Miután a processzor és az alaplap cseréjére előbb került sor, mint a videokártyáéra, az i5-2500k és a HD 7770 kombinációját nem tudtam lemérni. Mint az a teszt eredményeiből látszani fog, ez a méréssor nem hiányzik a következtetések levonásához.

A tesztben használt játékok / benchmarkok:
- Borderlands 2
- GRID 2
- Hitman Absolution
- Sleeping Dogs
- Sniper Elite V2
- Tomb Raider
- Unigine Heaven 4.0

Ez pedig itt az olcsó CPU, alias Pentium G2020

A teszt módszere

Az áttekinthetőség érdekében a tesztet két részre bontottam:

Az első szakaszban megvizsgáljuk, hogy a gyengébb processzor, ill. a gyengébb videokártya milyen hatással van a teljesítményre azon beállítások mellett, ahol az i5-2500k és a GTX 660 Ti megfelelő számú FPS-t préselt ki magából. Ahogy majd látni fogjuk, elsősorban a processzor hatása lesz fontos a második rész eredményeinek helyes értelmezéséhez.

A második szakaszban összehasonlítjuk a drágább konfiguráció eredményeit az olcsóbb konfigurációval, 3 különböző beállítás mellett:
1. Megtartjuk a full HD (1920x1080) felbontást, de a játékok beállításait a maximum közeléből nagyjából medium szintre vesszük le.
2. A maximum közeli beállításokat HD (1280x720) felbontásban teszteljük.
3. Végül megvizsgáljuk, mit nyerünk, ha a medium beállításokat a HD felbontással kombináljuk.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a 3. beállítás igen erős kompromisszumnak tűnik, nagyjából itt fogjuk azt a vizuális minőséget (vagy egy kicsit jobbat) kapni, amit egy multiplatform játék a PS3-on vagy az Xbox 360-on produkál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.