HungaroPC
Nagyon magyar kis gép volt, külsejét tekintve inkább hasonlított a ZX81-re (érintőgombok), belsejében azonban már természetesen a Z80 dobogott, de mindössze 2,5 MHz-en. A gép belsejébe tekintve szocialista gyártmányú áramköröket találunk, kézzel beforrasztva az alaplapba. Háromféle memóriamérettel forgalmazták (16K, 32K, 48K RAM) A grafikai lehetőségek 192×256 képpontra korlátozódtak (16 sor, 42 oszlop), fekete-fehér színekben. Érdekesség, hogy a gépnek nem volt külön karakteres és grafikus üzemmódja a szöveges és grafikus adatok szabadon keveredhettek a képernyőn. Később gyártottak hagyományos billentyűzettel ellátott Primo -kat is, és a C jelöléssel ellátott termékek már lehetővé tették a 32 szín használatát 256x225 felbontás mellett. De az igazi áttörést a Pro Primo hozta, mely 64 KB memóriával érkezett, a C típus grafikai tudásával, hagyományos magyar ékezetes billentyűzettel. A hang előállítása azonban mindvégig mono -ban történt.
A harmadik, magyarok gyártotta számítógép a HT-1080Z. UPDATE: A gép nem teljesen magyar tervezés volt, a gyártó a hongkongi EACA cég számítógépének licencét vásárolta meg és ez alapján gyártották idehaza. A HT szakemberei csupán egy hanggenerátorral és egy I/O áramkörrel pótolták az eredeti gépet.
Iskola-számítógépként is nevezték, és a Híradástechnika Szövetkezet gyártotta. 1983 és 1986 között volt elérhető az oktatásban dolgozók számára, mely szintén a Z80 processzor alapjain nyugodott, az viszont eléggé „lelassult” ebben a kiszerelésben, csupán 1,77 MHz-en üzemelt, memóriából is csak 16, később 48 KB -ot kapott. Megjelenítőként fekete–fehér televíziót használt kétféle szöveges, és egy á l- grafikus üzemmóddal, igen szerény 128x48 -as felbontással. A hangchip viszont nem volt annyira „kezdő”, mint a processzor, 3 csatorna és 11 oktáv megszólaltatására volt képes. Meghökkentő külseje a beépített kazettás magnónak volt köszönhető. Mint látható, a tervezőmérnökök igen szolid hardverrel látták el, éppen ezért elsősorban iskolák és oktatási intézmények használták. Később a C verzió már képes volt 8 szín megjelenítésére, de ez mit sem változtatott a tényen, hogy nem az otthoni felhasználók vették birtokba, ebből kifolyólag igen kevés készült belőle, alig több, mint 2000 darab.
Elérkeztünk most egy mérföldkőhöz, mikor is az IBM PC hatalmas teret nyert, a Microsoft erősen dominált előbb a DOS 6, majd a Windows 3.1 operációs rendszerekkel, és már felsejlett a jövő, melyben Bill Gates könnybe lábadt szemekkel milliárd felhasználót látott otthonaikban a számítógép monitora és billentyűzete előtt görnyedni.
És ez az időszak még szebb volt, ha lehet így fogalmaznom, ekkor jöttek el otthonainkba kezdetben az Intel DX386 számítógépek, majd később egyre fejlettebb követőik. Itt is megmaradt a báj, a tudás iránti szomj, hiszen ekkor – hasonlóan a tévés masinákhoz –, még mindig a billentyűzet volt az elsődleges adatbeviteli eszköz. Aki valamit is adott magára, az elrohant a boltba vagy a könyvtárba, és valahogy megszerezte a DOS 6-os könyvet. És elkezdődött egy új korszak...
UPDATE: Mely korszak eleje még tele volt meglepetésekkel, míg eljutottunk az első 32 bites processzor megjelenéséig.
folyt.köv.
UPDATE: A cikkben előforduló hibák kijavításáért köszönetet mondok két Prohardver tagnak: sz_gabor -nak és Akybron -nak!
