2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Élménytúra a Mohos-tőzeglápon

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Csomád vonulatának ikerkráterében fekszik a legendás Szent Anna tó és nagytestvére, a Mohos-tőzegláp.

[ ÚJ TESZT ]

Erdély szívében, a Keleti-Kárpátok Csomád vonulatának legfiatalabb ikerkráterében fekszik a legendás Szent Anna tó és nagy testvére, a Mohos-tőzegláp. Ez a terület Románia legértékesebb botanikai rezervátuma.

Hargita és Kovászna megye határán, Tusnádfürdő szomszédságában terül el Székelyföld két fényes ékköve a Szent Anna tó és a Mohos-tőzegláp. Kialakulásuk története visszanyúlik egészen a jégkorszakig. A Hargita-hegység vonulatának utolsó, legdélibb tömbje a Csomád-hegység, melyben egy vulkánkitörés után a kráterben egy hatalmas tó keletkezett. Alig kétezer év múlva a szomszédos vulkán is felszínre tört, létrehozva így a Szent Anna tavat. Ez utóbbi kitörésből a levegőbe kerülő por és hamu indította be a Mohos-tó eltőzegesedésének folyamatát. Ugyanis a tó felszínére került vékony fedőrétegen megtelepedtek a zuzmók és mohák. Eme növények életciklusának (elrohadás és újra kihajtás) köszönhető a növényi takaró megvastagodása és megszilárdulása, amely életteret biztosított több jégkorszakbeli maradványnövénynek is.

Ahol még nem fonódott össze a növénypaplan, tószemek maradtak. Jókai Mór a 19. század közepén így említette őket: „Két-háromszáz apróbb-nagyobb gömbölyű tengerszem, mint megannyi csillag ragyog a veszélyes bérci ingoványon, miknek hatása leírhatatlan. Az ember a tündéreket véli látni, kik tengerszemeikből feljőnek, hogy a halandót a vészes síkra csalják.” A tavak száma az évek során alaposan megcsappant. Istvánffy Gyula 1894-ben 29 láptavat számolt meg, míg Emil Pop 1960-ban már csak 13 tavat talált. Jelenleg 14 tószemet tartanak nyilván a tőzegláp területén.

A Mohos-tőzegláp nagyságát tekintve négyszer nagyobb, mint a Szent Anna tó. Több mint 10 méteres, mintegy 3 millió köbmétert kitevő tőzegvastagságával és 80 hektár területével egyedülálló Európában. A láp 1050 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, nagyjából ötszög alakú.
1908-ban a lápot a tulajdonos vízlevezető árkokkal hálózta be. A lecsapolás, valamint a későbbi erdőirtás a láp szintjének jelentős csökkenéséhez vezetett. Urák István és munkatársainak adatai szerint 1975. december 18-án kezdeményezték és 1980 decemberére sikerült hivatalosan is védetté nyilvánítani a területet.

Balázs András plébános feljegyzései alapján, valamikor a 4 község: Kozmás, Lázárfalva és a 2 Tusnád tulajdonát képezte ez a terület. Ma a Szent Anna tó és a Mohos-tőzegláp és környéke a Lázárfalvi közbirtokosság tulajdonában vannak. 2000-ben alakult újra és 2001-ben sikerült az állam által elkobzott területeit is visszakapnia, így ma 470 hektár erdős területen és 326 hektár legelőn gazdálkodhat. 2012-ben szükségét látták egy, a környezet védelmét és fejlesztését felügyelő és képviselő egyesület megalakításának. A Pro Szent Anna Egyesület igyekszik megőrizni és népszerűsíteni eme egyedi természeti kincseket. Az Egyesület ügyvezetője, Dósa Elek Levente elmondta, hogy a Mohos-tőzegláp minden évben április 1. és szeptember 30. között látogatható. Délelőtt 10 órától délután 18 óráig óránként indítanak túrákat, szigorúan túravezetővel. Küldetésük, hogy a természetvédelmi területet ne csak bemutassák az érdeklődőknek, de örökségként tovább is tudják majd adni – amennyire csak lehet érintetlen, természetes formájában – a következő generációnak is. Nagyon sok látogató érkezik és az állandó felügyeletnek és természetesen a turisták civilizált viselkedésének köszönhetően sikerült a minimálisra szorítani a szemetelés, illetve balesetek számát, ami nagyon pozitív eredmény, tekintve, hogy számos más helyen ez komoly gondot jelent.

A Mohos-tőzegláp elsősorban jégkorszaki maradványnövényei révén vált híressé, glaciális reliktumokat, igazi növénykülönlegességeket őriz. Egy tápanyagszegény talajról van szó, vize pedig hideg és nagyon savas hatású. A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülő felfüggesztett pallóösvényen, illetve 10-15 cm mélyre nyúló lépegetőkön, amiről rengeteg növényritkaságot figyelhetnek meg egészen közelről. A talaj érezhetően süllyed, a tószemek széleit tőzegmoha alkotja, amiről azt hihetnénk, hogy szilárd talaj, emiatt a kiépített ösvény elhagyása rendkívül veszélyes. A 40-50 perces túra alatt két tószem is látogatható, melyek mélysége 17, illetve 22 méter, így ha elsüllyed valaki a tóban, könnyedén a tőzegmoharéteg alá sodródhat. Az 1950-es években Pop Emil biológus állított össze az első részletes feljegyzést a tőzegláp növény és állatvilágáról.

A Mohos nagyrészt láperdővel benőtt vegyes erdős-mohalápnak tekinthető. Botanikai, fizikai, kémiai jellemzői szerint mohaláptőzeg, több mint 20 mohafajtát láthatunk itt. De találkozhatunk gyapjúsással, húsevő kerek- és hosszú levelű harmatfűvel, tőzegrozmaringgal, melynek ártatlannak tűnő rózsaszín virágai méreganyagot tartalmaznak; vörös- fekete-, és tőzegáfonyával és a fekete áfonyára nagyon hasonlító mámorkával, mely hallucinogén hatása mellett erős hashajtó is. A lápon megfigyelhető, hogy a fák kívül magasabbak, majd a láp közepe felé haladva egyre kisebbek és ritkábbak a savas talajnak köszönhetően. Tószemeiben nem élnek halak, de békákkal és vízisiklókkal találkozhatunk. Illetve a mohás talajon előszeretettel tanyáznak kaszás- farkas-, és eretnekpókok, tarajos gőték és szalamandrák. A globális fölmelegedés hatása sajnos ide is elért, szomorúan tapasztaltuk, hogy a fenyők a különféle szúfajok károsítása miatt erőteljesen pusztulnak. A magasabb füves részen kígyók és viperák bújnak meg, de a láp állandó látogatói az őzek, rókák és medvék is.

Nagyon izgalmas és veszélyes kaland is lehet ez, tehát érdemes megjegyezni a mondást, miszerint: az asszony nem ember, a sör nem ital és a medve nem játék! Nem érdemes kockáztatni, azért sem, mivel a túravezetők nagyon felkészülten és egyedi előadásmóddal fogadják a természet szerelmeseit, hogy ne csupán általános információkkal, de életre szóló élménnyel gazdagodjanak.

A hely a Google térképen

Szöveg: Ilona Habarics
Fotók: Ilona Habarics és Zsolt Habarics

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.