Hirdetés
Szombat reggel eladtam Hp notimat, kell a lé egy Suzukira. Persze részletre, használtan, ahogy ma egy átlagmagyar autót vásárol. Gondoltam, megnézem milyen olcsóbb noti kapható a közeli bevásárlóhelyen, mert étel, ital, és számítógép nélkül nem lehet élni. Találtam is két alternatívát, az Acer Aspire One és egy FuSi felelt meg árban (kb. 15-20k maradt volna a Hp árából).
Nem akartam kapkodni, hazaugrottam párom fiáért (hogy ne otthon unatkozzon a kis 4 éves közellenség), és kettesben elautóztunk egy másik bevásárlóhelyre. Nagyságrendekkel volt csak drágább a felhozatal, az eladott c2d-s hp árából akár egy celeronos gép is kijött volna. Gondoltam, visszamegyünk az első helyre és beleugrok a FuSi gépbe, 89990-ért T2330-as proci és 160Gb-s vinyó akkor sem rossz, ha irtózom a FuSi-tól.
Szóval boltba be, és állongtunk úgy 15 percet a kölyökkel, de a számtech osztály eladója ismeretlen helyen tartózkodott. Ekkor a vevőszolgálattól kértem egy eladót, aki újabb 15 perc alatt sem került elő. Kicsit elkedvetlenedtem, de nem akartam feladni, mert gép nélkül elvonási tüneteim vannak. Ismét vevőszolgálat, és már jött is egy nyakkendős kiszolgáló-egyed. Ekkor 30 percnél tartottunk, és a gyerek becsületére legyen mondva, fél óra után sem hisztizett! Kb. 10 percig megint semmi reakció, majd ismét előkerült az eladó.
Nos, 40 perc alatt sikerült kiderítenem, hogy a T..scóban a kirakott, beárazott notebook NINCS!!! Valami elpattant bennem, és ez látszódhatott is rajtam, mert az eladó lépett párat hátrafelé. Kicsit kiabáltam, aztán levontam a végkövetkeztetést:
Én csak egy sz@r senki vevő vagyok, semmi szükség rám ezen a helyen. Csak 90k-t akartam elkölteni, ez az összeg meg sem látszik egy multi számláján. Ha én hagynám magára a pultot a melóhelyemen 30 percre, kirugnának, mint a huzat.
