Razer. Egy név, mely unikumnak tekinthető a profi egérgyártók piacán. Tökéletes egereket gyárt, és szinte egyetlen olyan szériája sincs, amelyet elrontott volna. Eddig azonban csak a szimmetrikus egerek piacán volt fellelhető, éppen ezért nagyon sok profi játékos elpártolt tőle. Azonban nemrég piacra dobott egy DeathAdder névre keresztelt rágcsálót, amely minden viszonylatban megkapta a világ legjobb egerének járó díjat. Több teszttel is találkozhattunk már külföldi oldalakon, volt olyan is ahol sikerült lemérni a valós sebességét. Jelenlegi tesztemben próbálok saját tapasztalataimra támaszkodni, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az esreality tesztjét sem, mely már helyet kapott az oldalon, de úgy érzem, hogy csak egy szösszenetnyit esett szó erről az egérről.

Amint megjelentek az első hírek eme csodálatos egérről, azonnal tudtam, hogy be kell szereznem egyet, még ha csak egy tesztre is. December végén, külföldi oldalakon már ódákat zengtek a DeathAdderről, azonban nálunk csak február végén került a boltokba. Sikerült is egyet beszereznem, és szerencsére több hétig tesztelhettem, hogy részletes információt kapjak az egér felépítéséről, optikájáról.

Kezdjük először is a hivatalos promócióval. Mit is tudhat meg egy átlagos felhasználó, ha felmegy a hivatalos oldalra:

• 1800 dpi 3G Infravörös érzékelő
• 1000 Hz Ultrapolling™ / 1ms válaszidő
• 5 szabadon programozható, extra-nagy, csúszásmentes gomb Hyperesponse™ technológiával
• 16-bit
• Ultravékony teflontalpak,
• Mindig bekapcsolt állapot
• Díjnyertes On-The-Fly™ Sensitivity Driver
• Jobb kezes kialakítás



Ezek a magasztos kifejezések ránézésre tényleg jól hangoznak, azonban közelebbről is meg kell vizsgálni, hogy mi hasznos és mi nem.
Az 1800 dpi a legnagyobb újítás, ami kétségtelen hogy nem elhanyagolható. Az 1000Hz picit érdekes, hiszen ahhoz, hogy tökéletesen kihasználjuk patchelni kell XP alatt az usbt. Ezek után egy mouseratechecker nevezetű programmal lehet leellenőrizni, hogy valóban képes-e az egér tökéletesen 1000Hz re. Eddig egyetlen olyan egérrel találkoztam, amit akárhogy rángattam fix 999-1000-et írt ki a program, ez pedig az MS IM 3.0, az összes többinél 500-1000 között ugrált. Így volt a DeathAdderrel is. Az hogy a 8ms és az 1ms között játékban mekkora különbség van nemtudom. Profi játékosok biztosan az 1ms re esküdnek, Azonban számomra ez nem jelentett semmit.
Az 5 szabadon programozható gomb is jól hangzik, de lássuk csak hogy a Razer ezt hogy értelmezi. Van a bal-, jobb- és középső egérgomb. Akárhogy is nézem, az fps játékosok 99%-a nem nagyon fogja ezeket másra használni. Az oldalsó 2 gomb azonban tényleg hasznos lehet, ráadásul az elhelyezését is sikerül eltalálni, így abszolút kézre esik.
Amit viszont kiemelnék, az a görgő. Mindig is hihetetlen jó görgőket rakott az egereire a gyártó. Ez most sem maradt el.
Az ultravékony talpak nekem egyből szemet szúrtak. Szerintem nem egy hasznos dolog, mert hamar kopásnak indulnak, pláne egy keményebb egérpadon. Ráadásul a formája is teltebb lett az előző Razerokhoz képest, így a már piacon lévő teflon szetteket nem tudjuk rárakni.
Mindig bekapcsolt állapotra az összes profi egér képes, így ez nem világújdonság. Jobb kezes kialakítása hasznos lehet, hiszen a felhasználók zöme jobb kézzel játszik, azonban akik mégsem, azok számára használhatatlan.



A csomagolásra semmi panaszunk nem lehet. A Razer is átállt a mostanában nagyon népszerű, kinyithatós, megtekinthetős, dizájnos csomagolásra. Ilyen kiszerelésben érkezik mostantól az összes egerük. Ezzel először a konkurens gyártó Revolution egereinél találkozhattunk.
Csomagból kivéve egy CD-t és egy kis tájékoztatatást találunk az egérről és a driverről.
Első ránézésre azt mondanám az egérről, hogy ez egy Habu, ötvözve a Logitech gombjainál alkalmazott technológiával. Az usb csatlakozó aranyozott, így nagyon kicsit az esély arra, hogy oxidálódik. Csatlakoztatás után driver fel, egy restart és már tökéletes pompájában tündököl az egér. Firmware frissítéssel nem bajlódtam, ami azonban elsőre feltűnt, hogy a driver legfrissebb verziója 1.03, tehát valamit nagyon eltaláltak a programozók, mert a kiadás óta nem jelent meg új verzió.



A Control panel sem hordoz magában semmilyen újítást, hiszen december óta az összes Razer egér hasonló driverrel rendelkezik. A driver automatikusan kikapcsolja az egérgyorsítást, azonban ha mégis szükségünk lenne rá manuálisan visszakapcsolhatjuk.
Beépített memóriájának köszönhetően 5 profilt tárolhatunk el különböző beállításokkal. Így ezentúl nem lesz gond, ha anyu, apu, öcsi vagy hugi jön és elállítja a senzit, mert egyszerűen egy gombnyomással betölthetjük sajátunkat.
450, 900 és 1800 dpi között válthatunk, válaszidőt 125, 500, 1000 Hz között mozgathatjuk, mindemellett szabadon állítható 10-es skálán 0.5-es lépésekben az érzékenység. Gomgokra bármit bindelhetünk, akár makrókat is. (Habár azt nem tudom, hogy mennyire szabályos adott esetben egy gombra bindelni például awpnél a lövét és a gyorsváltást
És mindemellett még számos apró részletekre kiterjedő beállítást adhatunk meg. Vigyázzunk azonban arra, hogy mindig ugyanabba az usb satlakozóba dugjuk vissza egerünket, különben nem ismeri fel a driver hogy valóban Razer egerünk van.



Ezek után lássuk a híres grafikont, amely megmutatja hogy mire is képes az egér. Amint láthatjuk maximális felbontás mellett, az egér 3,92 m/s-os gyorsulást bír ki tökéletesen, és 4.4 m/s-ig volt az úgynevezett negatív gyorsulásos szakasz, ezen sebesség felett már használhatatlan az optikája. Azonban ha a tökéletes irányítás alapján rakjuk sorrendbe a jelenleg piacon lévő egereket, akkor a DeathAdder nyújtja a legjobbat. Ezt játékban csak a legkisebb sensitivityvel játszók tapasztalhatják meg igazán.

Mivel szerény személyem maximálisan Razer hívő, megváltóként vártam ezt a csúcsegeret, és úgy gondoltam, hogy olyan nem létezik, hogy ne vegyek magamnak egy ilyet. A teszt első fázisaiban meg voltam erről győződve, azonban ahogy egyre többet játszottam vele, elbizonytalanodtam. Jelen pillanatban egy Diamondbacket gyűrök, és meg vagyok vele elégedve maximálisan, egyetlen bajom talán az, hogy az oldalsó gombjai furcsák, és nehezebb elérni, mint például egy Copperhead esetében. Egy darabig Copperheadet használtam, mert sokkal jobban kézre esett, púposabb is volt, viszont egy-egy rántás után sajnos kénytelen voltam az eget bámulni a játékban, ami kellemetlen. Ekkor döbbentem rá igazán, hogy nekem nem való lézeres egér. Habut is teszteltem, azonban továbbfejlesztett lézer ide vagy oda, képes volt még mindig a visszarántásra. És a Habuval a legnagyobb problémám az volt, hogy hihetetlenül nagyra és nehézre sikeredett.
Amikor megláttam a DeathAddert kibontva, akkor előjöttek a Habus rémképek, viszont amikor megemeltem, már nem volt olyan vészes. A Diamondback még így is sokkal könyebbnek mondható, azonban a halálosztó teltsége és kényelmesen elérhető gombjai kompenzálják mindezt. Hosszabb használat során sem izzadt meg a kezem, köszönhető ez a teljesen gumi borításnak. És nem elhanyagolható például az sem, ahogy kinéz az egér a sötétben. Pulzáló kék logot látni csak, ami önmagában azt árasztja, hogy ''én vagyok a legjobb''. Egyedüli negatív tapasztalatom, hogy a karom iszonyatosan elfáradt akár egy war alatt is.

Ezek alapján döntse el mindenki saját maga, hogy neki bejön-e ez az egér vagy sem. Összegzésként leírnám azt ami tetszett és ami nem.

Ami előny:

• Teljesen gumi borítás
• Tökéletes optika
• Könnyen elérhető oldalsó gombok
• Minden részletre kiterjedő driver
• Teljesen kézbeillő kialakítás
• Nagyszerű görgő


Ami hátrány (lehet):

• Jobb kezes egér
• Vékony, könnyen kopásnak induló teflontalpak
• Egyenlőre nincs driver Vista alá
• Minden eddigi optikai egérnél drágább

Az egeret a Users Rendszerház kft. bocsátotta rendelkezésemre.