2024. május 27., hétfő

Gyorskeresés

Internet konzultáció újratöltve, kérdések értelmezése 1-4-ig

Írta: | Kulcsszavak: internet konzultáció

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Ők kezdték, hát akkor legyen! Ezzel nyitott Esterházy jó öt éve az ÉS hasábjain, amikor elküldte ezeket a fiúkat hatfelé korpára malacnak és ezzel nyitok most én is, mert itt az internet-konzultáció nevű agyrém húsz kérdése. Lássuk mit is tartogat a jövő!

1. Senki sem vitatja azt a célt, hogy a felhasználók minél olcsóbban jussanak minél jobb minőségű internethez. Ön szerint ennek érdekében csökkenjenek-e az internet-előfizetés adóterhei?
a. Igen, a kormány az adócsökkentési tervei között sorolja az elsők közé az internet előfizetés közvetlen adóterheinek (ÁFA) csökkentését, mert így a fogyasztói árak is közvetlenül csökkennek.
b. Igen, a kormány adócsökkentési programja részeként mérsékelje/szüntesse meg a távközlési vállalkozások különadóit. Ennek hatása nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árak csökkenésében, de bővülnek a szolgáltatók lehetőségei a hálózatfejlesztésre és a szolgáltatásaik minőségének további javítására.
c. Nem kell csökkenteni az internetezéssel kapcsolatos adókat, mivel az ebből származó költségvetési bevételek fontosak az állami feladatok biztonságos ellátásához, így egyebek közt az internet-hozzáférés feltételeinek javítását szolgáló programok támogatásához is.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

Miről is szól ez a kérdés?

Rezsicsökkentés, nyilván, a kormány aranytojást tojó (hibbant, fej nélküli) tyúkja innen sem maradhat ki. A választható opciók:

- Csökkenjen az internet-előfizetések ÁFA-tartalma. Ez nem feltétlenül rossz ötlet.

- Szüntessék meg a telkó cégek különadóit. Ez itt a beugratós liberális-csapda kérdés, szóval rögtön le is szögezi (érted, a népszavazás kérdésében!), hogy ettől nem lenne olcsóbb az internet, mert a gonosz multik zsebre vágnák a profitot, de talán cserébe fejlesztenének a hálózaton. Burkoltan az is kiolvasható, hogy igen, tudjuk, azért olyan szar az infrastruktúra, mert a különadók és az ingatag gazdasági környezet miatt a fejlesztések évek óta állnak. Hát majd pont hülye lenne egy ilyen, legatyásodó, extraadóztató országba önteni önszorgalomból a pénzt bármelyik telkó cég…

- Harmadik válasz az opcionális benyalás tövig, szalvétát tessenek hozni! Az állami feladatok elég nagy szeletet fed le, tehát a karakószörcsögi lovasrendőr ezred új egyenruháját nem tartom jó ötletnek a telkó cégek extra-adóiból finanszírozni. Az internet-hozzáférést javító programok szintén nem az állam feladata, arra van ott a szolgáltató (vissza a B válaszhoz), ezt a választ kérem tessenek a testük ama nyílásába dugni, ahová sosem süt be a nap!

2. Vannak, akik szerint a mindenki számára elérhető internet nélkül nem lehetséges valódi társadalmi esélyteremtés. Mások szerint az internet nem létszükséglet. Ön szerint váljon-e széles körben elérhetővé a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok számára egy kedvezményes árú internet-előfizetést biztosító „internet-alapcsomag”?
a. Igen, a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok kaphassanak kedvezményes árú internet-alapcsomagot és internetezéshez szükséges eszközöket.
b. Igen, de ne csak a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok számára. A fogyatékkal élők és azok is kaphassanak kedvezményes árú internet-alapcsomagot és internetezéshez szükséges eszközöket, akik munkájuk során hivatásszerűen gyermekekkel foglalkoznak (pl. pedagógusok, az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők, stb.).
c. Nincs szükség kedvezményes internet-alapcsomagra; ennek költségeit a szolgáltatók a többi fogyasztóra terhelnék, az érintettek kedvezményes internetezésével összefüggő költségvetési kiadásokat pedig valamennyi adófizető viselné.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

Miről szól ez a kérdés?

Ez megint egy első hallásra szimpatikus kérdés, de az ördög a részletekben rejlik. Mit tartalmazhat vajon egy „internet alapcsomag”? Egy internet-hozzáférésnek nincs sok paramétere, van egy letöltési és egy feltöltési sebesség, meg a késleltetési idő. Egy alapcsomag nyilván az adott szolgáltatás minimumát nyújtaná, de egy 1MB-es internet csomag sem olcsóbb a szolgáltatónak, mint teszem azt egy 10 MBites, ugyanaz a kábel, ugyanazok a hálózati eszközök. Ha megnézzük a televíziózásban mit értünk az alapcsomag alatt, azt látjuk, hogy lényegében csak a közszolgálati csatornák szerepelnek benne, az állam szócsöve. Internetben ugyanez? Attól tartok, itt egy elkerített „nemzeti internet” ötletébe botlottunk.

- Az első válasz csak annyit mond, hogy a szociálisan rászorulók (helyes) és a nagycsaládosok (ezt meg ismerjük, 3 szoba, 3 gyerek, 4 kerék, 5 nyaraló, 6 megnyert közbeszerzés, 7 törpe… bocs, elkalandoztam…)

- Igen, de kapjanak a pedagógusok és a fogyatékkal élők. E mögé még be is lehetne állni, de megint ott a fránya „alapcsomag” szó, amíg ezt nem definiáltunk, bármit jelenthet…

- Ne kapjanak a rászorulók, mert akkor mindenki másnak drágább lesz. Ez tűnik annak a válasznak, amit senki nem ikszelne be, pedig ez a helyes megfejtés. Az elriasztás eszközéül a válaszadó önzőségének a látszatát választották (megírták helyettem a válaszban az indoklást, ezek tényleg belelátnak a fejembe!), pedig az én érvem annyi, hogy ha nincs „alapcsomag” vagy „nemzeti internet”, akkor nincs elkerített közmédiásított, cenzúrázott internet. Ha az alapcsomag történetesen azt jelentené, hogy csak bizonyos oldalakat lehet nézni, vagy csak bizonyosokat nem, akkor megette a fene az egészet, sőt, miután a legolcsóbb csomagot választanák a legtöbben, ezzel effektíve ki lehet radírozni bármi nekik nem tetszőt, amit utána az emberek nagy része nem látna. Kellemetlen cikk az indexen? Bocs, túl drága lenne a te „alapcsomagodhoz”, hogy ez beleférjen. Bónusz pont: vajon a közoktatási intézmények, ahol egy doboz kréta pénzügyi katasztrófát okoz melyik internetet fogja kapni? A gyors és szabad "drágát", vagy a "nemzetit"?

3. Sokak szerint digitális tudás nélkül az internetkapcsolat és az internetezéshez szükséges eszközök nem hasznosulnak megfelelően, ezért egy esetleges „internet-alapcsomag” jogosultjai számára az internetezéshez szükséges ismereteket is elérhetővé kell tenni. Mások úgy vélik, a kedvezményezettek képzése csak még drágábbá tenné a támogatást.
a. A kedvezményezettek csak úgy juthassanak „internet-alapcsomaghoz” és eszközökhöz, ha vállalják, hogy az internethasználatot segítő képzéseken vesznek részt.
b. A kedvezményesen juttatott „internet-alapcsomag” és eszközök mellé ne járjanak kötelezettségek, még az internethasználatot segítő képzéseken való részvétel se legyen kötelező.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

Miről szól ez a kérdés?

Hiába van internet bekötve a faluvégi pajtába is, ha nem tudják azt megfelelően használni. A felvetés jogos, de lin-kel-nék egy pár éves kísérletet, Indiában egy zsákfaluban kitettek az utcára egy számítógépet, angol szoftverekkel és internet-hozzáféréssel. Az utcagyerekek fél év alatt nem csak azt tanulták meg, hogy kell a számítógépet és az internetet használni, hanem angolul is megtanultak, és a nagyobb gyerekek a kisebbeket tanították, az internetről pedig tanultak (és nem macskás videókat és fedetlen kebleket néztek). A válaszok itt egyszerűek: akarod, hogy járjon a „nemzeti internet” mellé képzés is, vagy ne?

4. Vannak, akik szerint helyes volna, ha minden településen elérhető lenne ingyenes wifi, mivel így bárki ingyenesen hozzá tudna férni az internethez. Mások úgy vélik, ez csökkentené a szolgáltatók forgalmát és bevételeit, így esetleg visszavetné a további fejlesztéseket. Ön mit gondol: legyen-e minden településen ingyenes internet-elérést biztosító wifi hozzáférési pont?
a. Igen, fontos, hogy minden magyar településen legyen legalább egy olyan középület (pl. önkormányzat) és közterület (pl. a főtér), ahol bárki számára ingyenes wifi szolgáltatás érhető el.
b. Ne legyen ilyen állami intézkedés; nem ingyen wifire, hanem megfizethető árú vezetékes és mobilinternetre van szükség.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

Miről szól ez a kérdés?

Hát itt megint adtunk a szarnak egy pofont. Mit értünk azalatt, hogy elérhető ingyenes WiFi? Hol? A település egy pontján? A település közigazgatási határain belül mindenhol? Mit jelent a hozzáférés? Nincs rajta jelszó? A jelszó ki van téve a polgármesteri hivatal hírdetőtáblájára? Vagy az Alfa-Centauri egyik holdján a helyi járási hivatal pincéjében egy szekrény mélyén, melynek az ajtajára ki van rakva egy tábla, hogy „vigyázat, a tigris harap!”? És miért csökkentené ez a szolgáltatók forgalmát és bevételét, ki szolgáltatná ezt a hozzáférést, ha nem ők? Csak az előfizető változik, aki nyilván ebben az esetben az állam lenne.

- És meg is kaptuk a választ az első kérdésre, a település egyik középületében legyen ilyen hozzáférés. Ahová amúgy is kéne internet, de most ennek a címén le lehet írni, levesszük a jelszót és kifizetjük az erre szánt pénzből.

- A másik opció, hogy nem szeretnék ingyenes WiFi-t, de szeretnék „nemzeti internetet”! Nincs más válasz, ha nem akarsz ingyenes WiFit, akkor támogatod a korábban kitárgyalt agymenést!

Az ötödik kérdéstől témát váltunk és előkerül a közoktatás, nekem meg véget ér a 15 perc ebédszünetem, úgyhogy innen folyt. köv!

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.