A CB* udvarban jártam, egészségügyi sétának is megfelel. Erős buszmegállónyira van, nem gond egyelőre.
Betértem az áruházba, hogy vegyek pár dolgot, amire szükségem van. Fizettem, eksün vége.
Mit mondjak, elég sivár a környezet, meg sem közelíti a F*mily-Center hangulatát. Viszont lehet rácsodálkozni egy boltocska kirakatában szebbnél szebb órákra, és ha ott járok, meg is teszem. Az eladó hölgy nagyon kedves, és khm... csinos! Csak szemtelenül fiatal. Na mindegy, beszélgettünk pár mosolygós szót, és készséggel elmondta, hogy a P*lice órák úgy húsznál kezdődnek. Szerintem mindkettőnknek jobb napja lett, hogy találkoztunk. Burkoltan udvaroltam, és ez tetszett neki, mint ahogy nekem is, hogy örömöt okoztam számára.
Van még valami GSM is, annak is mustrálgatom a kirakatát, ha ott járok. Semmi nem csábít, de a férfiak már csak ilyenek.
Az üvegajtó szárnyai készségesen tárultak ki előttem. Végeztél? Köszönjük, hogy itt voltál, menj békével.
Kiléptem, pár lépés után cigi elő, rágyújtottam.
- Veszek mindent, veszek műszaki cikket, ruhát, bármit.
Miközben elraktam az öngyújtót, fülem vette az adást, szemem pedig kereste a forrást. Átlagos kinézetű ötvenes férfi mondta, csak mondta a magáét. Ismételte önmagát, mintha lenyelt volna egy diktafont. Más nem volt a közelben, így csakis nekem címezhette monológját.
Szembe fordultam vele, idő nem számít, ráérek. Elhallgatott, kérdőn nézett rám, bizonyára egy jó üzlet reményében. Hallgattunk, néztük egymást. Mivel nem tettem ajánlatot, újra próbálkozott.
- Mindent veszek, ha műszaki cikke, vagy ruha van, jöhet.
Néztem a manust, ahogy görcsöl a csendtől, aztán megszólaltam.
- Mindent vesz?
- Mindent.
- Van egy elb*szott életem. Megveszi?
Volt humora a manusnak.
- Abból sok van eladó, de nincs rá kereslet.
Ráérek, beszélgessünk...
- Az enyém közel sem átlagos. Nem én b*sztam el az életem, Isten döntött sorsomról.
- Ha Isten akarta, hogy így legyen, nekem nincs jogom megvásárolni.
Elhangzott még pár mondat, aztán lejattoltunk, indultam haza.
Létezik, hogy vannak normális kufárok is?
De ha már nagyon "élményre" vágysz estére, akkor már átbattyoghatnál a Köki Centerbe. Mozognak ott jobbnál jobb, hülyébbnél hülyébb tevepatás lányok. 
Ahogy van optimista Vakegérke is. 
