Szilágyi Örzsébet Levelét megirta... Ja, nem.
Én róttam panaszos sorokat a blogomba. Lecsengett, kész, legfeljebb kósza "régész" ír majd pár szót a topicba.
Jól halogatom a lényeget? Ebben jó vagyok. 
Nos, Dr. Romano fórumtársunk is bekukucskált, és csalódottan mondta:
"Vazz azt hittem már megint van valami új OldSpice reklám."
Kedves fórumtársam, bízhatsz bennem, érted mindent. 
- o -
Anno mutattam egy gusztustalan reklámot, amelyről jól kifejlett, nem éppen hízelgő véleményem van, amely nem változott azóta sem, és szerintem nem is fog változni. Már csak azért is érdemes megnézni, mert előzménye annak, amit most mutatni fogok.
Adott ez a sportoló, vagy a fene se tudja ki, eladta magát egy (pont a reklámjai miatt) általam megutált pacsulit gyártó cégnek. Az említett reklámban annyira nagyképű, pökhendi, hogy az már vérlázító.
Nos, volt még pár (ezt a pacsulit hirdető) reklám, a fazon ugyanaz, de ha a butaságot levonom belőlük, vállat vonva elviselem. A lényeg az, hogy nem lopta magát szívembe a szereplő.
És akkor a lényegre.
Egy ideje ez a szellemi titán már azzal igyekszik csillogni, hogy kiszabadítja magából a vadságot. Ha rákattintasz a képre, ráérezhetsz.
Mondjuk ez nem érezhető, hiszen a háttér a morajló tenger, a manuson meg fehér nadrág van, ami egyáltalán nem a vadság jele.
Butaság viszont visszatérően akad. Háttal üli meg a lovat. Vagy tévedek, és ez lenne a vadság jellemzője?
Csókoltatom az eszedet, te akárki. Vajon mennyit kaszáltál azért, hogy hajlandó légy ennyire butának mutatkozni?
Az amerikai reklámbiznisz nagy pénz ám.
