kiskoromban mindig csodáltam bizonyos embereket, a személyiségük miatt. Megpróbáltam én is megtalálni a saját személyiségemet, de rájöttem, hogy nincs. Így hát elkezdtem másoktól csenni. Amelyik gesztus, szóhasználat, viselkedésmód megtetszett, azt aljas módon eltanultam. Hús-vér és filmbeli alakoktól is, idővel így lett nekem személyiségem. Később már saját jellemvonásokat is alkottam...

Viszont belül... belül valami hiányzott. Láttam az embereket sírni, nevetni és mérgesnek lenni. Pontosan értettem mit jelent a temperamentumos természet, vagy éppen a búskomor, de mégis magamat semlegesnek éreztem. Kicsit úgy, mint Dexter, na persze nem teljesen, de mégis. Egy állat halála nem tud megérinteni, mint ahogy feldühíteni is szinte lehetetlen. Tudom milyen reakciókat várnak az emberek tőlem ezekben a szituációkban, mégsem érzem őket, de tudok úgy viselkedni, ha akarok. Mégis, két dolog bizton megmutatta, hogy ember vagyok. A keresztapám halála, és Niki, a szerelmem.

A temetésen nem sírtam, de mégis éreztem az ember hiányát. Megértettem, hogy a halál nem annak rossz, aki meghal, nem azért sírnak az emberek mert annyira sajnálják aki meghalt, hanem mert magukat sajnálják. Magukat amiért itt maradtak a világban és tovább kell élniük a másik nélkül.

Niki, aki a lelkem részévé vált, akinek a gondolatai az enyémek, aki ha mellettem van elvarázsol, de ha nincs csak a hiányát érzem.

Hősnek lenni. Naruto és Bleach. Sokak szemében csak mesék, de aki végig nézi az elejétől a végéig az biztos hogy megérti a vágyamat, hősnek lenni... Olyan dolgokat megtenni az életben amik túlmutatnak a képességeiken, akár a munkában, családban, de csak az idős néninek segítve a buszon is.

Nem tudom van-e válaszom a kérdésedre, de ezek jutottak eszembe róla.

És mi a Te történeted?

Dugtam repülőn.

remélem nővel

Sokáig úgy éreztem - és talán még most is -, hogy ennek a világnak nincs szüksége rám.
(egyszerűen nem értettem miért vagyok itt...)
A Jóisten az elmúlt években párszor megmutatta, hogy nagyon is. Megmenthettem három ember életét és az is megmutatkozott, hogy az én életem is (mint bárki másé) milyen kis nüanszon múlhat.
Nekem ezek azt világították be, hogy bármennyire is tagadjuk ha elfordítjuk egymás elől a fejünket, meg sem próbálunk segíteni a másikon, nem vagyunk méltóak az életre amit éppen kaptunk.

Σ : Aki nem értékeli a megpróbáltatásokat is(mint pl. én tettem), arra krvaszar élet vár.

En nem tudom miert vagyok itt ezen a vilagon. Nem vagyok az az ember, aki azt gondolja, hogy van rendeltetesem. Neha a kelletenel jobban bele tudok latni a dolgokba, es olyan gondolkodasmodom, megnyilvanulasaim, reakcioim vannak, hogy tobben a kornyezetemben meglepodnek, hogy ez nem vall egy 26 eves emberre. Inkabb sokkal tapasztaltabbra. Mondjuk ugy 50-60 kozottire. Olyan magabiztossaggal tudom a sajat, alatalam igaznak velt (egyeb apro infomorzsakbol felepitett) allitasaimat eloadni, alatamasztani ervekkel, hogy iranyitani tudom az embereket. Elore tudom mit fog cselekedni egy ember, ha elotte ugy alakitom a beszelgetesunket.

Nincsenek veletlenek, mindenki sajat maga alakitja az eletet. Ki ahogy tudja, ki amennyire akarja. Nem vagyok vallasos, de hiszek valamiben, ami az egyent alakitja. Amit tud az egyen alakitani, hogy milyenre alakitsa sajat magat.

Az emberek ostobak, nem ismerik fel a vilagban a szepet, a jot, azt, amiert erdemes lehet(ne) elni. En is ezek koze tartozom.

Felek a halaltol, soha nem akarok meghalni. Orokke akarok elni. Mikozben latni akarok egy olyan vilagot, amiben meg sem szulettem, es latni akarok egy olyan vilagot, amiben meghalok. Mi lesz utanam? Ki mennyire fog meghatni ha mar nem leszek? Mi marad fenn utanam? Csak 20-30-60-80 ev? Mire eleg ez?

Kulso megfigyelokent elni az eletet, tapasztalatot szerezni, megfontoltnak lenni.

Talan....

Sosem tudjuk meg.

Ambulimax Provider

az én történetem talán soha nem mondhatom el. Egyetlen egy embernek mondtam el életemben, de csak mert azt éreztem, hogy ki akar jönni belőlem. Azóta sokkal jobb. Nem nyomja a lelkem. Annyi szent, hogy életem nagy hülyesége volt. (nem elmondani, hanem ezt a dolgot megcsinálni, amiről ez a történet szól.)

[ Szerkesztve ]

régen minden jobb volt, régen még a "régen minden jobb volt" is jobb volt.

Repülőn történt?

Mi a baj, keresed az illetőt a repülőről?

szerk.: béna gépelő...

[ Szerkesztve ]