2024. május 28., kedd

Gyorskeresés

#VectraV6 - utolsó tánc

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Ahogy azt már az előző bejegyzés zárásából sejteni lehetett, befejező epizódhoz ért a kalandunk a Vectrával, ha már megszületett a döntés, és időközben beszerződött az utód, akkor ideje új gazdát keresni szeretett autómnak. Azt már előre tudtam, hogy az eladás folyamata élményben felér azzal, mintha 200 fokon izzó fém Legokockákon kellene mezítláb sétálni, és bár a legtöbb tárgyamhoz erősen tudok kötődni, ennyi autónak se helyem, se időm nincs, projektautóból is áll otthon egy, így mennie kell.

Első lépésként egy késő őszi vasárnap az időszakos külső-belső takarítás-ápolás után körbefotóztam az autót, utastér, csomagtér, motortérről is készültek a portfólióba képek, majd november közepén fel is került a hirdetés. Kezdésnek a legnagyobb, és talán legismertebb portálra, a mobile.de-re pattintottam fel bízva a sikerben.

Ezt megelőzően természetesen átnéztem az aktuálisan hirdetett járgányokat, állapot, felszereltség, ár alapján, hogy vajon reálisak-e az elképzeléseim, és megnyugodva konstatáltam, hogy minden nagyképűség nélkül nagyjából az ársáv legjobb ajánlatai között lesz a sajátom.

Korábban már agresszív marketingstratégiájuk révén szembejött a “wirkaufendeinauto.de”, ami szabadfordításban a “mimegvesszükazautódat.de”, ahol a reklámok szerint kizárólag igazságos, becsületes, és korrekt ajánlatokkal halmozzák el az embert, mondjuk úgy, nagyon hasonlít a stratégia az otthoni AAA autóhoz, igaz itt SMS-t még nem küldenek Annáék, csak egy film alatt háromszor mondja el valamelyik statiszta, hogy élete üzletét kötötte ezekkel a barátságos, őszinte, szeretnivaló arczokkal. Sok paramétert nem kérnek az ajánlatért, márka, típus, évjárat, km, és máris kapsz egy előzetes kalkulációt… ezt a Vectra előtti G Astra OPC eladása során kíváncsiságból kipróbáltam, amiért kőkemény 2000€-t kínáltak, majd az autó két héttel később saját magam árulva 4500€-ért kelt el. Szóval ezúttal esélyt sem kaptak.

Ebből is látszik, nem lennék jó üzletember, ugyanis a fenti stratégia valóban működőképes lehet, legalábbis ezt támasztja alá, hogy időközben a mobile.de is lenyúlta ezt, és “átvevőpontokkal” próbálja beakasztani a csalit a gyanútlan népeknek, miszerint még mielőtt meghirdetnéd magad, “csak itt, csak most, kényelmesen, gyorsan, stressz nélkül” megveszik Ők a Vectrát tőlem. Azt meg kell hagyni, hogy ügyesebben csempészték be ezt a funkciót a hirdetésfeladási folyamatba, ugyanis miután kitöltöttem az első oldal ablakait (évjárat, műszaki érvényesség, km, sérülésmentes-e, alap extrák) máris repült az arcomba az ajánlatuk, hogy asszongya. Ennyiért:

Így van, 750€-ért bármikor gondolkodás nélkül leadhatom náluk az autót. Úgy, hogy a piacon a bontásnak hirdetett, motor és váltóhibás virágládák is 800-1000€-tól mennek, az enyémen pedig még másfél év műszaki, és alapvetően rendben lévő állapot az alapfelszereltség része, 8 kerékkel, külön téli-nyári gumikkal amik mind 2 évesek. De már ha csak azt nézem, hogy a 4 db 17”-os télikerék, és a 4 db 18”-os nyárikerék gumikkal együtt többet ér, mint a fenti ár, már akkor komolytalanná válik a dolog.

A röhögéstől alig bírtam eltalálni a “nem élek életem lehetőségével, és magam kívánom eladni”, rövidítve qrva anyátok gombot, de sikerült, és haladtam tovább a hirdetés feladásához. Felkerültek a képek is, a leírást elég bő lére eresztettem, én azt az elvet vallom (nem véletlen nem vagyok nepper, nemhogy sikeres nepper), hogy leírok mindent őszintén az autóról, miket mikor javíttattam, milyen egyéb extrák vannak, illetve pár szóban a főbb hibákról/csinálnivalókról, hogy a felesleges kérdezz-felelek köröktől hátha megkíméljük egymást. Gondolnám én, aztán lópömpöllőt..

Minden megvolt, aktiváltam a hirdetést, majd másnap ugyanígy feldobtam az ebay német apró oldalára is.
Arra nagyjából számítottam, hogy az érdeklődők között bőven lesznek teveárusok, és a “mennyiazajjafőnök?” többször fog elhangozni, mint a “Jó napot kívánok”, de a várakozásokat mindig képesek alulmúlni az emberek.

Az év végi időszakot egyébként sem gondolom a legszerencsésebb autóeladási pillanatnak, hiszen ilyenkor élesedik igazán az évi rendes pénztárcaporszívózó, hitelszórási verseny, hiszen mindenki ilyenkor csinálja meg az év üzletét a Black Friday alkalmával (a árusító cégek legalábbis biztosan), másrészt elindul a szokásos Kriszmösz-dzsihád, hogy megvegyük a huszonharmadik elektromos tyúkszempörkölőt is, így nem feltétlen az autócsere áll a családi Kuszaszemek listájának élén.

Emiatt mondhatni kellemesen nyakonvágott, hogy 3 nap alatt 45-en tették “parkolóba” az autót, amiből messzemenő következtetéseket levonni természetesen nem szabad, hiszen egyrészt a konkurencia is bepakolhatja összehasonlítási alapnak, plusz álmodozókból is rengeteg van, aki két hét nézegetés után majd kitörli, azonban arányszámnak mindenképp érdekes volt, hiszen a többi hirdetett motyómra nem volt ilyen intenzitású érdeklődés.

Második nap érkezett is 2-3 üzenet, első éles eszű versenyzőnk a forgalmiról szeretett volna fényképet, mivel a biztosítójának el szerette volna küldeni, hogy azok majd megmondják, mennyi az annyi. Nem is igazán értettem, ehhez minek a forgalmi, amikor minden fontos adat megtalálható a hirdetésben, max a HSN/TSN szám nem (ez gyakorlatilag az autók rövidített típuskódja, amivel alkatrészkereső oldalakon is hamarabb leszűkíthetjük a keresést)… Okosan kitakarva a kényes infókat elküldtem neki, most vagy ilyen lassú az internyet náluk, vagy olyan összeget küldött neki vissza a cég, de azóta sem hallatott magáról.

De semi gond, máris támad G, aki prezentálja is intelligenciahányadosának mind a 3 tagját, és egy hanyag: “Opel noch da?” mondattal kopogtat a postaládán. A normális válaszra már Ő sem reagál, nem tudom, hogy azért, mert lesokkolta, hogy valaki ráköszönt, vagy haragszik, mert nem süllyedtem le a szintjére.

Még aznap érkezik S is, aki egy Renault Megane kabrió cserével próbál lekenyerezni, valóban kihagytam a mágikus “Csere sem autóra, szőnyegre, tevére nem érdekel” mondatot, így jogos a kísérlet, tiszteletteljesen elutasítom a javaslatot, erre csípőből érkezik a “Mennyit engednék az árból?” kérdés. Azt már az egyéb apróhirdetéses kalandok során megszoktam, hogy a világ változik, és mára teljesen elfogadott, megszokott szokás lett mindenféle kontakt, érdeklődés nélkül rögtön az ár felével próbálkozni, ami ugyan szerintem világi undorító dolog, viszont tényleg sztenderd lett mára.

Időközben erre is kidolgoztam a “mennyéanyádba” reakció udvarias verzióját, mégpedig “ Az ár alkuképes, azonban anélkül, hogy az autót látná kívül-belül, és kipróbálná, nem lenne túl sok értelme az árról vitatkozni.”
A fő bajom nyilván ezzel az, hogy az eredetileg kiírt árból látatlanba megpróbálnak letolni mondjuk 5-10 (pofátlanabbja 20) százalékot, majd eljön megnézni, és ott ismét elkezdene alkudni, mert “hát Ö ezt a hibát nem látta, az ott zörög, amaz meg kopott, jajjistenemvilágvége”.
Stefi megköszönte a választ, még jelentkezik, csak akkor előbb el kell adnia a Megane-t. Nem mehet könnyen az sem, mert azóta sem adott jelet magáról.

Harmadszorra negédes hangvételű, kenegető stílusban induló üzenet érkezik K-tól, rendes, összetett mondatokban ír, ez egyelőre pozitív, aszongya, hogy a képek magukért beszélnek, látszik, hogy az autónak rendes gazdája volt, és nagyon tetszik neki a járgány. Aztán kicsit ront a benyomáson, itt is előkerül a „mit tudunk az árral kezdeni?“ mondat, mert a futott kilométer nem kevés, sőt, ezért az árért inkább sok, és neki van egy ár a fejében, csak előtte – hogy jelezze mennyire udvarias – gondolta megkérdez már engem.

Gondolom ez valami ilyen játék, hogy akkor most ettől én lekeverek magamnak két ordas nagy sallert, és pityeregve beismerem, hogy „igazad van tesó, így 17 évesen a 197 ezer km már a világ vége, és igazából nem ér a szarom, csak kétezret“, de valamiért mégsem tudok ezen az ösvényen elindulni.

Felülkerekedik az intellektuális énem, neki is leírom a fenti eszmefuttatást, hogy a 197 ezer összes km a 17 év alatt azt jelenti, hogy átlagosan ~12 ezret mentek vele évente, ami egy Németország méretű országban inkább bejáratással egyenértékű, illetve vázolom, amit Stefannak, hogy így látatlanban, arc nélkül nem az igazi az árat fikázni, jöjjön el hétvégén, nézze körbe, menjünk egy kört vele, és utána beszélhetünk arról, mennyiazannyi. Ebben is maradunk, szombaton jön, és végem lesz..

Időközben még Kilian is rámtüsszent, hogy Őt nagyon érdekli az autó, de csak akkor, ha megírom, hogy mennyit tudok engedni az árból. Eddigre már vágólapon van a szabvány válasz (szabvány fasz kérdésre), megírom neki is, annyira mégsem érdekelheti, mert a fáradtságot nem veszi, hogy eljöjjön megnézni.

Elképzelhető, hogy én vagyok rosszul beprogramozva, de eleve csak olyan hirdetőnek írok (lehet az autó, vagy bármi más), ami nagyjából abban az ársávban leledzik, amennyit – ha az ár alkuképes, akkor valamennyi alkut belecsempészve- valóban hajlandó vagyok/tudok fizetni. Illetve csak olyannak, akinek a portékája érdekel vásárlás szintjén is. Elfogadom persze, hogy Németországban vannak távok, mikor keresgéltem a Vectrát annó, és mentem 400 km-t úgy, hogy a végén lukra futottam – más kérdés, hogy ott az eladó volt sunyi g3ci, mert alapos végigkérdezés alatt sem mondta el azokat a hibákat, amik megnézéskor „váratlanul“, az eladó teljes megdöbbenésére bukkantak elő, mint például a lila fényű xenon, vagy több nem működő elektromos berendezés -, viszont pontosan emiatt írtam le mindent az autóról, mik vannak benne, azok közül minden működik, miket mikor cseréltettem, és mik az autó hibái, hogy csak az vegye nyakába az aszfaltot, akit ezek ellenére is érdekel a deal. Ergó tudja, mit fog megnézni, meghagyva persze némi alkualapot, hiszen nem hibátlan autóról beszélünk. Szomorú, hogy régen is voltak ilyen formák, de hogy most 5-ből 4 ember ezzel kezdje az alkudozást, azért az lefárasztja az embert.

Na sebaj, Krisztián szombaton érkezik, az eddigi jelöltek közül még mindig kiemelkedik minimális kommunikálási képességével. Még előbb is érkezik a megbeszélthez képest jó negyed órával, (igen, ezt az ablakunkból látom, ugyanis vagyok annyira pöts, hogy képes vagyok ilyenkor „várni“ az érkezőt, hogy ha megjön, rögtön tudjak lemenni fogadni akkor is, ha nem ciccentene üzenetet. Azonban K sem ír, más a haditerv, fel-alá sétálgatva az utcán keresi az autót, gondolom szerette volna kicsit körbenézni anélkül, hogy a nyomi derék eladó a nyakán ácsorogna. Tervébe porszem kerül, ugyanis az autó a mélygarázsban pihen a helyén, de nem váratom meg, hamar lelibbenek, üdvözlet, az autó a garázsban (ami azt gondolnám újabb jó pont egy autónál), leslattyogunk, nyitom az autót, parancsolj nézd körbe nyugodtan, ha kérdés van itt vagyok, bármire szívesen válaszolok.

-Oh, hát Ő nem ért az autókhoz egyáltalán, most egy G Astrája van, ahelyett szeretne valami nagyobbat, mert most érkezett a második gyermek, és kinőtték azt. Meséljek az autóról, aztán majd kérdez.
Ezzel rábaszol cimbi, mert én -néha túlzottan belemelegedve is- szívesen mesélek róla, körbemutatom neki az autót, a hibákat is őszintén, itt kavicsnyom, ott egy horzsolás, amivel vettem az autót, de még nem találtam patika első lököst, hogy lecseréljem, fontos, hogy nincs rozsda, megnézzük az összes ajtó alsó élét, csomiajtó is hibátlan, utastér nincs szétülve, szétkopva, ránézésre állhatna az órán 50-70 ezerrel kevesebb is. Megnézzük a fékeket is, elöl fél éves minden, hátul 1,5 éve volt minden cserélve, motortérben is szétnézünk, motoron van olajsár sajnos a régi szelepfedéltömítés miatt, cserekor a srácok meg lusták voltak nem mosták le az egész blokkot, csak a nagyját.

-Gyönyörű, rendben van, minden klappol, jajj, de az az olajsár picit zavarja.

Semmi gond, toljunk egy próbakört, aztán majd meglátjuk, hogy nem jön ott semmi, csak régi dzsuva. Kiállok neki, átül, megyünk egy tisztességes karikát, motor szépen jár, nem csörög, nem zörög semmi, kuplung váltó is rendben, mutogatom a beltérben is közben neki a feature-öket, bemelegszik a motor, picit tovább forgatja, motor vígan veszi a lapot, srác is csak bólogat, meg mosolyog, nagyon tetszik neki.
Érzem nem nagyon tud fogást találni, így újra előjön a „jajjdesokamétercsávó“, megemlítem neki, hogy ez sem a beltéren sem a műszaki oldalon nem annyira látszik, de egyébként valóban egy 17 éves autóról beszélünk, akkor be köll sétálni a Dacia szalonba, és behitelezni egy Dacia Dustert cimbora.
Újabb érv, Ő látott ilyent 2008-ast az oldalon, 280 lovas, és az csak 4444€, így azért sokallja ezért a 3500-at. Kérem, mutassa már majd meg, mert ilyen motorral csak 2005-ig gyártották a FL előtti kasztnival, „nem-nem, az pedig ugyanilyen, de 2008-as“… Meddő vitává fajul a témakör, utána megnézem, egy lefingott OPC az, amiről beszél, 234 ezer km-rel, amiről üvölt a „jajjgyorsanvigyétekelmielőttszétesik“. Tényleg nem ért hozzá, de próbált valamit előhúzni.

Közben visszaérünk a startmezőre, kiszállunk, még egyszer körbenézi, „hm-hm, tényleg jó az autó, de jajj a km és jajj az olajsár…“ Nyúlik a cérna nálam, megjegyzem, hogy ha szeretné, visszatekerem neki egy százassal, ha csak ez zavarja, aztán viheti Isten hírével. :)
Na jólvan, persze, érti Ő, meg tudja, idős autó, ott az Astrája, 1.8 benzin, eszi az olajat, a műszerfala meg karácsonyfa, minden baja van, ez annyira magas labda, hogy sikítva kéri, hogy lecsapjam, mutatom neki, hogy látod, ez az olajat sem eszi, és csak az világít mindenhol, aminek kell, semmi hibaikon, és a fél autó új. Igen-igen, de jajj a kilométer.
Sebaj, mondjad csávó mi van a fejedben, majd max visszatömködjük, ha nagy hülyeség jön elő, erre egy 2800€-val nyitja meg a talajt alattam. Jelzem, hogy ez picit túl van a fájdalomküszöbömön, én 3300-zal kontrázom, mire jön a szokásos adu mondat, hogy „nézd tesó, nekem 3000 a lélektani határ, addig fel tudok menni“. Erre ekkor még én is hajlok, van még a pinyóban némi tartalék alkatrész, családi autónak lesz két lurkó mellé, legyen 3k, kell a hely a garázsban.

Eladtuk az autót?! Várjááá…

-Szuper-szuper, őőőő, izé, van neki egy szerelős haverja, esetleg még holnap visszajöhetnének-e, az is alánézne, mert ez az olajsár azért aggasztja?! – nyögi be, miután megegyeztünk.
Jeleztem neki, hogy tőlem visszajöhetnek, de ennél olcsóbban csak másik Vectrát fog megvenni, mert ez az autó olcsóbban nem megy el a háztól.

Másnap megint 11-kor jönnek, és időközben már azért imádkoztam, hogy inkább el se vigye, mert ez tipikusan az az arc, aki amiatt is felhívna két héttel később, hogy miért fogyaszt ennyit, amikor az 1.8-as Astrája csak 8 litert eszik… Na mindegy, puszipacsi, ismét leereszkedünk a garázsba, ismerem az ilyen „szerelő cimbiket“, valószínű én is tudnék bármikor intézni ilyet, aki megdolgozna azért, hogy „jó irányba lejtsen a pálya“. Kezdőrúgás óvatosan, a lökösön kavicsnyomok, horzsolás, lámpát polírozni kell. „Mondjál újat cimbora.“- gondolom magamban.

Kérdezi „A Szerelő“ is, hogy “van-e rozsda?”, mondom „jahh, a szomszéd Fabia elég csúnyán rohad az íveknél, de ezen itt nem találsz“. Szakértő módjára, nyúl be a kerékjáratba, hajol le az ajtók éléhez, látszik, hogy forgatott már google-t, de hoppon marad.
Szarul áll a meccs, mert az autó olyan, amilyennek leírtam, motortérbe nézve az egyetlen szalmaszálba próbál kapaszkodni, és menetrendszerűen érkezik az „úristen ebből dől az olaj“ felsikoltás… Neki is elmesélem, hogy az olaj tapintásra is kemény, sárszerű, tehát nem most került oda, csak nem lett teljesen letakarítva. Mert ugye, ha meg leöntöm 3 liter Brigéciollal, átmegyek rajta a mosólándzsával, akkor meg most azt szegezné nekem, hogy vajon ezt miért mosták így ki patikára…
„Hát, Ő ezt így nem meri kijelenteni, nehéz megmondani.“ Bazmeg, ha ezt szerelő létedre nem tudod megmondani, akkor annyira vagy az, mint én agysebész kisbarátom. Kicsit megtöröljük a szelepfedélnél, megjáratjuk a motort, porszáraz marad, „nédda, látod, nem szivárog semmi“.
Továbbra is hajthatatlan, ez a motor így nagyon rizikós, és már várom az egészpályás letámadást, oldalról bekukkant az autó alá, és hirtelen szakadt lesz a féltengely-gumiharang, és a kormánymű gumiharang is, fussonkimerrelááát.

Max apád óvszere lehetett szakadt, így pottyantál erre a világra csikánó. – gondolom magamban, de már csak vigyorgok ezen, ezzel egy időben megnyugvás lesz úrrá rajtam, hogy nem viszik el az autót úgysem, így megmenekül két ilyen műértő pöcstől.

Villámcsapásként ér a szerelő „Ez az autó amúgy tényleg rendben van“ mondata, de ez csak csel, mert a kegyelemdöfést készül bevinni, „de a motor úszik az olajban, és a gumiharangok is kaputtok“ folytatással… Az én fejemben e két mondat mondjuk üti egymást erősen, kb annyi értelme van, mint a ValóVilágban az iskolahétnek, de látszik rajtuk a magabiztosság, hogy itt most nyeregben vannak.
Itt a mindent elsöprő javaslat, Ők most elviszik az -Én- autómat a Szerelő műhelyébe, lemossák a motort, majd mennek vele egy kört, és utána eldöntik, hogy száraz marad a motor vagy nem, visszahozzák, és megbeszéljük a folytatást, de így anélkül nem javasolja megvenni.. XDD

Második napja megy a fingreszelés, de abba még belemegyek (és itt már tudom én is, hogy alanyi jogon jár a f@szkorbács, amiért nem a nyakán keresztül hajtok ki a garázsból :D), hogy ÉN odaviszem az autómat, Ő lemoshatja, majd együtt elmegyünk próbakörre, de azt, hogy Ti itt puszira elautóztok vele, az nem játszik.. de Ők még csavarnak a bimbón egyet, előtte kimennek átbeszélik azért a dolgot.

Tehát összegezzük, a tényállás, hogy mi legyen azzal az autóval, amit tegnap 1 órán keresztül vizslatott, próbálgatott, alkudott, és tenyérbe csapott, majd ma újabb 1 órát bújtuk a semmiért.. Csak nyugodtan Bránermájszter, mi addig felmegyünk a lakásba kicsit lenyugodni, még az is lehet, hogy ciccentek egy Kubut.
Igen, nem kell bekommentelni, itt már én is tudom, hogy most már én vagyok a lúzer, aki két ilyen elkorcsult geciputtonnyal kardoskodik, ahelyett, hogy elhajtotta volna öket az anyjukba, eddigre már azt is megbántam, hogy belementem a mai találkába, elvégre tegnap megegyeztünk, most meg nyomatják itt az arconpörgést, szóval 10 perc után megunom, lecsattogok gyökereinkhez, ha még egy kételkedést kiböfög valamelyik, akkor én állok el az eladástól, de erre nincs szükség, ugyanis átgondolták, és ez nekik így túl rizikós, jön a második gyerek, így nem nagyon van pénz autót javíttatni, inkább mégse szeretné megvenni. Taps, meghajlás, rózsacsokor.
Ha elviszem lemosatni a motort, és utána küldök képet, akkor még lehet érdekli… Hahaaa, natürlich, kisgazdám, már szaladok is.

Bennem hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá, hogy két ilyen világtalantól megmenekült az autó, tökéletesen hozták a mai átlagot, aki egy 17 éves, közel 200 ezret futott autónál elvárná a szalonállapotot, és egy egyébként jó autónál az egyetlen kérdéses pontba Cliffhangerként kapaszkodnak, hogy elhitessék, hogy a jó autó egyébként egy kazal fos. :D

Sebaj, újabb hétbe fordultunk, gyűltek a parkolóba tételek, üzenetből 1-1 érkezett, de az adott válaszra már nem reagáltak. A hasonló köröket elkerülendő beszereztem a célszerszámokat, és a szerda estét a gépsas alatt/fölött töltöttem, Brigéciollal, és kefével, szivacsokkal amennyire csöpp mancsaim befértek megtisztogattam a motorblokk oldalát az olajsártól, a szelepfedél, hengerfej oldalát is rendbe vágtam, ha ez kell a népeknek, akkor legyen sóendsájn.

Csütörtöki napon csörgött a telefon, vonal túlsó felén idősebb úr – mint utóbb kiderül Bayern-ből származik, és hozta magával az akcentust is – korrektül kommunikál csak egy részét nem értem a kiejtése végett, az öreg Omegája helyett keres valami fiatalabbat, tetszik a leírás, megnézné az autót, annyi kérése lehet-e, hogy szombaton jöhessenek 2-3 körül, mert a fiával jönne, akinek akkor van szabadnapja. Megállapodunk a szombatban, én 2 órát fixálom vele, helyesel, 2-3 között jönnek. Lesz még itt baj bázz..

Szombatra virrad, letudjuk a vásárlásokat, 2-től otthon tujázunk, látogatóinkról semmi hír. Fél 3-kor célzott sms-t küldök a számra, amiről hívott, jönnek, vagy időközben beszéltek K-val aki lebeszélte Önöket, vagy mi a tosz van?
Válasz híján maradunk, 14:50kor hívom, hogy mi 3-ig ráérünk szívesen, de utána akkor ne erőltessük a kérdést, telefon csöng, hangposta válaszol. #nemleszüzlet

15:10-kor öltözködünk, hogy akkor útra kelünk, csörren a telefon, emberünk az, ittvannak, elnézést-elnézést, dugó volt. Japersze. Lemegyünk, balra idősebb úr, jobbra a fia, összkép kísértetiesen hasonlít a múlt vasárnapra, rossz előérzetem kezd lenni, sebaj, akkora monstre bejegyzés lesz, ennyi anyagból apáám. :)
Megkörnyékezzük az autót, bácsi 70+, így már nem nagyon ugrál az autó körül, ezért jött a fia vele, tisztességes régimódi vidékről jött emberek a szó abszolút jó értelmében, srác kérdezget, rozsda, körbenézzük nincs, meg is dícsérik, nagyon tetszik nekik, szegény Omega már inkább barna, mint gyári színű. Esztétikai hibákra csak legyintenek, koros autó, ez ilyen működjön minden szépen, az a fontosabb. Motortérbe mászunk, világítunk, pici kosz maradt persze, a korral jár, olajfolyás sehol, padló is porszáraz. Beindítjuk, szépen jár, lehet-e próbakör? – kérdik.

Kiállok, bácsi vezet, kuplungot startból teszteli, olyan hosszan csúsztatja, hogy én 3 év alatt nem csúsztattam ennyit szerintem összesen. -Teljesen jó, a kuplungban még bőven van, sajnos az Omegáé már a végét járja. – mondja, én meg gondolom magamban, hogy ilyen bal lábbal a Vectráé sem fogja még egyszer körbefutni a Földet.

Szokásos próbakört megejtjük, feltűnik, hogy 2-ből rendszeresen 4-be vált az öreg, fura szokás, annyi szent, de egyelőre sokkal normálisabbak, mint K volt, és lesz valaha is. Ugyancsak mutogatom a benti extrák működését, minden patentül kapcsol, fúj, az indexkapcsolót szoknia kell, az más, de amúgy le van nyűgözve. Közben elmeséli, hogy az Omegán lejár a műszaki, és annyi mindent kellene csinálni rajta, a rozsda, a kuplung, gumizni, hogy már nem akar vele foglalkozni, ehhez pedig 8 gumi, 1,5 év vizsga, és jó kuplung van, Őt már ez megvette. Visszaérünk a karikáról, még picit nézegetik, alákukkant még egyszer a srác, minden rendben. Átlapozzuk együtt a szervizkönyvet, minden vezetve benne, csillognak a szemek.

Jön a rázós rész, kicsit Vendetta jelleggel indul, Ő szeretné, ha én mondanám, mit takar a VB, én meg azt tartanám jobbnak, ha Ő nyitná meg a bulit, de hajthatatlan az öreg. Hangulat oldásaként bedobom, hogy „ha nekem kell kezdeni, akkor ilyen állapot, és próbaút után az a 3500€ egészen korrekt nemde?“, veszi az öreg a lapot, „Igen, ebben igazam van, de ha már VB, hadd legyen neki is valami.“ Eljutunk odáig, hogy 3300€-nál mindketten elégedettek lennénk, jut is, marad is, amire hajlik is, “legyen 3,3 teletankkal, hogy hazáig elérjen vele“. Normális hozzáállás, így tenyérbe csapás, hajlandó lenne foglalót is adni, csak hogy biztosan ne adjam el másnak, én pedig ragaszkodom hozzá (talán tanulva a múlt hétből), hogy hagyjuk a foglalót, csak problémát szülne, a szavam többet ér 3300€-nál, szóval deaktiválom a hirdetést, és jövő hét szombaton találkozunk.

Másnap egy rövid búcsúkörre fordultam, elvittem megtöltöttem a kocsi alján levő kulacsot, majd eltettem az autót a garázsba, következő hétvégéig bepakoltam a kerekeket is, amikor is a megbeszéltek szerint megjelentek ismét, és a rövid papírmunka után az ablakból könnyes szemmel vettem búcsút eddigi autós karrierem egyik legjobb autójától.

Az a tudat némiképp enyhítette a helyzetet, hogy láttam, hogy jó kezekbe kerül az autó, a bácsi 1 héttel később küldött e-mailt, hogy átjelentette az autót, és az első lökös már a fényező ismerősénél van rendberakáson.

Farewell, my friend.

Hozzászólások

(#1) wody21


wody21
tag

Le a kalappal előtted, nem semmi, hogy ennyire türelmes, tisztességes tudtál maradni a sok egybitessel való izmozások során! Az pedig külön tetszik (és hatalmas Thumbs-up jár érte!), hogy Te is igyekszel Kleinanzeigen mocsarában népnevelést végezni - hányszor írok kisregényt, amire aztán képesek egy(két)szavas válaszra méltatni... Eszem megáll a sok tuskón; függetlenül attól, hogy Hans, Igor, Ali, Kim, Béla, akármilyen jött-ment legyen is.

(#2) C0R0 válasza wody21 (#1) üzenetére


C0R0
csendes tag

Nagyon sokat vásárolok Kleinanzeigenről, de egyáltalán nem volt ilyen tapasztalatom vevőként.

(#3) mAtech


mAtech
aktív tag

Azért tök fura, hogy egy ilyen állapotú és egyedi autónál is megy a fingreszelés, ott kint. Pláne úgy hogy ~3K Euro összegről beszélünk, ami az ottani viszonyok esetében saccra 1,5-2 hónapi fizu...
De azért a style ott is súlyos. Az agyrágóbogár ott is beette magát sok koponyába :(

Ha nem vigyázunk a természetre, ő se fog mi ránk...; De hát ugye aki akar az a betonba is beleköt...

(#4) Luck Dragon

Gratulálok, nem volt semmi ! Azért azt is elolvastam volna hogy K-ék ha azt a bizonyos vékony cérnát elszakították volna. :D
Jó volt olvasni ezt a tanulságos autóeladást. És hogy megosztottad velünk.

Egy kis off, magam is hétfőn túl adtam az Opelon , leírtakat az opel topicban be gravíroztam . Ezek szerint nekünk már jól kezdődik az év. :)

[ Szerkesztve ]

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#5) Napfénysüti válasza mAtech (#3) üzenetére

Ezen én is csodálkoztam. Olyan áron árulta a fórumtárs hogy a bringám alig került kevesebbe és még így is mennyit szarakodtak a "vevőjelöltek"...

Més que un club!

(#6) Szada85


Szada85
aktív tag

Félreértés ne essék, én sem mondom, hogy minden adás-vétel így zajlik, nem reprezentatív a minta, pusztán az én adott esetemet meséltem el. :)
Jómagam is már rengeteg vackot adtam-vettem kleinanzeigenen, és az esetek többségében elsöre korrektül zajlott minden, elvétve akadt problémásabb kommunikáció.

Viszont azt a véleményt továbbra is fenntartom, hogy sokkal nagyobb (pofátlanabb) mértéket mernek/ próbálnak manapság alkudni szinte mindenböl, mint korábban, és többször próbálnak elég arcátlan indokokat mögé tenni.. :)

(#7) Napfénysüti válasza Szada85 (#6) üzenetére

2,5 éve adtam el az autómat (Honda Civic 6gen 1.6 VTi), engem is már telefonon betaláltak a mennyit engedek a feléből típusok... Meg a mondjam meg mennyi az alja az árnak. Aha persze majd én fogok alkudni az általam hirdetett autóból. :DDD
Aztán még a hirdetés feltevésének napján a sok ilyen "okos" érdeklődő után eljött egy srác 300 kilométerről a haverjával és némi alku után elvitte.
De bármit hirdet az ember mindig megtalálják a fogyatékosok, van aki még egy mondatot se tud rendesen leírni. :(((

Més que un club!

(#8) SwissBread


SwissBread
újonc

Ha 4/5 ember alkudozással kezd, akkor nem jobb 1000 euró extrával inditani? És még örülne a sok paraszt hogy mennyire dörzsölt üzletemberek mert lealkudtak 700at.

<script type=text/javascript> Document.write(aláírás); </script>

(#9) ncc1701


ncc1701
veterán

Ennyit már csak a ritka motorja miatt is megért. Ilyet már nem fognak csinálni soha, ezt érdemes megtartani, és 20 év múlva többet fog érni jóval, mint a mostani aprópénz, amit kaptál érte.

(#10) ncc1701 válasza SwissBread (#8) üzenetére


ncc1701
veterán

Én meg szoktam kérdezni, h szeret-e alkudni, vagy sem. Ha szeret, akkor mondok egy dupla árat, és alkudozhatunk.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.