Mivel a Jogász topik kis híjján halott,így eléggé kevés infó áll rendelkezésre onnan, és a jog is eléggé foghíjas ezzel kapcsolatban.
Jelen történet egy olyan valós eseményt ír le, hogy mi a teendője egy örökösnek, ha a szülei, vagy egyik szülője elhunyt, de albérletben lakott. Ugyanis ezzel egyik oldal sem foglalkozik, hogy kinek mi a kötelezettsége,kit mire lehet kötelezni. Mivel sajnálatos módon, az egyik ismerősöm így járt és nem találtunk érdemi leírást,hogy ilyen esetben mi a teendő,így leírnám a sztorit.
Szereplők:
Tulajdonos/kötelezett: egy idős hölgy, aki beteg és időskorúak otthonában van.
Kötelezett/bérlő:egy beteg férfi
Hozzátartozó/örökös: a beteg bérlő gyermeke
Bérbeadó fia: az idős hölgy fia, aki semmilyen meghatalmazással nem rendelkezik a lakás ügyeit tekintve.
Közjegyző: a bérleti szerződés készítője
Tehát a sztori:
1.rész
Adott egy albérlet, közjegyzői okirat alapján bérelve a tulajdonos és a bérlő között(ismerős jóvoltából a kitakarással a dokumentumot elküldte,hogy osszam meg, így elérhető a maszkolt változat az olvasók számára! A szerződés csak ennyit tartalmaz). A bérleményben csak a bérlő lakott saját ingóságaival, üresen bérelte ki. A bérlő elhunyt, a jogszabály értelmében közjegyzői okiratban foglalt bérleti jogviszony az elhalálozás napján megszűnt. A bérbeadó fia kötelezheti e a bérlő hozzátartozóját, hogy kiürítse az albérletet úgy hogy a hozzátartozónak semmilyen jogi kötelezettsége nincs az ingatlannal kapcsolatban? - szerintem nem
Illetve a jelenlegi helyzetet nehezíti, hogy a szemétlerakó telep zárva van, a megyében máshova a bent lévő ingóságokat nem tudja elszállíttatni,még saját magához sem, amit tud elad a lakásból, mert nincs rá szüksége. Egy tétel ingóság betegségből eredően szennyeződtek fekáliával így az további használatra nem alkalmas egészségügyi okokból.Az ott maradt ingóságokkal mit lehet tenni? - azon kívül,hogy az utcára nem lehet tenni,a hozzátartozó nem tudja elraktározni sehol
A jogosult üresen szeretné visszakapni a lakást, de erre nincs lehetőség, a hozzátartozó meg nem kívánja fizetni az albérletet addig, amíg el nem tudja onnan vinni az ingóságokat. - főleg, hogy igényt sem tart rájuk.
Egyes oldalak azt írják, hogy a bérlő kötelezhető az ingatlan kiürítésére, más oldalak meg azt írják, hogy nem kötelezhető. Ugye az alap szabály az, hogy lakható állapotba kell visszaadni a lakást.
A jogszabály szerint összefoglalva,ahogy én értelmezem:
1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; értelmében a bérleti jogviszony "az elhunyt halála napján"
32.§(1) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha
a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és
b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá
c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.; teljesülés hiányában, jogutódlás nélkül megszűnt! - nincs eltartási szerződés,ebből adódóan jogutód sincs aki a bérleti jogot és kötelezettséget tovább vigye.
A Lakástörvény értelmében tehát megszűnt a bérleti jogviszony jogutód nélkül. Továbbá a jogszabály úgy rendelkezik,hogy:
1993. évi LXXVIII. törvény 7.§
(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.
A jogszabály nem rendelkezik semmiféle kötelező kifestésről!De:
17.§(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. - 17.§(1) pont alapján 7.§(2) amire kötelezhető!
(2) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. - az elhunyt bérlő semmit sem tud megtéríteni,így ezek szerint a viselt költség sajnos a bérbeadót terhelik,amit jogilag nem háríthat át másra,mert milyen jogcímen tenné,ha nincs kötelezett erre?!
Mint ahogy az (1) pont is írja, a bérlő köteles, a bérlő, nem a közeli hozzátartozó. Attól, hogy valaki egy bérlő hozzátartozója, nem jelenti azt,hogy jogutód, kötelezett vagy meghatalmazott is egyben! Mert nem. Ebből adódóan jog szerint a bérbeadó nem kötelezhet senkit semmire.
Mellesleg,írásos meghatalmazás nélkül, a bérbeadó fia nem is dirigálhat senkinek ez ügyben, a tulajdoni lapon sem szerepel a neve,elmondása szerint. Tehát milyen jogalapon szab meg dolgokat a bérbeadó fia?!
A bérbeadó fia már bírósággal fenyegetőzik,hogy perel mely ilyenek. Csak aztán könnyen lehet, hogy a fagyi visszanyal. Ugyanis, ha valóban nincs semmilyen kötelezettsége a hozzátartozónak, akkor a bérbeadó fia Kényszerítés BTK 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. -t követ el.
Véleményem szerint a bérbeadó fia teljesen jogszerűtlenül jár el az adott helyzetben!
Ezeket a dolgokat is csak azért tudom, mert jártam segíteni az ismerősömnek.
2.rész:
Az ismerősöm felhívta a közjegyzőt akinél készült a szerződés és leinformálta, hogy mire kötelezhető.
A közjegyző álláspontjai az alábbiak voltak:
- a kiürítés kötelezettség az örököst terheli(amennyiben van), mivel az elhunyt ingóságai az örökösökre száll át
- a kiürítés miatt kell egy észszerű dátum, amikorra az ingatlant kiürítik és visszaszolgáltatják, amiről kötelezően okiratot kell készíteni 2 tanúval vagy közjegyző előtt kell megkötni(ez pénzbe kerül!
- elsődleges szempontok a közjegyzői szerződésben foglalt egyoldalú kötelezettség vállalás a bérlő részéről(ennek többek között tartalmaznia kellene azt is, hogy a bérlő, az ingatlan elhagyása után kifest, ha ez nincs belefoglalva akkor az örököst kifestési kötelezettség nem terheli, kizárólag azt kell teljesíteni visszaadáskor amit a 1993. évi LXXVIII. törvény 7. §” (1-2) pont tartalmaz, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen az ingatlan(tehát a villamos hálózat jó legyen, a csap ne csöpögjön és ilyesmik, a jogszabály mellékletében le vannak írva ezek a dolgok.). Ha a bérleti szerződés magánokirat 2 tanúval, akkor az abban foglaltak szerint kell eljárni.Ha abban sincs semmi ilyen feltüntetve akkor a Lakástörvényben foglaltak a mérvadóak. Ha nincs szerződés, ami a legrosszabb, akkor is csak a Lakástörvényben leírtakra lehet kötelezni!
Továbbá az is kérdés volt, hogy az mennyire járható út jogilag, hogy az értéktelen bútorokat darabokra szedi és kommunális hulladékként kidobja. Erre azt mondta a közjegyző, hogy nincs törvény akadálya. Tehát eszerint járunk le. Bontunk és kukázunk.
3.rész
Eljött a nap, amikorra a lakásból eltűntettünk mindent. Egységben az erő. Megoldottuk. A szükségtelen bútorok a kukában, a mi tüzelésre alkalmas fa anyag volt, azt az egyik munkatársam elvitte. Már csak a tulajjal kell egy napot egyeztetni a visszaadásra és az ügy lezárul.
4.rész
Megtörtént az ingatlan birtokjogának visszaadása 2 tanús okirattal,ahogy a közjegyző úr mondta. A tulajdonos fia megnézte a lakást,megköszönte,hogy kiürítettük,átolvasta a papírt,majd aláírtuk mind a 4en.
Összegzés:
Aki hasonló helyzetbe kerül, csak arra kötelezhető, ami a bérleti szerződésben. Azaz, ha valakinek a közeli hozzátartozója albérletet bérel és jogviszony alatt meghal, akkor a gyerekére vagy gyerekeire száll át ideiglenesen azon kötelezettség, amit a szülő,mint bérlő, a szerződésben vállalt. Ha nincs szerződés és/vagy bérlői egyoldalú kötelezettségvállalás, akkor csak a Lktv-ben foglaltakra kötelezhető a közeli hozzátartozó, akár mivel fenyegetőzik a bérbeadó! Ha volt bérleti szerződés, akkor mindenképpen papírozva kell visszaadni a lakást és kulcsokat,így mind2 fél "védve van". Viszont,ha az elhunyt bérlőnek nincs vagy nem ismert a rokonsága, akkor minden teendő a bérbeadót terheli.