2019. május 26., vasárnap

Gyorskeresés

Függőség, időpazarlás, nemtörődömség, unaloműzés

Írta: | Kulcsszavak: élet

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Pár napja megkaptam páromtól, hogy állítólagos függőségben (szenvedélybetegségben) szenvedek, mégpedig az egyik legrosszabb verziójától a szerencsejáték függőségtől! (ismerős az országunkban a mondás: X millió alkoholista, szenvedélybeteg, pesszimista stb. stb. országa)

Hogy miért is kaptam ezt a megjegyzést? Nos mert egy kicsit visszatértem egy régebben elfeledett néhanapján kellemesnek nevezhető (kis összegű!) időtöltésemhez, az on-lány pókerhez. Hát igen, ha hinni lehet a népi hiedelmeknek, meg a brit tudósoknak, ez egyenesen ahhoz vezet, hogy elszórom a pénzemet és hitelt veszek fel valami szabolcsi almától uzsorástól, és már a fél májam vesém, tüdőm, agyam sincs meg, mert péppé verték.

De természetesen ez a valóságban nincs így, mindenki megnyugodhat (inkább veszek órát, és rendbe rakatom :DDD [nem mellesleg ismerem az anyagi korlátaimat, és a szerint be is van osztva, bár apám biztos adna egy fülest, hogy mire költöttem annyit :DDD ]). Az interneten sok cikk, bejegyzés, szakdolgozat, meme, kismacska született a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban, lehet nyugodtan nyálazni, mazsolázni, vagy beszélgetni lehet ilyen emberekkel, hogy miért is csinálják azt amit (alkoholista aki az értelmiségét elitta nem játszik!).

De persze hozzá tehető, hogy fiatalabb középiskolás koromban átmeneteli függőségben szenvedtem, de ez legfőképpen a PC játékok oldalán tevődött ki.

Leült az ember, el kezdett játszani, ránézett az órára és rájön, hogy menyi időt elb@szott. Ez persze amikor 13-15 éves voltam nagyon nem zavart, hiszen nyár volt, diákmunkát nem tudtam végezni, jogilag sem (pedig apám biztos elküldött volna, ahogy 16 évesen megtette, és milyen jól, azóta tudom, hogy dolgozni kell, ha az ember elszeretne jutni valahova), ha meg volt ház körüli teendő akkor "kikapcsolódásként" elvégeztem.

Természetesen ez a függőség pszichés állapotban is tükröződött, ha nem játszhattam x órát, agresszívebben reagáltam bizonyos dolgokra, vagy magamba fordultam. (és tegyük hozzá, akkoriban nem volt mobilinternet, meg társai, na meg a gép is csak a régebbi játékokat futtatta kompromisszumokkal). De kiemelendő, hogy a tanulmányaimon ez nem látszódott meg, akkoriban volt elegendő agyi kapacitás mindenre. :K

Bizonyos szinten azonban játékok iránti szenvedély megmaradt a Valve által üzemeltetett Steam rendszeren keresztül. X darab játék hozzá van rendelve a profilomhoz, na meg van vagy x+1 a tárolóban ami nincs. Na persze ahogy szokott lenne, mindig csak a bizonyos darabok (CS:GO, SKyrim, Shogun 2 stb) vannak, azaz voltak pörgetve.

Hogy miért? Mert, ahogy anno írtam elköltöztem otthonról, a gépet otthagytam és a mára már idős korába átlépet Dell e5410-es laptopot (amihez már lassan megjöhetne az akkumulátor, majd az is megér egy bejegyzést), illetve WP-s hűséges Lumia 735-t használom.

Feltevődik a kérdés: kiszolgálják az igényeket? Internet, filmnézés, bundle (nem nagy rendszerigényű) játékok szempontjából igen (megjegyzés: telefon nem játékra van), de azért hiányzik hogy a fülembe ordítják, hogy cyka blyat, vagy a fus ro dah. Hiszen csak 4 fal között él az ember, nem árt ha van valami eltereli az ember gondolatait átmenetileg. Nem tehetem meg, hogy kimegyek a kertbe napozok egyet, vagy szedek magamnak cseresznyét, almát (ehhez most kemény 15 percet kell bkk-zni :DDD ), vagy hogy egyszerűen friss levegőt szívjak.

Helyette hallgathatom ahogy kopog a felső szomszéd, az alsó este 8-kor porszívózik, a harmadik meg az asszonyt döngeti hangosan (vagy csak poreszt néz, egyéb szinonimák a döngetésre itt).

Visszatérve a témához. Függőségnek, szenvedélybetegségnek nevezhető az amit művelek? Személy szerint nem gondolom így. Hogy miért? Saját, illetve környezetem testi, lelki, pszichés, anyagi dolgait semmi, de komolyan semmi nem veszélyezteti (kivéve barátnő által az enyém), így inkább kikapcsolódásnak tekintem a dolgot. Például tavasztól gombát is elmehetnék szedni az erdőkbe, de miután saját gépjárművel nem rendelkezem pl. ez a kikapcsolódás kiesik a hatáskörből (pedig kellemes mozgás időtöltés, elhiheti mindenki :K )

És, hogy miért is írtam le ezt (egyesek szerint feleslegesen)? Mert néha ki kell magából a dolgokat az embernek és így (számomra) egyszerűbb. Igaz, ha valaki komolyabb dologról szeretne beszélni felhasználó nélkül arra ott Titokszoba, ahol néha-néha felkerül 1-2 érdekes bejegyzés.

Kommentálni (elemezni), vagy akár személyes tapasztalatokat nyugodtan meglehet osztani (moderált) minőségben, nem vagyok sértődős típus.

Hozzászólások

(#1) hitvanyalak


hitvanyalak
(senior tag)

Szerintem jó, hogy ventilálsz, és azzal, hogy kiírsz magadból dolgokat, gondolatokat, már önmagában elkezdted feldolgozni az egész folyamatot, amit elindított benned ez a megjegyzés a párodtól. Nekem az a véleményem, ha kimondom a gondolataimat és rendszerezem őket, azzal már elkezdtem megoldani a lehetséges problémákat, ha vannak egyáltalán. De sokszor egyszerűen tisztábban látok és rájövök nem volt probléma, csak én csináltam magamnak a túlkombinálással :D

A függőségről meg annyit, hogy személyes tapasztalatomból az jön le, hogy MINDENKINEK vannak függőségei, csak változóan kisebb-nagyobb mértékben tudja fenntartani az egyensúlyt.
És amikor egy horgász aki napi 6 órát pecázik és elkölt havi x tízezret, alig van a családjával és ténylegesen SÓVÁROG a kis kikapcsolódása után, nekem azt mondja, hogy rá vagyok kattanva a gépre, mert este leülök egy órát játszani, ha alszik a gyerek, hááát... :)

Természetesen egy beteg embernek és egy komoly függőnek nincsen betegségtudata, addig amíg a mézeshetek tartanak :) Szóval fel kell mérni mennyit áldozol be a pókernek, vagy akármi másnak :)
Nekem a feleségem amúgy azt mondja, hogy PH! függő vagyok, mert örökké itt lebzselek, és tényleg többet járok ide, mint akármilyen közösségi oldalra, DE folyamatosan bővülnek az ismereteim :D

Vagyok hang aminek hullámai nincsenek, másnak érthetetlenül sistereg, vagy hallhatatlan nem érint meg semmit a szívben, vagy az agyban és mégis vannak mérők, miket dallamai meglendítenek.

(#2) kentucky


kentucky
(őstag)

Ha még van párod, az azt jelenti ez nem káros függőség :K

[ Szerkesztve ]

(#3) hitvanyalak válasza kentucky (#2) üzenetére


hitvanyalak
(senior tag)

Vagy alárendelődő, vagy maga is függő, vagy kényszerhelyzetben van :B Természetesen ezek a negatív lehetőségek, amik a legalább részben jól működő kapcsolatokban meg sem jelennek. :)

Vagyok hang aminek hullámai nincsenek, másnak érthetetlenül sistereg, vagy hallhatatlan nem érint meg semmit a szívben, vagy az agyban és mégis vannak mérők, miket dallamai meglendítenek.

(#4) Spet válasza hitvanyalak (#1) üzenetére


Spet
(őstag)
LOGOUT blog

Hát azt megtanultam, hogy jobb hallgatni néha, mint akár halkan kimondani :K :DDD

A gondolataimat legtöbbször magamban vezetem le, bár tudom néha nem a legjobb dolog (túlgondolás, bonyolítás, akár önmarcangolás). A vélemény kimondással megszereztem párom nővére képében az élő nemezisem (baromira nárcisztikus személyiség).

Hát igen mindenkinek van valami bogaras szokása. :K

Jóapám a példa, hogy sokáig piszkálta a csőrét, hogy a PC-t nyomom. Ez addig állt fen, míg el nem végeztem a Bsc-t, na meg hogy elkezdtem dolgozni (már lassan 1 éve). Igaz, hogy most Msc-re járok, de most magamnak kell korlátokat szabnom, hogy sikeresen ezt is elvégezzem. :K

Én munkahelyen pörgetem a Ph-t rendszeresen, hogy jobban teljen az idő :DDD, na meg anyaggyüjtés sulihoz a biztonság kedvéért.

kentucky: Mint írtam, nem vagyok függő, illetve, sem pszichikailag, sem anyagilag nem hat ki a kapcsolatba ez a kikapcsolódási módom. Bár igaz, amikor már mutatná, hogy milyen cipőt táskát, egyéb ruhaneműt mutatna meg a válaszom rögtön: NEM :DDD

[ Szerkesztve ]

Once upon a time... don't ask me when and why...

(#5) lugosi


lugosi
(PH! félisten)

Én egy időben nagyon sokat cod-oztam online (kb heti 30-40 óra között amikor tényleg sokat, de szerintem minimum heti 20 óra megvolt). Az egy időben azt jelenti, hogy évekig. :/
Utólag jöttem rá, hogy az erre elpazarolt idő alatt egy idegen nyelvet felső fokon meg lehetett volna tanulni. Utólag nagyon sajnálom az ebbe beleölt időt, és abbahagytam. Bánom, hogy nem hamarabb jöttem rá.

De tök őszinte leszek, nem vagyok benne biztos, hogy teljesen jó irányba váltottam: azóta sokkal többet dolgozok, a családban mondták hogy munkaholista lettem. :/

Szerintem az ilyesmit csak nagyon tudatosan lehet kezelni. Az első az, hogy tudod hogy létezik a probléma. Utána beosztod magadnak, hogy oké lehet online játszani, kétnaponta max 1 órát (például). És ezt betartod. Én pl most elhatároztam hogy minden nap max 5-ig dolgozok, és ehhez igyekszek ragaszkodni. Nekem mindig az működött az életben, ha valamit el akartam érni, hogy kisebb célokra lebontottam a nagyobb feladatot, és így saját magam számára mérhetővé vált egyes részcélok elérése. Próbáld ki esetleg.

(#6) Spet válasza lugosi (#5) üzenetére


Spet
(őstag)
LOGOUT blog

Én negyed 5-kor amikor a hivatalos munkaidő lejár, le is teszem a munkát. (diák éveimben is reggel 8-tól délután 4-ig, hacsak nem külön számolták az ebédidőt)

Jelenleg elkezdődött a második félév így, azzal kell foglalkoznom (sajnos első hetekben reggel 8-tól este fél 7-ig, amit mentálisan az ember már nagyon nem tolerálja, még ha tömbösítve szeretnének leadni mindent).

Na meg játékok helyett inkább megpróbálom magam visszaszoktatni a sorozatokra, meg a filmekre, hiszen az bármikor megállítható. :K

Azt viszont észrevettem, hogy kevesebb a kedvem az olvasásra, pedig régebben ami érdekelt faltam. Példának okáért be kellene szereznem a Szilmarilok-ot, hogy a Gyűrűk Ura kört bezárjam. A tűz és jég világát meg még ki sem nyitottam amióta megvan. :(

Once upon a time... don't ask me when and why...

(#7) Mister_X válasza lugosi (#5) üzenetére


Mister_X
(PH! nagyúr)

Ne degradáljuk már le a nyelvtanulást ennyire... utólag lehet az ember okosabb, de erőltetni nem szabad: nem lehet kijelenteni, hogy pl. 1000 óra aktív tanulással felsőfokon meg lehet tanulni egy nyelvet, mert teljesen egyénfüggő, függ a tanulási módszerektől és a passzív ráfordítástól. Ez nem törilecke, hogy kijegszeteled Mária Terézia uralkodásának idejét két A4-es lapra és lefelelsz ötösre. Az ember ráadásul alapvetően lusta, emiatt nem lehet relációt tenni tanulással (legyen az nyelv, történelem vagy antropológia) és szórakozással eltöltôtt idő közé.

De most, hogy mondod, én is beszélhetnék... mondjuk spanyolul, amennyi időt Skyrimra fordítottam.

"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake." --- A warezt tiltja a bushido.

(#8) TheLázs


TheLázs
(újonc)
LOGOUT blog (1)

Köszönöm, a nyelvtanulás szerintem sem jó érv a függőség túloldalán a serpenyőben.

Itt az én "korlátom". Amire oda jutnék egy napon, hogy a számomra kikapcsolódás tevékenységeket végezzem, nem marad semmi erőm, csak a gép elé ülni, és random dolgokról olvasgatni. Ezt light-os IAD-ként is felfoghatom (internet addiction disorder). Engem ez nem azért zavar, mert sokat csinálnám, mert nem csinálom sokat egyáltalán. Azért zavar, mert nem látom, hogy haladnék arra, ahová el szeretnék jutni. (A teendők amiket elvégzek: BME vegyészmérnöki BSc)

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

(#9) Spet válasza TheLázs (#8) üzenetére


Spet
(őstag)
LOGOUT blog

Ez a random dolgok olvasása/elvégzése utána is megtud jelenni az életben nem kell aggódnod. :K

Kevés a munka? Megpróbálod mással lefoglalni magad. Nem szeretnéd/nincs kedved elvégezni? Mást csinálsz helyette. Ez inkább halasztási érzés, mely tényleg rendszerezéssel kordában tartható.

Mellesleg nem azt írtam, hogy függő vagyok és már csak az aranylövést várom, hanem, hogy csak egy 3000Ft-s összegről volt szó (7 év(!) alatt ha 15000 Ft-t eljátszottam; pff neki, ruhára, gépre, játékokra, barátnőre többet költöttem [nem mellesleg a Maláj kiruccanásra] életem során)

Once upon a time... don't ask me when and why...

(#10) lugosi válasza Mister_X (#7) üzenetére


lugosi
(PH! félisten)

Dehogy degradálom le. De konkretizálom a dolgokat. Körülbelül 6 évet töltöttem online fps-ben a PS3 megvásárlása óta, ha ezt csak heti 20 órával számolom (hidd el, van itt olyan ember, aki személyesen ismer, megerősíthetné, hogy nem túlzok, sőt az átlag heti 20 órával még szerintem lefelé csalok), ez 52 hét, 6 év, több mint 6000 óra.
Kifejezetten jól tanulok idegen nyelvet, és érdekel is (bele is vágtam a plusz egy nyelv megtanulásába minden különösebb jövőbeni haszon vagy kényszer nélkül, egyszerűen érdekel). Óvodás koromban két nyelvet beszéltem már, mivel olyan helyen laktam és olyanok voltak a körülmények, hogy ebbe az irányba hatottak.
A 6000 óra nyilván nem ment volna nyelvtanulásra, mert nyilván másképp marad benne egy játékban az ember, mint amennyire képes és akar tanulni, de ezért leharmadolom az óraszámot, és azt mondom hogy 2000 óra. Szerintem meglett volna a +1 nyelv stabilan.

De tekintsük a nyelvet csak egy lehetséges példának (saját magamra vonatkozóan), a posztolónak lehet bármi más hasznos tevékenység, ami érdekli is. Az olvasást hozta fel, szerintem nagyon jó ötlet szintén. De lehet egy zenei műveltség kiszélesítése, vagy akár elmélyülés egy ismeretterjesztő témában, ami érdekli, ebből lehet egy új hobbi is. Úgy látom felsőoktatásban tanul, ez lehetne például már előre készülni egy diploma utána PhD előkészítése, felkészülés, témakeresés, ötletelés.

Mondom ezt úgy, hogy nagyon jól tudom, hogy ebben az életkorban én sem hittem el, hogy hasznosabb irányba kellett volna az időmet és energiámat befektetni, és később több időmbe és energiámba került, hogy ezt a lemaradást behozzam. De csak ötleteket akarok adni, természetesen semmit sem akarok megmondani vagy erőltetni, csak arra gondoltam, hogy hátha ezekkel a gondolatokkal pozitív irányba lehet terelni a posztoló energiáit.

Spet:
természetesen a fentieket elsősorban neked szántam, de logikailag így volt egyértelmű, ha Mrx posztjára válaszolok.
Én ma már nem tudom elképzelni, hogy olyan munkám legyen, ami egy napon adott időpontban kezdődik, és egy napon egy adott időpontban véget ér. Sőt, valójában ma már attól is idegenkedek, hogy egy klasszikus értelemben vett munkahelyem lenne, ahol hierarchikusan egy szervezetbe tagozódva kell utasítás és ellenőrzés mellett mások által meghatározott munkát végezni, mások hasznára és előnyére. Nem mondom ezzel azt, hogy ez a fajta munkavégzés rossz, vagy haszontalan, sőt vannak olyanok, akik egy ilyen struktúrában sokkal jobban ki tudnak bontakozni, mintha önállóan kell mindent megoldaniuk. Az is igaz, hogy egy klasszikus munkahely kiváló tréningterep lehet egy későbbi önálló tevékenységhez szükséges szakmai és szociális készségek és tapasztalatok kifejlesztéséhez és megszerzéséhez. Szerintem, ha vannak felesleges energiáid, akkor próbálkozz meg azzal, hogy ki tudsz-e tartani valamilyen olyan irány mellett, amiben ezeket az energiákat valamilyen előremutató tevékenység keretében kamatoztatod.

[ Szerkesztve ]

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.