Üdvözlet mindenkinek

Új projektet indítok, méghozzá egy olyasmit ami talán más pécéőrültnek is az eszébe jutott. Építek egy tápegységet, méghozzá nem is akármilyet! Ugyebár lehet hallani a 80Plus minősítésről stb... Nos, terveim szerint a 80% simán belefér, sőt szerintem a 90-95% sem lehetetlen, minden a tervezésen múlik. A kivehető teljesítmény olyan 500-800W között fog állni, ebbél több aligha lehet hisz mindennek van azért határa. A költség előre láthatóan 10000-15000 Ft között fog alakulni (a műszerparkot nem beleszámolva), a tapasztalat felbecsülhetetlen .
A bejegyzéseim kicsit szakszerű hangvételű lesz, de megpróbálok mindent értelmesen leírni. Amíg összeírom a pontos specifikációkat a napokban, addig próbálok pár dolgot tisztázni a tisztel közönségnek . Ilyen például, hogy mik az általános elvárások illetve pár dolgot tisztázva (kapcsolóelem, induktivitás, transzformátor).
FIGYELEM! Törekszem arra, hogy mindenki értsen abból amit leírok! Ezért nem elsődleges szempont a szakmaiság! De természetesen nem fogom szem elől téveszteni a dolgokat, próbálok mindkét félnek megfelelő és kielégítő írást adni.
Nos kezdve a legelejéről. Jómagam villamosmérnök hallgató vagyok a Kandón. Ez a 3. évem szóval épp itt az ideje hogy foglalkozzunk egy kicsit a témával, és jobban beleásni az elméletekbe, hogy gyakorlattá alakítsuk. Jómagam inkább szoftveres vagyok és ezen a szakirányon/modulon vagyok, de érdekel a kapcsolóüzem mert kihívás.

A tápegység, a gép lelke.
A számítógép tápok szabványosítva vannak, ezt hívják ATX12V-nek. Itt gyakorlatilag minden megtalálható ebben a doksiban amire szükségünk lehet. A mai érvényes szabvány a következő: atx12v v2.3 ami előírja:
- előírt hatékonyság könnyű és teljes terhelés alatt (olyan 68-70% a kötelező)
- készenléti hatékonyság, ami előírja hogy kikapcsolt állapotban mennyi lehet az áramfelvétel.
- SATA csatlakozó alapértelmezetten mint csatlakozó
kb számunkra ennyi érdekes

Akkor vágjunk is bele:

Kérdezi egy laikus, hogy ezek a tápok mégis hogy és miként működnek.
Ezek a tápok kapcsolóüzemű tápegységek. Manapság elég sok helyen működik, ugyanis már eléggé kiforrott technológiának tekinthető. Előnye hogy kicsi és könnyű, viszont bonyolult felépítés és nagyon zajos lehet. A módszere az, hogy a hálózati 50 hertzes szinusz jelet egyenirányítjuk és puffereljük, majd ezt megszaggatva magas frekvencián (20khz- egészen 100-300khz-ig) egy transzformátorra ami megvalósítja a galvanikus leválasztást (a melegpont többé nem függ a hálózati fázistól, egy rövidzárlat esetén a trafó huzalellenállás korlátozza az áramot, és nem pedig a falban lévő vezeték). A kapcsolóelem legtöbb esetben FET (térvezérlésű tranzisztor) vagy IGBT ( szigetelt vezérlő katódú bipoláris tranzisztor).
-> ez egy IRF740 típusú FET.

Ami nehézség ezekben a tápokban: a megfelelő tervezéssel elérhető a legjobb hatásfok, továbbá a zavarkibocsátás. A hatásfok akár 95-98% is lehet, és 100% persze sosem, hisz minden anyagnak még a réznek is van veszteségi ellenállása.
A következő pár fejezetben próbálom tisztázni hogy mik a követelmények és lépésről lépésre bemutatom a tervezési folyamatot.

Hogy fenntartsam az érdeklődést: ZVS rezonáns tápot fogok készíteni, amit mikrokontrollerrel fogok meghajtani

Első szusszra enni fért bele, nyugodtan írjatok bárhova ígérem reagálni fogok rá