2019. március 23., szombat

Gyorskeresés

Ugorjunk neki! - Számítógép tápegység, nem is akármilyen....

Írta: | Kulcsszavak: atx . tápegység . kapcsolóüzem

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Üdvözlet mindenkinek

Új projektet indítok, méghozzá egy olyasmit ami talán más pécéőrültnek is az eszébe jutott. Építek egy tápegységet, méghozzá nem is akármilyet! Ugyebár lehet hallani a 80Plus minősítésről stb... Nos, terveim szerint a 80% simán belefér, sőt szerintem a 90-95% sem lehetetlen, minden a tervezésen múlik. A kivehető teljesítmény olyan 500-800W között fog állni, ebbél több aligha lehet hisz mindennek van azért határa. A költség előre láthatóan 10000-15000 Ft között fog alakulni (a műszerparkot nem beleszámolva), a tapasztalat felbecsülhetetlen :).
A bejegyzéseim kicsit szakszerű hangvételű lesz, de megpróbálok mindent értelmesen leírni. Amíg összeírom a pontos specifikációkat a napokban, addig próbálok pár dolgot tisztázni a tisztel közönségnek :) . Ilyen például, hogy mik az általános elvárások illetve pár dolgot tisztázva (kapcsolóelem, induktivitás, transzformátor).
FIGYELEM! Törekszem arra, hogy mindenki értsen abból amit leírok! Ezért nem elsődleges szempont a szakmaiság! De természetesen nem fogom szem elől téveszteni a dolgokat, próbálok mindkét félnek megfelelő és kielégítő írást adni.
Nos kezdve a legelejéről. Jómagam villamosmérnök hallgató vagyok a Kandón. Ez a 3. évem szóval épp itt az ideje hogy foglalkozzunk egy kicsit a témával, és jobban beleásni az elméletekbe, hogy gyakorlattá alakítsuk. Jómagam inkább szoftveres vagyok és ezen a szakirányon/modulon vagyok, de érdekel a kapcsolóüzem mert kihívás.

A tápegység, a gép lelke.
A számítógép tápok szabványosítva vannak, ezt hívják ATX12V-nek. Itt gyakorlatilag minden megtalálható ebben a doksiban amire szükségünk lehet. A mai érvényes szabvány a következő: atx12v v2.3 ami előírja:
- előírt hatékonyság könnyű és teljes terhelés alatt (olyan 68-70% a kötelező)
- készenléti hatékonyság, ami előírja hogy kikapcsolt állapotban mennyi lehet az áramfelvétel.
- SATA csatlakozó alapértelmezetten mint csatlakozó
kb számunkra ennyi érdekes

Akkor vágjunk is bele:

Kérdezi egy laikus, hogy ezek a tápok mégis hogy és miként működnek.
Ezek a tápok kapcsolóüzemű tápegységek. Manapság elég sok helyen működik, ugyanis már eléggé kiforrott technológiának tekinthető. Előnye hogy kicsi és könnyű, viszont bonyolult felépítés és nagyon zajos lehet. A módszere az, hogy a hálózati 50 hertzes szinusz jelet egyenirányítjuk és puffereljük, majd ezt megszaggatva magas frekvencián (20khz- egészen 100-300khz-ig) egy transzformátorra ami megvalósítja a galvanikus leválasztást (a melegpont többé nem függ a hálózati fázistól, egy rövidzárlat esetén a trafó huzalellenállás korlátozza az áramot, és nem pedig a falban lévő vezeték). A kapcsolóelem legtöbb esetben FET (térvezérlésű tranzisztor) vagy IGBT ( szigetelt vezérlő katódú bipoláris tranzisztor).
-> ez egy IRF740 típusú FET.

Ami nehézség ezekben a tápokban: a megfelelő tervezéssel elérhető a legjobb hatásfok, továbbá a zavarkibocsátás. A hatásfok akár 95-98% is lehet, és 100% persze sosem, hisz minden anyagnak még a réznek is van veszteségi ellenállása.
A következő pár fejezetben próbálom tisztázni hogy mik a követelmények és lépésről lépésre bemutatom a tervezési folyamatot.

Hogy fenntartsam az érdeklődést: ZVS rezonáns tápot fogok készíteni, amit mikrokontrollerrel fogok meghajtani :)

Első szusszra enni fért bele, nyugodtan írjatok bárhova ígérem reagálni fogok rá :)

Hozzászólások

(#1) Sir Riccio


Sir Riccio
(PH! addikt)

az komoly...jó munkát!:)

[ Szerkesztve ]

Deutsch Richárd Fotográfia - http://riccio.hu/

(#2) BioNiCMaN


BioNiCMaN
(PH! addikt)

Erre kíváncsi leszek. :R

"Ugyebár lehet hallani a 80Plus minősítésről stb... Nos, terveim szerint a 80% simán belefér, sőt szerintem a 90-95% sem lehetséges, minden a tervezésen múlik."

Gondolom lehetetlent akartál írni. ;)

Igen, ismétlem, nem.

(#3) EczkE válasza BioNiCMaN (#2) üzenetére


EczkE
(PH! addikt)

Lehetségtelen.

[ Szerkesztve ]

Asszem mindenféleképpen!

(#4) ftc


ftc
(PH! nagyúr)

Biztos IGBT-t? 200V alatt nem szoktuk ajánlani...[link] 3. ábra

(#5) nolika válasza ftc (#4) üzenetére


nolika
(senior tag)

Ácsi :)
Szó sem volt arról hogy IGBT. Csupán arról van szó, hogy mint kapcsolóelem létezik és elfogadott. Amúgy meg ha meglesed akkor látod hogy 230*gyök2 = cirka 325V ami azért nem kevés. De itt messze nincsenek ilyen teljesítményviszonyok amit a FET ne bírna el.
ha már 1-2KW-ban gondolkodik az ember, na ott már kell jobb FET. Az ábrát meg köszi, valahogy sejtettem hogy a bipoláris tranyók lomhaságát nem lehet gyorsítani :)

A témánál maradva: itthon van IRF740, később pedig STP12NM50 típust választok. Utóbbi messzemenően jobb tulajdonságú. De a kapcsoló elemekről később :)

[ Szerkesztve ]

(#6) nolika válasza BioNiCMaN (#2) üzenetére


nolika
(senior tag)

Köfi, módosítottam

(#7) BioNiCMaN válasza EczkE (#3) üzenetére


BioNiCMaN
(PH! addikt)

...ahol a lehetséges és a lehetetlen összeér és megszületik, a lehetségtelen. :D

Igen, ismétlem, nem.

(#8) EczkE válasza BioNiCMaN (#7) üzenetére


EczkE
(PH! addikt)

Egy klasszikus s ok közül! :DDD :R

Asszem mindenféleképpen!

(#9) D1Rect


D1Rect
(PH! félisten)

Érdekesnek ígérkezik.

"Sok hűhó semmiért, lehetne mondani, de egy tetszett pecséttel azért értékelem a mérnökök igyekezetét. Még akkor is, ha a Galaxy Note-tal nem sikerült kategóriát teremteniük. " - 2011

(#10) ftc válasza nolika (#5) üzenetére


ftc
(PH! nagyúr)

Akkor félreértelmeztem a mondatot sorry...

IGBT nem lomha közelebb áll strukturálisan a FET-hez mint a BJT-hez. csak ugye a parazita elemek... itt van sajnos a BJT mint parazita s ezert van behatárolva egy kicsit a felhasználási köre a hagyományos kialakításban...

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.