Azért nem ment ez olyan könnyen... 
Kórelőzmény:
Amolyan otthonülős/barkácsolós/kreatív/perszehozdelmegnézem/agyalós/karitász kismesterként azzal kellett szembesülnöm, hogy elég volt. Már abból, hogy a saját, talán túlpátyolgatott gépecskémen a zikszpétő a wintízig, raszpberritől a linuxmintig kéne napi szinten tartanom egy-egy rendszert x86 és x64 alapon is. Hardveresen lassan túlléptem a támogatást és nem volt mókás, mondjuk tizenhat színű grafikus oprendszerrel mókolni 
Tehát döntöttem, hogy összedobok - a sokszor hangoztatott HelyiForrás intézmény készletéből - egy sok oprendszeres gépet. Majd mindjárt arról is döntöttem, hogy ez legyen kicsi. Mert nehogymár csak úgy belakok egy házat... Van aki egy egy egész országot szívat, én megelégszem önmagam gáncsolásával. 
Az én játékaim:
Gyors szemrevételezés után, össze is állt a terv. Egy kiszuperált midi tower-t szépen elhasogatok és meg is lesz a doboz. Kézközelbe helyeztem a flexet, a 220-as akkus csavarozót, mérőszalagot, a frissen vásárolt 5 db védő-szemüveget eredeti zacskójában. Illetve ezt pont nem. De legalább nem égett beléjük semmi Kikerült az udvarra a festő bakom, párkányra egy kávé és kezdődött a játék.
Na de miért is játék?
Asszonyom mikor hazaért, érdeklődve rám támadt, hogy "mi a jó istennel játszol te?" Csak elmormogtam, hogy a "fleccsel..." (Egy idős nénike nevezte el a flexet eképpen és példálózott vele sokszor, mire rájöttünk, mi lapul a név mögötti tartalomban). Tehát játszadozás közben, igyekeztem 14,5 centimétert levágni a házikóból. Mondanám, hogy a kimerítő tervező munka ebben a számban állapította meg, a hasznos belső térfogat és legkisebb még szerelhető méret közös értékét. Egyszerűsítve pedig kérem, saccoltam. Ez később még okozott némi kreativitást...
Szóval szétfúrtam a szegecselést és méretre igazítottam a ház mélységét/hosszát. A magassággal nyerhettem volna pár centit (mintegy 25mm-t), de nem éreztem a késztetést, hogy a gyári előlapból is műtsek le, vagy kreáljak egy újat. Gondoltam jó a régi és egy dimenzióra csökkentettem a beavatkozást. A térfogat csökkentése azért is szükségszerű, mert bár nem hordozható gép volt a terv, de lakáson, kis műhelyemen belül, azért kellően mobil legyen, valamint ha felrakom az asztalra, akkor ne vegyen el sokat a munka felületből. (Van szűkösség, mikor egyszerre hozza a kiáramló munkaerő a notijait, tabletjeit)
Méretre vágás és szétfúrás után jöhetett a legó. Mivel nincs profi élhajlítóm (sem) a kéziszerszámok szűkös precizitása mellett igyekeztem úgy összevariálni az alkotóelemeket, hogy a gyári csatlakozási felületekből, minél több maradjon, valamint az újra szegecselésnél az anyagvastagság miatt, még beleférjek egy vizuálisan és messziről helyesnek tűnő illesztési tűrésbe.
Beköltözés:
Az itthon kallódó, leselejtezett (érdekes giga jelenségek miatt) G41 Combo alaplap lett a pc alapja, a másik polcon lelt cerka procival, és a két fiókból összevadászott, összesen 1,5 giga rammal. Gondoltam elég az igp, úgyis csak jóformán konzol üzemre lesz felkészítve, de legalábbis minimális vizuális élményre lesz szükség. Valamint egy kukázott (kidobott notiból) és egy régebbi külső hdd 2,5" merevlemezeit kellett beépítenem egyelőre, ez kényelmesen elég négy rendszernek, úgy hogy még a rendszer-partíciók mérete is bőven jó. Kétszer 160 gigányi terület és bódottá. Majdnem. Kellett valami felfogatást is kitalálnom nekik.
A HelyiForrás padlásán elfekvő pc házak, megintcsak kincsesbányának bizonyultak. Egy Maxdata szerver ház 3,5"-os kerete épp megfelelő volt, ráadásul szerelhető is! Nem ám úgy mint a mostani tömegházak, hogy ponthegesztés meg szegecs a papírtól nem keményebb lemezeken. Tehát két csavar, némi huzavona és némi forgatás, osztás-szorzás, saccolgatás után be is rögzítettem a mini pc ház tetejéhez. Igaz két csavar felfelé kilóg, de mivel közben Kínából érkezett némi fekete bütykös fejű csavar, hát optikai tuningként tekintek most fájuk.
Hirdetés
Krízis:
Kábeldugdosós véna híján, igencsak megszenvedtem az egyelőre tágas házban, mire eltakarítottam az útból a kábeleket, de megérte. Illetve... A saját gépemen készítettem elő a partíciókat a noti vinyókra és az istenért nem tudtam xp-t telepíteni. Ki-be szerelgetés, formázás, nyers lemezzé alakítás, stb és nem sikerült a telepítés. Ekkor kezdett derengeni valami sötét múltamból. Igen, bizony az xp ilyen magaista kis hetyke rendszerke és csakis az első lemezre hajlandó települni, ezzel is nem ismerve el más rendszerek létjogosultságát. Két sata kábel felcserél, és már telepedett is őkegyelme.
Majdnem kész:
Mert nem bírok parancsolni magamnak, leginkább a szememnek, megintcsak szipolyoztam picit az alkotói vénám. Egy félig bontott gépházba révedve felfedeztem, hogy lapul benne egy silent ASUS 8600GT vidkari. Fel is hördültem, hogy KELL! De mér' is menne ez ilyen könnyen? Nos, nem ment. Amit igyekeztem itt palástolni, hogy magával a fellelt rendszerhűtő ventilátorokkal is futottam pár kört. Bár pwm képes volt mindegyik és némi szigszalag, blankolás, forrasztás, csati mentés dobozból, bios finomhangolás után is üvölt mindegyik, mint a zuhanva erőlködő repülő. Ahhoz hogy betegyem a vga-t, ki kellett beleznem az alsó részen a gépet, azaz szét kellett kapnom a túltervezett hűtés kábeleit. Ezután már mehetett is a helyére a vga, árnyékában a diszkréten heverő ventik tyúkbeleivel. Ám ekkor jött a duplacsavar. Megelégelve, hogy az alaplap fullon tekeri a kavarókat, úgy gondoltam egységesen rádobom őket egy ötvoltos ágra és csókolom. 3 db venti így is elég, hogy kisöpörje a házat. Ekkor derült ki számomra, hogy nem épp kicsi kezeimmel nem férek be a vga alá és nem tudom szétbontani a Ganz műveket megszégyenítő csatlakozásaimat. Úgyhogy nagy levegő, vga ki, vezetékek szét, újragondol, molex csatiból 5 volt elterel, csatik össze, kábelek vissza, vga a helyére.
Megint majdnem kész:
Teljesen megelégedve hatalmas rutinommal, dőltem hátra székemben, büszke apaként tekintve alkotásomra. Pechemre kissé el is révedtem és véletlenül feltekintettem egyik polcomra. Nemhogy ott röhögött egy 7Alpine hűtő???? De. Sebaj, ha már úgyis szerelgetek, ez a kicsi már nem árthat. Ártott.
Az intel hűtő eltávolítása nem okozott különösebb gondot. Viszont az újabb hűtőt, semmikép sem tudtam helyre tenni. Totálisan ki kellett bontanom mindazt amit eddig belezsúfoltam, mert minden aggatott valaminek. Alaplap az asztalon, spéci hűtő felkerült (két cigi, meg némi anyanyelv ápolás után a kétszer elkent hűtőzsírral egybekötve) alaplap vissza a helyére, ramok bepattintva, hűtők a helyükön, kábelek aránylag rendezetten (hozzám képest biztos) vga is ott ahol kell, vinyók a helyükön és mindezt néma nyugalomban tűrte a meg sem mozdított tápegység. (Az egyetlen(!!!!( komponens, amit csak egyszer szereltem be ebbe a pc-be)
Vége helyett:
Az ördög nem alszik, csak szundikál. Biztos ezért is vörös a szeme. ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nos nem aludtam én sem, hanem azt mondtam "Legyen világosság!" Lett. (Most tekintsünk el attól, hogy egy tök zárt gépházba minek a világítás...) Kallódott egy notihoz való ledes lámpám, amilyet a 220asítós projektemben is megcsodálhattatok a tápszekrény oldalán. Ez került beépítésre. Nem volt "kedvem" (értsd: hülye vagyok hozzá) szétbontani az usb dugóját a lámpának, ezért kiműtöttem egy usb aljzatot, egy régi házból. Ezt remekül rá tudtam csatlakoztatni az alaplap egyik ki nem használt usb tüskéire (hencegés ON, mert nem volt egyszerű, miután nem volt feliratozva egyik pin sem és ráadásul külön-külön kis csatikból kellett összesakkozni a helyes sorrendet) és lőn világosság.
Végre kész????
Nem. Mivel a felesleges világosság miatti, hirtelen elhatározásból fakadó oldalkivágás történt. Ráadásul még plexi is kerekedett hozzá. Amit összecseszett a kifolyó ragasztó, Amit le kellett feszegetnem, lehetőség szerint meg kellett tisztítani, az oldalt pedig újra kellett festeni, amit egy fehér lakk szerű festékkel szórtam meg, ami felmarta a két korábbi very well kékjének rétegeit, amit így végül hófehér fényes zománccal fújtam le, ami a repedések miatt egy kellemes bőrhatást kölcsönöz a k.... oldalnak. Aztán újra ragasztottam a plexit... és kész. Tényleg!
Ja! Nem. Még négy darab teflon korongot is csináltam alá lábnak. Fehéren, ahogy azt illik 
Vége... 
Felhasznált anyagok:
Két régi ház, pár bontott venti, hdd, videokártya, alaplap, ram, táp, popszegecs, kábelek, szigszalag, sebtapasz (szerk: a humánerőforrás részére), négy kávé, textil ragasztó (ez kihagyható, mert nekem is csak össze....a a plexit) víztiszta plexi lemez, átlátszó ragasztó, forrasztó ón, fehér teflon, festékek, led lámpa
Szerszámok, eszközök: flex, dekopír, csiszolópapír, reszelő, fúrógép, szegecshúzó, kombinált fogó, kalapács, csavarok, forrasztó páka, kávéfőző, kompresszor, szórópisztoly
A teljes anyagköltség: 0 Forint
Az érzés: Megfizethetetlen!!!!
A beszerzést biztosította: HelyiForrás
A munka zavartalanságáról és a biztonságomról gondoskodott: Szerető Feleség és a gyerekek
Végső külméret: 18 x 29 x 36,5 cm
Ha gondoltál már rá, meg is tudod csinálni 
Mindenkinek jó moddolást és szórakozást kívánok!!!
by derekas
A következő bejegyzés szintén egy mAtx alaplap köré épített egyedi ház következik. Az adatlapon szereplő konfigot költöztettem egy sajátos midi házba.
Bár amellett a sárga szigszalagos kötés mellett megadja az alaphangulatot.
Nem baj, igazi munkagép! A kuckó pedig tök jó lett! 
A most készült házamban nem hogy lenyaltam, de a belsejét is lefestettem 
Ismerős! Asszony haragszik is rám emiatt a felfogásom miatt, de szerencsé(m)re elviseli.
