Szkitánszkitán: LOGDEGEK BELYOTOK

Egy valamire való ''perverz'' író, akire a nenüsök nem mondják, hogy nem híjják azt semminek, az kipróbálja magát a sci-fi világában is.

Szkitánszkitán úgy érezte küldetését nem bírja elvégezni. Úgy határozott visszaköltözik Mámorira. Mikor ezt velem közölte szó nélkül hagytam, mert tudtam úgy is visszahúzza a szíve ha elmegy. Lesétált a Dunaparti lépcsőkhöz és citromsárga festékszóróval ráfestette a falra: LOGDEGEK BELYOTOK. Akkoriban már tapasztalt voltam a különleges kifejező módjával kapcsolatban. Az ő nyelvén annyit tesz: LEGYETEK BOLDOGOK.

A dédnagyi temetésén amikor a pap ennyit mondott búcsúzóul, hogy az elhunyt utolsó üzenete ez volt: „Mindenkinek sok földi jót kívánok!”. Beleborzongott a hátam abba a mondatba. Amikor megláttam a hullámtörő falon Szkitánszkitán utolsónak szánt mondatát, ugyanez a borzongás vett erőt rajtam. Percekig álltam némán majd arra riadtam, hogy kirendelt védőangyalom megveregeti a vállam nagy kaszálások közepette. Az történt, hogy elindult ő a Mámoriba vezető úton de a földről a kijáratot nem találta meg mert pontosan 5méterrel és 2 centiméterrel arrébb volt mint ahogy azt ő képzelte. Hosszas hadonászás után feladta a küzdelmet és elcsigázottan ült le a Dunaparti lépcsőzetre.
Később bekaszálta magát egy telefonfülkébe és bele halózott a leemelt kagylóba. Legnagyobb meglepetésére a vonal túlsó végén már várt rá a Korszakalkotó Műhely elnöke.
Eképpen hangzott amit ő akkor hallani vélt: Tisztelt Szkitánszkitán! A Korszakalkotó Műhely tagsága egyhangúlag megszavazta s így engem ért az a megtiszteltetés, hogy megmutathatom önnek az első és egyben utoljára nálunk járt mámori lakosnak a helyes kiutat.
Kérem fáradjon beljebb és ezzel bevezette önnön gondolataiba. Mellesleg a Korszakalkotó Műhely egyetlen tagból állt és The Pompous Marsh-hen volt a becsületes neve.


Mondom a tékás csajnak, hogy nehéz filmet választani. Elnézően végigmosolyog rajtam, majd megkérdezi: alul semmi nem érdekel ? Pillanatnyi rövidzárlat amint végigfuttattam agyam minden zugában a kérdését. Majd a szexet félretéve lehajoltam és elkezdtem böngészni az alsó polcon tárolt filmeket. Itt tartod lent a jobb filmeket?
Á dehogy, az a film címe amit ajánlottam....nevetett. Így hát a poén kedvéért kikölcsönöztem a Star Wars trilogiát. A bajszicsarack röhögve jegyezte meg, hogy több mint 25X vittem ezt a három kazettát.


Szkitánszkitánnal a redsevenen:


Visszaemlékezésekkel próbáljuk meg elütni azt a 6 megállónyi időt. Meséli, hogy óvodában kis vödör volt a jelem és Bucsai Mari volt az első szerelmem. A nejemé tudtommal egy alma, a fiam pedig 1998.09.03-án váltott házikóról repülőre. A gondozónő előzékenyen ecsetelte, hogy a Leventével már megbeszélte és beleegyezett. Csóri gyereket teljesen összezavarják, itt valakit felelősíteni kell. Szkitánszkitán megjegyezte , hogy a fiam SZILIBÓTA.......ehh ez az ő nyelvén annyit tesz SZELEBURDI.


Zaklatott női hang sikonyázik bele a redseven utasterébe. Szkitánszkitán elmélyülten kurkászik egy parasztreggelin hízott, negyvenes nő melltartójában. Nagy kínnal próbálja kiszabadítani magát a hárpia kezei közül. Az történt, hogy kirendelt védőangyalom a leszállásjelzőt akarta megnyomni, de helyette a nő mellei közé dugta a mutatóujját. Lévén a zöld kapcsológomb tőle pontosan 5méterrel és 2 centiméterrel arrébb volt.


A gyulai 613. Munkácsi Mihály szakmunkásképző és szakközépiskola , minden évben 3 napot dolgoztatott bennünket a pósteleki konzervgyárban. Olyan kommenista ifjak módján. Kivitték az összes tanulót busszal és kezdetét vette a 3 napos ökörködés. Almapaprikába tömtünk savanyú káposztát és azt tették az üvegbe az ott dolgozók. Rengeteg meglepetést dugdostunk abba az almapaprikába a káposztán kívül. Nem sorolom fel mindet mert mindenkinek van fantáziája. Ellenben amit mesélni szeretnék az az Orosz hadnagy története akivel összebarátkoztam arra a 3 napra.


Éppen a maradék aprómat gyömöszöltem belé a paprikába és rejtettem volna el a többi közé amikor mögém lépett ez az orosz tiszt és félrevont a hordók közé. Majd rettentően tört magyarsággal rám pirított az előbbiért. Megkínált egy szál Mahorkával és megmutatta, hogy milyen az íze a hordókból vett sós uborkával. Valami iszonyú gyöngéd és érzékien pocsék ízek kombinációját okozza ez az egyveleg az ember fiának a szájában. Elmesélte , hogy amikor fiatal volt ő sem riadt vissza a csibészségektől. Nagy, hatalmas erdő mellett lakott a szüleivel és elindult egyszer a hegyekbe vadászni. Késő délután tanúja volt egy kisebb utasszállító gép lezuhanásának. Pár kilométerrel arrébb csapódott a Holland gép a hegynek. Futásnak eredt és szinte eszméletét vesztve állt neki a tűzből és a maró füstből elhozni az elhozhatót. A holttesteken lévő ékszereket és kézpénzt ill. kézipoggyászokat tömött a hátizsákjába . Úgy érezte magát mint az éhező aki sok nap után beszédül egy kolbászokkal, tortákkal, húsokkal teli éléskamrába és fuldokolva tömi magába az ételt. Mire a hatóság emberei a helyszínre értek ő már hét határon túl volt. Futott hazáig és még mielőtt hazaért eldugta a zsákmányt az erdőben. Másnap gondosan elásta és megvárta amíg az események elülnek. Nagyjából egy év múlva vette elő és alapozta meg belőle ott az életét. Helyrepörge feleség, búbosseggű gyárök, részletre házikó. Belépett a nagy Orosz hadsereg kötelékeibe és képezte magát aktívan. Minden szép, szinte már tökéletes.


Szünet.


Egy napon vadászni vitte a mély erdőbe és hegyekbe a serdülőkorú fiát. 2-3 napra tervezték a túrát és kisvadakat akartak ejteni. Második nap hajnalban belesétáltak egy bocsát őrző anyamedvébe. Az szemvillanás alatt nekiesett a fiának és feltépte a mellkasát. Mire az első lövés eldördült és nyakon találta a nagy medvét már késő volt. Elvonszolta magát a medve kiszenvedni, ő meg tehetetlenül állt a fia megcsonkított teste felett. Kilátszódott a fiúnak még ütemesen verő szíve. Látta rajta, hogy menthetetlen. Rövidesen elvérzik és ő nem tud rajta segíteni. Miután elcsöndesedett körülötte minden és látta már nincs mit tenni elindult és napokig bolyongott éhezve, fázva az erdőben. Nagyon hosszú idő elmúltával talált vissza az otthonához. Jelentette az esetet a feletteseinek, feleségének elmondott mindent és elbúcsúzott tőle végleg. Azt mondta, hogy nem tud a szemébe nézni ezek után és nincs miért maradnia. Átkérte magát a Magyarországon állomásozó egységekhez és itt kapott szolgálatot a hadnagy úr. Párszor láttam amint ütlegelte a katonáit a gumibotjával, kérdeztem tőle miért teszi? Azt a választ kaptam, hogy ez a munkájához tartozik és náluk ez elfogadott dolog.


Szkitánszkitán megjegyezte , hogy ez az ember egyáltalán nem elhagyatott. Neki is van kirendelt védőangyala. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve közölte, van egy éppen ide passzoló versikéje. Elmondhatom?

Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee, de már késő volt, belekezdett.


The Pompous Marsh-hen: Halmazok


Halmazok
Én is.
Te is halmazzál.
Én már tegnap halmaztam.
Miért ma mi van?
Hétfő.
S akkor mi van?
Halnap.
Halnap holnap van.
Nem, holnap jönnek a tisztogatóhalak.
Mit csinálnak a tisztogatóhalak?
Rendet.
S mit csinálnak a rendfenntartó halak?
Tisztogatnak.
S mit tisztogatnak?
Néhány tisztet kioktatnak.
Veszélyes-e a kőhalra rálépni?
Persze mert lesüllyed.
Irgum-burgum táncoskedve!
Van-é neki éppen barna medve?
Mindenki fizet mindenért......
Addig is én halmazok.

Szkitánszkitánnal jól lehet diót verni. A kezébe adsz egy 3m-es rudat és beállítod a fa alá. Megmondod neki, hogy találja el azt a valamit ami nagyjából tőle 5 méterre és 2 centiméterre van. Na erre nagy suhintások közepette leveri az összes diót a fáról. Ha végzett akkor szólni kell neki, hogy már nem kell eltalálni.

Ecseteltem ezt a Szkitánszkitán problémát egy barátomnak, hogy milyen pórul jártam. Ő a kirendelt védőangyalom, de amit Ő lát az tőle 5 méterrel és 2 centiméterrel arrébb van, nehéz lehet így tájékozódni.
Nevetett...s megtoldotta, hogy még mindig jobb, mint ha vak lenne.
Aztán mélyen elgondolkozott. Valójában most is vak, azzal, hogy lát nem megy semmire.

Szkitánszkitánnal nem jó autót stoppolni......az út szélétől a kezét pontosan tudod mennyire teszi ki? Na ezért, még soha nem állt meg senki neki, főleg hogy az úttól 5 méterre és 2 centire lévő bokorban hadonászott a kezeivel. Aztán ha nekem megállt valaki véletlenül és sikerült előhalászni őt a bokrokból akkor azzal védekezett, hogy kell egy kis szórakozás.

Miiiiii?

Még jó, hogy védőangyal s nem plasztikai sebész.