Mono mentális

Ma éjjel álmomban, a boltban voltam, a Torma ABC-ben, lecsókolbászt majszoltam, bejött Partos Gábor a Margaréta gyermekotthon igazgatója, és lecsókolbászt vásárolt. Bejött a polgármester is, szintén lecsókolbászért állt sorban, s a pénztár előtt magyarázkodtak, hogy tulajdonképpen ez nem is lecsókolbász, otthon elnevezték másnak, s mondtak valami vicceset, ami nem nevettem. Az álom lényege az volt, hogy nem akartak tudomást venni róla, hogy valójában milyen anyagi helyzetbe kerültek, ezért azzal hatástalanították, hogy a lecsókolbászt más néven hívták. Vettem egy nagy levegőt, s mondtam nekik, hogy örüljetek neki, hogy nem vagytok az én helyzetemben. Én bejövök a boltba, s helyben elmajszolom, fizetés nélkül, nekem elnézik. A nejem azt mondta, hogy nem álmodott semmit, pedig olyan nincs, mindenki álmodik, csak nem emlékszik rá. A fürdőkádban ültünk, kedvenc helyünk, az élet magvas dolgait hámozzuk. Eszébe jutott, kapott egy emailt, de közben ki kellett mennie vécére, a horkolásom is beivódott az álmába. Kiment a vécére és akkor jutott eszébe, hogy nem olvasta el az emailt. Már nem is fogja, csak álmodta. Juteszembe, az miért van, hogy szex után az ember 30dkg-al többet mutat?

Kijöttünk a fürdőkádból, végre meztelen vagyok, teljes a kép, a nejem a mérlegre állt, elégedett volt a súlyával és az alakjával is. Nahhh, mondom itt a nagy pillanat, 92.7 kg, elértem a versenysúlyomat. 100kg alatt a férfi csak karácsonyfa, by Győzike, de nekem nem tetszett még az a pici pocakom sem, ami a 135kg után maradt. Futni most nem lehet, a bánki hegyoldal latyakos, maradt a nem eszem ebéd után semmit, léböjtkúrára fogom magam (3 liter bor, 6 liter szóda). A nejem TRX edzés előtt megmérte magát, s utána is, 30dkg-al több volt. Szex után ugyanez, csak néztünk a mérlegre, hogy biztos a boldogsághormon tett be, mert ugye a mosoly is hizlal. Ne röhögjetek

A délelőtt azzal telt, hogy semmivel. Itt a hegyoldalban, nyaralóövezetben, ahol csak Kubi jár a traktorával, s hatalmas szerelemfelhőbe burkolódzva nyomja a gázpedált, mivel a csaja ott ül mellette és kotorják a havat, az ember ennél többre ne számítson. Nincs mozgás, a hó jelzi, ha változás van. A két fiammal rendszeresen körbejárjuk a területet, nem a nyaralótulajdonosok miatt, magunk miatt, itt élünk, fontos, hogy minden rendben legyen.
Juteszembe, tévét ritkán nézek, ha mégis rákényszerülök, akkor Spektrum, vagy National Geografic, ha mindkettőn reklám van, akkor Paprika tévé. Láttátok, hogy Nigela-nak mekkora segge van? A nejem mondta, én nem láttam. Impozáns, bőkeblű hölgy, nem szeretem a műsorait, mert olyan aprólékosan szövegel, mint, ha soha senki sem főzött volna előtte. Ezt a citromot most szépen kinyomom a levét, a maradékot a kukába illesztem, felhajtom a fedelét, majd lecsukom. Barnacukorért nyúlok óvatosan, báááhhh, anyád. Na mindegy, a nejem mondta, hogy a kamera véletlenül megmutatta a seggét, eddig csak a felsőtestére vagy az arcára fókuszáltak. Dőlt a nevetéstől, a csaj jól szétzabálta magát.

Közben kimentem pisilni péniszalakút a hóba, nem örökérvényű, mert már olvad, muhaha

Hja, megvan, miről szerettem volna írni, az akar szót, nem szeretem. Délelőtt bekényszerültem a tévé elé, Spektrum, mocsok kommandó, angol bérlakást elhagyók után jött a szemrevételező (néger), és kommentelte a helyzetet, hogy elég sűrűn előfordul, bevándorló kisebbségiek betörnek egy elhagyott lakásba, és elviszik a rézcsöveket. Nem nevezte meg, de engedte sejtetni néhány szóban, hogy kikről is van szó. Tetszett, mert az angolok ezek szerint pofabefogás terén előttünk járnak. Nem lehet a kisebbséget megnevezni, mert számszakilag ugyan nem stimmel, de köztük is vannak rendes emberek. Egyik este véletlenül ébren voltam, kattintgattam, s az ATV betelefonálóson akadtam. Egy hölgy kifakadt, a műsorvezető meg szünet nélkül hárított. Ezek nem dolgoznak, csak segélyből élnek, kicsit káromkodott, hogy micsoda haszontalan népség, akit a nyakunkba raktak. A műsorvezető jött a szokásos sablonnal, hogy köztük is vannak rendes emberek, a magyarok között is bűnöző, aki nem szeret dolgozni. A hölgy azzal védekezett, hogy itt alig lakik magyar, ez színtiszta *** falu, reggel nem járnak a munkásbuszok, a boltot bezárták miattuk, a kocsmát is, maga miről beszél, látott már egyet közelről is? A műsorvezető tovább feszítette a húrt, majd megfenyegette a hölgyet, hogy ha nem hagyja abba, akkor leteszi a telefont. Azt hozzá kell tenni, hogy a betelefonálás nem ingyenes, 240+áfa. De nézzen a kurva anyja ATV-t.

Volt egy másik álom, le sem írom, csak a végeredményt, meg azt, ami inspirált, s összekombináltam. Budapesten laktunk, s indult egy olyan kezdeményezés, hogy a könyvet, amit kiolvastál, hagyd a villamoson, metrón, buszon, ne álljon évekig porosodva a könyvespolcon hiába. Népszerű lett, nagy visszhangja volt, és sokan éltek vele.
Nekem a gugadoboz jutott. Ahogy jön a tavasz, elkezdem az akciót meghirdetni a neten gugadoboz néven, látatlanba mondom, hogy vevő lesz rá a nagyközönség. Volt már egy gugadobozom, de az nem aratott nagy sikert. Miután Bánkra költöztünk, elkezdtem túrni a levéltári adatokat. Elmentem egy asztaloshoz, készíttettem vele egy rézveretes dízdobozt.
Benne Bánk történelme az 1600-as évekig visszamenőleg, amiről találtam anyagot. Benne fotók az 1935-ös évektől napjainkig. Egy un. Vendégkönyv, amibe bárki írhat, tehet hozzá fotókat, emlékeket. Ez Bánkról szólt volna. Bánk történelme, azt gondoltam nemes és egyszerű, népszerű kezdeményezés. Egy helybéli tiszteletreméltó idős ember kezébe adtam, hogy ha végzett vele, átolvasta, akkor miután lájkolta, adja oda a szomszédjának, és járjon házról házra. Hetek múlva, miután a dolgot rég elfelejtettem, egyszer csak hívnak telefonon, hogy fiatalember! Elvinné ezt a ládát? A padlásfeljáró alól szedték elő, mert szerintük erre nem kíváncsi senki. Tettem még egy próbálkozást, ismét egy idős házaspárm, azóta is ott van náluk a fészerben, kár erőlködni, Bánkon járunk, itt nem vevők guga agymenéseire.

Nemrég jártam egy környékbeli polgármesternél, gond volt a számítógépével, kérdezz, s felelek. Látta a Rétság tévén az egyik filmemet, s megkérdezte, hogy mennyit fizettek érte, mennyibe kerülne egy ilyen jó hangulatú film? Mert gondolkodik rajta, hogy egy kicsit népszerűsítené a falut. Áhhh, mondom ingyen csináltam, amikor a kamerám bebaszódott riport közben a vízbe, mert egy szélroham, még arra sem voltak hajlandóak, hogy az önkormányzat tulajdonába egy kamerát vegyenek, amivel dolgozhatok. Gugának nem veszünk kamerát, oszt kézcsókom.

Ne bassz! Akkor már naturálisra váltott a polgi. Itt még azért is fizetni kell, ha egy kulcslyukat ki kell cserélni, senki sem motivált semmire, az, hogy valamit ingyen, vagy önzetlenül, szóba sem jöhet. Aztán elmeséltem neki a további kalandjaimat a bánkiakkal, s hogy már én is letettem lóra, arról, hogy róla. A www.guga.hu miattuk lett lelőve, biztos megérdemeltem, befogadó és szívélyes népség, csak ne kerüljek a látótérbe, mert csípi a szemüket. Ne akarjak semmit. Egy kedves szintén betelepült barátom mondta, hogy a puszta jelenléted provokáció, nem is kell tenned semmit. Szintén az ő szájából hangzott el, hogy fel a fejjel, változás előtt állunk, demográfiailag. A bánkiak kihalnak, a földjeiket eladták a betelepülőknek, a múltjukra nem kíváncsi, a fiatalok elmentek külföldre. Bánkon már akkor sem akarok semmit. Tőlünk nem messze, itt a nyaralóövezetben lakott egy házaspár, már elköltöztek. Soha nem beszéltünk velük, csak intettek az autóból. A faluban nem ismerték őket, totálisan visszavonultan éltek, senkivel sem tartottak kapcsolatot. A hölgyet egyszer láttam kínos helyzetben, pontos időben ment minden reggel a buszhoz, látom összezárt lábakkal, és sietősen tipeg vissza, a konyhában ültem, reggeliztem a nejemmel. Aztán megint ment a buszhoz, majd megint összezárt lábakkal és fogakkal vissza. Kínos pillanat volt, nem szerettem volna megzavarni, hogy jó reggelt szomszédasszony, hogy vagyunk ma? Pedig falunk lakunk. Valami ilyesmi állapotra törekedünk, a kapcsolatot minimálisra venni, nem tartozni ide. Ha nem lenne a bánki tábor, akkor lépnénk máshol sátorozni. Van saját melóm, de a bánki tábor, hát az külön történet, azért megéri itt maradni, ahhoz a bánkiaknak semmi köze. Kívül is esik, bánkiak nem is használják, a közelébe sem jönnek, csak vasárnaponként, amikor meccs van, de ennyit simán elviselek. Valahogy nekem is viselkednem kell, hogy igazi, vérbeli bánki legyek.

Hja, gugadoboz, a lényege, hogy lesz weboldal, lehet újraélesztem a www.guga.hu oldalt. A téma az, hogy van itthon nem csak könyv, de rengeteg olyan dolog, amit legszívesebben kidobnék a szelektívbe. Régi mese dvd-k, a gyerkőcök kinőtték, könyvek, zenei cd lemezek, hadd ne soroljam, de tennék mellé olyan általuk már nem használt játékokat, amik mások számára értékesek lehetnek még. Esetleg egy pár kolbászt, egy kis házi pálinkát, a nejem által befőzött lekvárból egy üveggel, s hozzá ismeretlenül a jókívánságokat, egy kis tuning. Nem Bánkon fogom kihelyezni, mert valamelyik helybéli megtalálja, akkor teliszájjal kiröhög, és azonnal rohan a szomszédba, hogy nem fogjátok elhinni…ingerszegény környezet.
Rendszeresen járok fel Budapestre alkatrészekért, kirakom egy padra, tök mindegy ki fogja megtalálni. Ami számára hasznos, tartsa meg, ami nem adja tovább és rakjon mellé.
Lesz youtube film gugadoboz 1.0, 2.0, 3.0, stb. S másokat is arra biztatok, hogy ha szimpatikus a kezdeményezés, éljenek vele, csak egyetlen picurka dolgot kérek, a doboz tetejére írják rá, hogy gugadoboz, és kész. Csak az ötlet forrása, egy kis önreklám, de amúgy is lesz majd reklám bőven, ez csak előre beharangozás, mint Józsi Élő kovácsműhelye tradicionális alapokon, addig üti a meleget, amíg vasas drukker nem lesz belőle. Orsi meg seprűnyélen hordozza a házilag lefőzött és kisütött finom nedűket és étkezésre, látványra ínycsiklandó falatokat. Nem boszorka, csak a falusi vendéglátás kedvéért, hogy gyors legyen.

A tavasz nem csak a brutális méretűre megnövő óriás német nyulakról fog szólni, vannak ötleteim a zsebemben. Eartship móka és kacagás. Ha piros gomb, arra is felkészültem, a netről lementettem rengeteg vadgerle receptet, nem védett állat, de ha a budapestieknek lehet, akkor nekünk is. Egyetlen dologgal van bajom, hogy párban élnek, nemsokára építem a madárcsapdát, nem fogom kihelyezni csak pirosgomb után. Csak akkor fog lecsapni, ha mindkettő beszállt a liftbe. Tavaly már próbaképpen etettem őket, más télen nálunk lakozó madarakkal együtt szívesen vendégeskedtek a fenyőfánkon, a csapda vaktöltény volt, nem használtam. A gerlék volt, hogy párban jöttek, elválasztani nem szeretném őket.

Az első eksün a tyúk és nyúlház lesz, passzív és önmelegítő, saját fénnyel. Föld, falevél, faág, növényi hulladékok és fűmag, abból sártégla, mint a vályogvetők. Miután felépült a tyúkkuckó, önmagát komposztálja, a komposztálás leadott hővel jár és lebomlással. Mire eljön újra a hideg idő, addig kiadja a benne lévő hőt, nem fognak fázni sem a noszik, sem a tyúkok, és addigra asztalra is kerülnek. Télen, ha nem dől össze magától, én magam ásom be. 2014 tavasszal pedig újat építek.

A második eksün a bungi 2.0, a nagyobbik fiamé, csak próbaképpen. Sár és a szelektívből az üvegek. Afrikai földrészeken elterjedt építkezési módszer, mert a fejlett világokból mindenki oda hajózza a hulladékot környezettudatosan. Kipróbáljuk, nagyjából egy hét alatt felépíthető, és 5 perc alatt lebontható egy slaggal.

A nejemmel egyszer beszélgettünk arról (fürdőkádban), hogy após, anyós mi miatt ilyen zárkózott? Nem járnak sehova, ha igen csak kettesben színházba, holott régen nagy társasági lények voltak. Nem szereti a nejem boncolgatni a témát, lerendezte annyival, hogy sokat csalódtak az emberekben, így inkább kerülik őket. NO FEAR! Pedig de, van mitől tartani.
Feljelentenek alaptalanul, pletykálnak, ferdítenek, rossz az indulatuk, panaszkodnak szüntelenül, és… a történetet lehetne folytatni. Nem ismerik Istent. Nem is keresik.

Bánkra 2007 augusztusában költöztünk, a lelkész volt az első vendégünk, tolta be a kapun a gyerekkocsit, benne pici baba. Festékes ruhában voltam, nem tudtam hova leültetni, sem megkínálni. Nem zavarta, hónapokkal később hatalmas szócsatákat vívtunk a sötétben, az üres, elhagyatott nyaralóterületen Istenről.

A nejemet a közöny zavarja a legjobban. Az emberi közöny. Ír egy emailt valakinek, s nem reagál, ez egyébként tipikus fészbuk jelenség. Lehet 500 ismerősöd, és a kutya sem kíváncsi rád. Kiposztolsz valami tyúktubot, kedvenc szám, le sem szarják a „barátaid”. Napi bölcsesség a favoritom, azt is páros lábbal szarják le. Az élet olyan, mint kezdetű kiposztolásokat is unják. Főztél valamit? Csak megnézik, nulla lájk. Sütöttél süteményt? Mennyi az esélye, hogy lájkolják? Történt veled valami? Fájdalom? Leírtad az üzenőfaladon? Rosszul tetted, a picsa sem fog rá reagálni, ez közösségi nihil oldal, nem kommunikálnak, csak lesik a képernyőt. Ugyan mit tudnának mondani? XD XD LOL?

A lelkésznek írtam egy levelet, nem válaszolt, azóta nem is beszéltünk, Istenről írtam.
Sőt, 2012-ben volt egy sorozatom, az egyik része Káin és Ábel. Gondoltam kikérem a nagyegyházak véleményét, és a gyülekezetekét, hogy ők miként látják.
100db emailt küldtem el. Katolikus, Református, Evangélikus, Hit gyülekezete, Élő Kövek, meg a tököm tudja, egyetlen választ sem kaptam. Fogod? Egyházak, Isten, lelkészek, és arra sem méltattak, hogy válasz. A nihil világa, a mono mentális közöny, a new world order.

Adam Weaishaupt már az 1700-as években előre megírta a cion bölcsijében, hogy ez lesz.
A történelem nem spontán, olyan, mint egy cd lemez. Az adatokat előre rögzítették. Ha ki akarsz maradni a ránk következő szörnyűségekből, ami a Sátán elszabadulása, akkor keresd Istent, bárhol megtalálható. Nézz ki az ablakon, előtte húzd el a függönyt. Vagy nézz magadba. Vagy legalább annyit tegyél meg magadért, hogy keresel a neten vadgerle receptet, szükséged lesz rá. Amikor a boltok kifosztva, s a hiperinfláció megmutatja, hogy a pénz nem érték, akkor rá fogsz döbbenni, hogy a pénzed nélkül életképtelen vagy.
Lehet nem esett még le, de pénzt még senki sem evett.

Bánkot hallottátok gugáról, nem kell komolyan venni, csak egy hivatalosan még nem író, aki elvégezte a nyóc általánost, ebből hat elsőt, és két másodikat, így csak a fantáziája gazdag.
Nem ismer idegen szavakat, angolul csak, annyit tud, hogy hleba, de az is oroszul van.

A hozzászólásokkal meg kár lenne elvenni az élét egy ilyen fasza kis posztnak, hogy én ugyan nem tettem volna ezt meg ezt, vagy jobban csináltam volna, vagy guga menj a picsába. Már rég ott vagyok, ha akartok gyertek utánam, ehhez nem kell komment

Ha eddig bírtátok, akkor tudjátok, hogy most filmecske következik. Mostanában nem csinálunk frisset, majd, ha tavaszodik lesz téma, kímélem a hidegtől a kamerát, sokpízbe került. Addig magamat ismétlem. Lessétek: [Az ingatlan vetítő]