2024. május 3., péntek

Gyorskeresés

Alone in the társ

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Péld 18,22
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!

Volt egy beszélgetésem egy olyan emberrel, akinek van rálátása a mai fiatalokra, mert velük dolgozik, elpanaszolta, hogy egyiknek sincs barátnője. A barátnőkről meg annyit, hogy én is napi szinten látom, amikor a fiamat kísérem hangosítani, fellép, hogy nem kell küzdeni értük, nincs értékük. Az egyik legdurvább jelenet az volt, amikor 15 perc után hányásig itták magukat töménnyel, xdxd lol, visítva rohangásztak, s értelmetlenül, majd egy csaj ledobta a felsőjét, s egyből hárman tapadtak a melleire. A csaj úszott a boldogságtól, hogy végre foglalkoznak vele. Üres.

Tudom, hogy nem szeretitek, ha hosszan írok, rövidre fogom a mondandómat. Nincs bajom a világgal, kapun kívül van, ha bezártam, idebent rend van. Nem panaszkodunk senkinek, mások járnak ide ríni. Azt is csak meghallgatom, de a fülemen nem jut be, elengedem.

*.zip formátumban fogok írni, majd kicsomagoljátok, tovább gondoljátok.
A velem egykorú férfiak otthon laknak az anyjuknál, nem nősülnek, keseregnek.
Én meg csak lesek, hogy nekik, hogy s miért nem sikerült kirepülni, családot alapítani?
Persze észosztásból jeleskednek, nagy hangon. Nem is lehet megkérdőjelezni.

De mit jelent egy társ, aki a részed? Feleség. Az ég terheit felesben viselni, a magyar nyelv szép és mély. Feles ég, kifejező szó, s egyben rendet is rak. Akinek nincs felesége, az a terheit egyedül cipeli az ég alatt. Akinek nincs férje, az szintén, s ez hatással van a lelkére, egyre keményebb lesz. Konokabb, elviselhetetlenebb, s egyre nehezebben talál társat magának, mert már csak az elvárásait tartja szem előtt. Az meg nem jön, késik, de annyira, hogy beletörődik, hogy jobb nekem így. Rugalmasság off.

Számtalanszor belegondoltam már, hogy mi lenne, ha.
Elhagyna a feleségem. Volna rá oka.
Elhagynám a feles egemet, volna rá okom, ha a hangsúlyt kihangsúlyoznám.
Indokot lehet felnagyítani, kreálni, manapság senki nem rendül meg azon, hogy ez meg az elvált, hát Istenem, megtörtént, ilyen a világ. A világ lehet, hogy ilyen, de én nem tudnék más emberhez érni. Ha a nejem megtenné, utána hozzá nem tudnék érni, de szerencsére nem fogja megtenni, ezt biztosan tudom. Van neki alapja. Amikor megismerkedtünk, a legrosszabb arcomat mutattam neki, utána más enyhült a helyzet.

Nem az volt, hogy ha tudtam volna, hogy ilyen vagy, akkor nem megyek hozzád. Tudta, hogy milyen vagyok, kikötöttünk egymás mellett. A hibáinkat elnézzük egymásnak, voltak nagyon nehéz helyzetek, és most is van, összeszoktunk. Egyedül egy társban, köszönöm neki az eddigieket, őszintén bevallom, hogy nem érdemeltem meg őt. Nagyon nehéz eset vagyok.

2Kor 4,2
Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.

14 éves korom óta alkoholista vagyok, itt az ideje, hogy beismerjem. Mostohaapám, aki tehenész volt, s besegítettem, esténként, munka után elvitt a Budrio kocsmába. Már férfiként kezelt. Igyál egy sört! Miután Budapestre költöztem a Poscher János utcába, 10 emeletes munkásszálló, mindenki ivott. Esténként sűrű cigarettafüstben, a talponállóban vihogtunk együtt. Ha lementem Gyulára látogatóba a szüleimhez, házipálesszel fogadtak, mert már emberszámba vettek. Mindig innom kellett, s ezt láttam, hogy az ivás, az alkohol jó dolog.
Mindenki örült nekem, aztán elszabadultak az indulatok. Mert apád így, anyád megy úgy. Mindenki ivott, s vádolt egy másik embert, panaszkodott. Én csak ittam, s menekültem tőlük.
Nem akartam hallgatni a szánalmas nyavalygást, hogy az elrontott életükért éppen ki a hibás.

Csak egyetlen dolgot hoztam magammal a családi háttérből, a mértéktelen ivást.
Nem takargatom, itt a vége, mert már vannak problémáim. A test benyújtja a szánmlát. Nemrég itt járt Józsi és a barátnője, aki pszichiáter. Ő mondta ezt, de már előtte is tudtam, hogy gondok vannak velem, önvizsgálat rulez. Paranoid, skizofrén, és hirtelen frusztrált, ideges állapotba szoktam kerülni. Olyasmibe is belelátok olyasmit, amit nem is kéne, s kiakadok. Szerencsére a nejem türelmes. Most például az van, hogy csak akkor tudok írni, ha csuma részeg vagyok, mint most is, ezt lehet nevezni a normális állapotnak, ilyenkor vagyok észnél, s tudom a dolgom. Beszédes, nyílt vagyok, tudok nevetni, minden rendben, mert már ledöntöttem 3 liter bort fröccsnek álcázva. Helyben vagyunk.

Aztán jön a reggel. Rám az alkohol hiánya úgy fest, hogy felpörgök ezerrel, nincs türelmem kivárni semmit, a családban mindenkivel úgy bánok, hogy ne bénázz már, haladjunk. Alig várom a délutánt, betervezem, hogy iszok, ledöntöm az első kört és már nem remegek. Visszatérnék arra, hogy gyerekkorom óta iszom, nem vagyok erőszakos, ha bepiálok, inkább jó fej, ezért sem volt eddig probléma. Most jött el az az időszak, hogy visszaköszön. A periféria látásomban fényes kör jelenik meg, jelenleg. Ha sürgősen nem változtatok az életmódomon, akkor kipurcanok, ennyi. Ezen nincs mit szépíteni, alaposan elbasztam, ennyi éven keresztül naponta piálni visszaköszön.

Aki takargatja a gyengeségeit, az gyenge ember, mindenkinek van. Hosszú évek óta készülök abbahagyni, sikertelenül, mert minden nap úgy döntök, hogy majd holnap. Nem vagyok képmutató, aki másnak szeretne látszani, ami. Mint már írtam nehéz eset vagyok.
Viszont eljött az idő, választanom kell, élet, vagy halál. Annyira lealjasodtam.
Nincs gondom, nem vagyok beteg, nem érzem, minden nap életvidám vagyok, vihogok eleget, de pontot kell tenni a végére, benne vagyok a korban, nem hazudok, 46 éves vagyok.
A pszichiáter elmondta, hogy a test benyújtja a számlát, s már érzem. Meg van a lelki jelenség, amikor éjjel arra ébredek, hogy túlálomdtam magam, s rázom a fejem. Autó vezetés közben is, egyszer csak jön, s megrázom a fejem, hogy ilyen nincs, mint a ló, aki lerázza az igát. Bajban vagyok, ha nem kell csinálnom semmit. A vezetés monoton, túl sokat gondolkodok, az asztalnál reggelizni nem tudok, a sok gondolat felkavar, meggörnyedek tőle, s kirohanok, menekülök. Ez mind az alkohol hatása, terhes, már nekem is. Mindent köszönök az alkoholnak is, eddig jóban voltunk, de már terhes a társasága, csak testi kényszer. Ideje elköszönni egymástól, s más mulatság után nézni.

Nemrég megpróbáltam, 4 napig nem ittam, a kisebbik fiamnak még a házifeladatban is segítettem, amire még soha nem volt példa. Élveztem a helyzetet, mert rám volt utalva, ötöst kapott. Szóval van más motiváció, a magamra figyeljek, magammal törődjek helyett.

Azt nem tudom megígérni, hogy holnaptól nem iszok, de azt igen, hogy alkoholista vagyok.
Nyugi, ez még nem a zárszó, innen szép nyerni. Szép, aranyos feleségem van, szexibexi, ez nem rátok tartozik :DDD van két fiam, mindkettő tűzrőlpattant, egyébként idióták, ahogy én szeretem, egyelőre van miért élni. A fülem folyamatosan zúg a magas vérnyomástól. Nemrég jogsit újítottam, a doki rutinból rámért. 240/160. Aztán hátrahőkölt, hogy ilyen vérnyomás nincs is :DDD De van, de van. Ez vagyok én, a két végén égetem, ha lenne harmadik, onnan is égetném. Tombolok belül, izzok, féktelen.
Kívülről nem látszik, de ez van. S ennek lesz hamarosan vége, mert, ha nem teszem, akkor pacsker on, feldob.

A kommentekre ne pazaroljátok az energiát, így is tudom, hogy guga hülye vagy.

  • Nem lehet hozzászólni
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.