A jövő nem az enyém
Gyűlölet ébredt a mai hajnalon.
Ezt vettem észre és nincs az a hatalom,
Ami helyrehozhatná széthullott életem.
Nincs benne öröm és nincsen szerelem.
Csak a magány van és az izzó harag.
Gyűlölöm az életem és gyűlölöm magamat.
Elrontottam mindent, mi valaha jó volt,
Tönkre teszem azt is ami még el sem múlt.
A jövő már nem az enyém többé!
Megváltoztatnám, de nem tudom eléggé.
Amit nem rontok el, elmúlik magától.
Haragból táplálkozom és a magányból.
Nem kell már társ és nem kell már semmi.
Pusztító harag van és elég is ennyi!
Kinek kell ez? Hát senki másnak.
Nem élek a holnapnak, csakis a mának.
Nincs jövő és nincs is rá szükségem!
A remény a legnagyobb ellenségem!
Ha reményem nincs, hát semmim sincsen!
De miért is remélnék, ha elmúlik minden?