A boldog ember a művész aki mind a két agyféltekéjét ugyan olyan mértékben használja ugyanannyi férfi és ugyanannyi női energia és még egyszer hangsúlyozom ENERGIA van benne. Ugyanolyan mértékben érzékeny és kemény. Annyit vesz el a világtól amennyit hozzátesz.
Egyensúly. Jin és Jang. Befogadás és kiáradás.
...és veszi a bátorságot, hogy szembenézzen önmagával, tökéletesen megnyíljon és ily' módon kiteljesedjen. Ezt a szabadságot a hétköznapi ember a "darálóban" vagy egy rossz nem támogató kapcsolatban nem engedi meg magának. Úgy érzi, hogy nem teheti meg mert letapossák, tőrbe csalják, becsapják, megalázzák.
Ha az ember eljut oda, hogy a másik elé áll és azt mondja neki pl., hogy loptam vagy kihasználtalak vagy megcsaltalak vagy félrevezettelek de hidd el, hogy hetek óta feszülök emiatt. Megakadok és nem jutok előrébb. Ne haragudj, hibáztam!
Ha erre képes az ember, az a tökéletes szabadság.
A művész az aki láttatja velünk és helyettünk azokat az érzéseket amikkel mi magunk nem merünk, nem akarunk szembenézni. Ő megteheti. ...és ha kell bele is hal.
