A Halálos Iramban sokadik részében Paul Walker nagyban rákészül a gyorsulásra, majd gurul öt métert a családi kombival. Valami hasonló történik nálunk is:
Túl sok projektet indítottunk el egyszerre. Nem fejteném ki a hogyanokat és a miérteket, de a logikázás vége az lett, hogy Wilsonnak mennie kell.
A lényeg : kinőttük a sedant. Pontosabban ki fogjuk. Gyermekemnek már most sem túl kényelmes hátul a kutyával, két gyerekkel és két kutyával pedig már teljesen esélytelen egy családi kirándulás.
Az utolsó rész óta Wilsonnal szinte semmi probléma nem volt. Oké, volt egy lambda-szonda csere (végre valami amihez nem kell szétszedni a fél autót), kapott új középső dobot, plusz megszólalt az egyik hidrotőke (rohadjon meg, van még 23), de jött, ment, tette a dolgát : örömet szerzett. Párom autóversenyeken versenybíró, ott is mindig megnézték, rákérdeztek a motorra, és leesett az álluk. Osztatlan sikert aratott, na. Az úton sem hagyott minket cserben soha, akár csak hazahozni, akár előzni kellett. Minden percét élveztem, főleg az éjszakai utakat, amikor szépen tartottam a sebességhatárt, és csak a hat henger duruzsolt a fülembe.
De a fényezést most már rendbe kellene tenni, guruljunk már el vele kasznishoz. 650.000. Hogymiiii??? Igen annyi. Az előző kasznis a jelek szerint még sem végzett annyira jó munkát. Rozsdára ráhegeszteni majd alvázvédővel meglocsolni ugyan műszakira jó, de mi anno nem ezt kértük. Azt kértük, hogy legyen rendben. Hát ez most visszaütött.
De az a helyzet, hogy kifizettem volna, ha nálunk marad a fiatalúr. Megszerettük, nem akartunk tőle megválni.
De kell egy kombi. IS. Ja, nem. Vagy Wilson, vagy kombi. Harom saját plusz a céges már kicsit sok.

Oldalbordám aranyos volt, megvárta amíg kimondom, hogy el kell adni. Pár könnycseppet is ejtett.
És így jöhet az alkudozás :
- Mennyiért? Amennyiért Wilson elmegy, plusz egy kicsi. Az úgy 700.000
- Kritériumok? Kombi, tempomat, klíma
- Milyet? Ebben az árkategóriában van bömös, Mazda, Fiat. És pár Opel. Utóbbi.
- Motor? Természetesen benzin. Oké, de mekkora?
- Életem, van ott egy kombi B vectra... Amúgy 2,5V6...
- Apppaaaaa!!!!
- Ha neked lehet kombid, nekem lehet véhatom. Pont!

Ma irány Szeged, Zender Vectra nézőbe. Mágusomék is jöttek, kikötöttük az irányelveket, és jöttek az ötletek a névadásra. Amíg nem...
- Nevezd el rólam, úgy is én szerelem, legyen Rolcsika!
- Igazad van, rólad nevezem el. Mivel úgy is nagy mint te, ezért a neve: Dagi!!!
- Rohadjáámeeeg!!!!

Leértünk, körbenyálaztuk, és hát... Opel. Ami sose kop el, csak elporlad. Az biztos, hogy lesz vele munka. Ellenben a motor jónak tűnik, a beltér nincs teljesen lelakva, tele van extrával. Fűthető bézs bőr ülés, nagykijelző, működő tempomat, klima necces, de legalább a csatlakozók megvannak. Meghánytuk, lealkudtam (most nem százezerre, de jó pár tíz százalék itt is összejött), próbákör, tenyérbecsap.

Vissza mágusomhoz, ahol búcsút vettünk Wilsontól. Ő most egyenlőre ott marad, további sorsa egyenlőre nem dőlt el. Vagy eladás egyben, vagy donor. Előbbi esetben nem leszek túl népszerű a neten, ugyanis egy elég szűk rétegnek vagyok hajlandó eladni. Katalizátoros és bontós tezsvírek kizárva, hülyegyerek boyracerek szintén, próbakör pedig csak a vételár felmutatása után. Már előre látom, hogy agyfszt fogok kapni....
Rossz volt látni Wilsont. Tudom, hogy ezt sokan nem értik, de én ezért az autóért rengeteget dolgoztam, küzdöttem, agyaltam, mire már szinte összeállt. Két év alatt rengeteg rossz és jó pillanat, hosszú utak, nagy kirándulások, 1-12 órányi szerelgetés. Szégyen, nem szégyen, indulás előtt az én torkom is elszorult. Nem volt jó otthagyni. És bár Dagi nagyon szépen haladt az úton, de mégis egy kombi....
Így hát a százezres véhatos sorozat véget ér, de összeségében pozitív az értékelés.
Viszlát Mr. Wilson Fisk.

Lambda szonda csere. Ennyi elég hozzá

Az utolsó kép, indulás előtt.