Nos, úgy kezdem ahogy Lapa kollega szokta bizonyos linux-szal kapcsolatos bejegyzéseit: "képzelem mennyien leszünk...". Gondolom tolongani fognak az emberek hogy még azelőtt eltudják küldeni hozzászólásukat a témához mielőtt a PH! szerverei megfekszenek a hatalmas túlterheltség alatt.

A kérdés pofon egyszerű, a válasz már koránt sem. Mi az idő? Konkrét választ nem várok rá, hiszen semmilyen hivatalos forrásból nem sikerült eddig erre érdemi választ találnom. Inkább csak ötletelésre számítok. Talán.

A legtöbb esetben ha egy átlagembertől megkérdezzük, hogy mi az idő, akkor valami olyasféle választ kapunk, hogy: "a dolgok múlása..." vagy valami hasonló. Tehát az általunk látott, tapasztalt folyamatokat próbálják definiálni az idővel. A viccesebb kedvűek elkezdik magyarázni a cézium atom rezgésszámának mivoltát és hogy ez miként kapcsolódik az időhöz. A trükkösebbek pedig benyögik, hogy a negyedik dimenzió. Hűha, amitől a mezei halandót elkezdi kerülgetni az ájulással átitatott áhítat.
De sajnos egyik sem nyert. Nem arra vagyok kíváncsi mivel mérjük az időt vagy hogyan mérjük az időt. Engem az érdekel mi az a valami, amit mi időnek nevezünk.

No, akkor kezdjük komplikálni a dolgokat. Az, amit az óránk mutat az nem az idő. Az óránk nem az időt méri, hanem azt ahogy beépített fogaskerekek miként és mennyit mozdulnak el. A szemléltetés kedvéért maradjunk a régifajta felhúzós analóg óránál. Tehát azzal azt mérjük hogy a benne dolgozó fogaskerekek mennyit és miként mozdulnak el a korábban felhúzott rugó által leadott erő hatására. Aztán ezt elneveztük időnek. Mert "mi" úgy döntöttünk hogy amikor ez a fogaskerekekből álló sorozat körbe tekeri egyszer a kismutató az egy óra. Ne is részletezzük mindenki tudja mire akarok kilyukadni.
Ugyanígy az egy év sem konkrétan az időnek a mértéke, hanem az út ami alatt megtesz egy kört a Föld a Nap körül. Persze az idő ezalatt is "telik" ezért használjuk ezt is egyfajta idő meghatározására.
A lényeg az, hogy egyik esetben sem konkrétan az időt magát mérjük, hanem valami közvetlen módon egy folyamatot osztunk be szakaszokra és elnevezzük így meg úgy meg amúgy. Ez persze rettentően fontos. Pontos időmérés nélkül sehol se lennénk a mai világban. De akkor sem ad magyarázatot arra, hogy mi is maga az idő.

Én szerintem az idő megértésének legnagyobb hátráltatója az, hogy alapvetően hibásan használjuk magát a fogalmat. Az egész még az elején lett elcseszve, mikor az ember még annyit se tudott a világról, mint ma.
Hiszen gondoljunk csak bele. Az idő egy olyan valami, ami látszólag mindentől függetlenül csak telik. Többnyire egy irányba. Vajon van-e sebessége? Le lehet lassítani vagy fel lehet-e gyorsítani? Természetesen a válasz igen. Tisztában vagyunk vele, hogy a nagy gravitációs erők közelében az idő képes lelassulni, ahogy hatalmas sebesség elérésekkor is. Erre van is egy szép képlet, amivel ki lehet számolni, hogy X sebességen mennyivel lassul az idő a nyugalomban lévő megfigyelő számára. Ami működik is, lásd GPS műholdak. Szóval a dolog létezik. Az időt le lehet lassítani. Ergo több dolog is van, ami hatással van rá. Pl a gravitációs erő. Ami viszont nem más, mint a tér görbülete. Ami viszont érdekes, mert máris van mihez kapcsolnunk az időt mint ismeretlen valamit. Mégpedig a térhez. Így "keletkezett" a téridő. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Nincsen tér idő nélkül, ahogy idő sincs tér nélkül. Ezért van az, hogy az idő a negyedik dimenzió, összefonódva a tér már ismert három kiterjedésével.

Ez eddig teljesen világos, de még sincs meg a válasz. Hiszen a tér három dimenzióját könnyedén lehet érzékelni. Fogunk egy kockát. Van szélessége, hosszúsága, mélysége. Meg is van a három dimenzió, de a negyedik már nehezebb. Hiszen az is ott van, folyamatosan. Csak épp nem látjuk, nem érzékeljük. Na de a lenyomatát igen. Ha nem egy kockát nézünk, hanem mondjuk egy almát. Az almának is megvan a három dimenziója plusz a negyedik. A negyediket, az időt úgy tudjuk megtapasztalni, hogy az alma pár nap után megromlik. Besárgul, megfonnyad stb... Megfigyelhetjük hogy a nulladik időpontban az alma még szép volt. Két nap múlva pedig fonnyadt. Tehát az idő múlása, folyamata, mozgása megfigyelhető volt.
Ami megfigyelhető az egész univerzumban a kezdetektől. Azt persze nem mondhatjuk, hogy az idő az amitől az alma megfonnyad, mert ez nem igaz. Annak megvannak a biológiai magyarázatai. Viszont ha a nulladik időpontban nyomunk egy pause-t akkor az az alma, biológia ide vagy oda soha nem fonnyad meg. A pause alatt úgy értettem hogy megállítjuk az időt...

Visszatérve tehát ez az egész jelenség megfigyelhető az univerzumban. És így el is jutottunk az entrópiához.
Az entrópia a rendszerek rendezetlenségének a mértéke. Az nyilvánvaló, hogy az univerzum entrópiája az ősrobbanás óta növekszik. Egy közel nulla entrópiás állapotból kiindulva. De ugye ott már közrejátszott az idő is. Szóval a lényeg az, hogy így eljutottunk a "hivatalosnak" tűnő wikipédiás magyarázatig. Amit meglepő módon én magam is kitaláltam még mielőtt megnéztem volna.
Tehát a wikipédia (angol és magyar egyaránt) szerin az idő a rendszer entrópiájának növekedése.
Ami egy nagyon szép és helyes megfogalmazás, de nekem mégse tetszik. Kényelmes, egyszerű. Lényegre törő. De mégiscsak felvet nekem néhány újabb kérdést.
Tehát mondhatjuk azt, hogy a megfigyelt rendszer entrópiájának növekedése maga az idő. Rendben. Hiszen megfigyeljük a korábban már említett almát, ami egy aránylag rendezett állapotból megrohad, majd szétfoszlik legvégül lebomlik. Ergo nő az alma entrópiája. Ez így szép is lenne. Na de mivan egy olyan esetben, amikor az adott tárgy vagy rendszer entrópiája nem változik. Akkor ott számára megáll az idő? Mondok egy leegyszerűsített példát. Fogunk egy vasgolyót és betesszük egy vákumkamrába. Ha semmilyen erőhatás nem éri és a vasgolyót körülvevő rendszer is kifogástalanul működik, akkor elmondhatjuk, hogy a vasgolyó entrópiája nem növekszik tovább. Ergo akkor számára megállt az idő? Pedig ez sem igaz, mert attól még az idő telik... Arra akarok kilyukadni, hogy ahhoz hogy az entrópia növekedjen ahhoz kell valami fizikai hatásnak lennie... valami ami "történik". Tehát egy szép megfogalmazás hogy az entrópia növekedése az maga az idő, de az idő akkor is telik - akkor is létezik - amikor az adott rendszernek nem növekszik az entrópiája.
Innen nem igazán jutottam tovább. Azt megállapíthatjuk, hogy a fenti megfogalmazás - definíció? - ugyan megállja a helyét de mégsem tökéletes. Mégsem mondja el mi az idő és nem ad mindenre magyarázatot.
Pedig valószínűleg a válasz azt lesz, hogy ez a definíció csak a rendszer állapotának két egymást követő megfigyelése idejére érvényes. Ezért a semmiben lebegő vasgolyóra nem alkalmazható. Ami alapján kimondhatjuk, hogy a korábban vázolt esetben a kérdéses vasgolyó számára megszűnik az idő. Ami viccesen hangzik talán nem is helytálló, de mégis inkább arra enged következtetni hogy ez a megfogalmazás közel sem teljes.

Amire az előző bekezdésben érdemes több figyelmet fordítani az az rész, hogy az időt csak a megfigyelt rendszer állapotainak valózásából tudjuk következtetni. Tehát, ahogy eljutunk A-ból B-be. Ugye az előbb azt próbáltam érzékeltetni ha létezne egy olyan tárgy, amiben nem történik semmilyen állapotváltozás és nem éri semmilyen erőhatás, akkor számára látszólag megszűnik létezni az idő. Hiszen ha létezne egy ilyen tárgy - jelen esetben legyen vasgolyó továbbra is - és szó szerint semmi nem történik vele, akkor az a vasgolyó ugyanolyan lenne ma, mint 500 év múlva is. Ergo ilyen helyzetben egy ilyen tárgyról nem tudnánk eldönteni hogy 1 napja vagy 500 éve van ott ahol. Ezért muszáj, hogy megfigyelhető - vagy legalább mérhető - legyen egyfajta állapotváltozás. Csak ahhoz tudunk időt rendelni. Legyen az bármilyen minimális is, akár az atomok bomlása, sugárzása. Na de mennyire lehet ez minimális? Mármint időben? A-ból B-be eljutni. Ha nulla, akkor nem történik semmi. Vagy éppen minden egyszerre történik meg. A "nem történik" semmi rész még hagyján, elképzelhető bár nehezen. Viszont ha minden folyamat egyszerre egy időben történne az már elképzelhetetlen, hiszen ez elég feltűnő lenne számunkra. Tehát idő márpedig létezik. Aminek a sebessége legtöbb esetben nem nulla, de nem is végtelen. Hanem relatív. Megállhat az idő, azzal nincsen semmi gond. De kell lennie egy minimum értéknek ami eltér a nullától.
Valami hasonló elmebeteg gondolatmenetem volt aminek a végén azt kaptam eredményül, hogy az időnek kell lennie minimum értékének. Egy olyan időszelet aminél a dolgok nem történhetnek rövidebb idő alatt. Egy olyan határérték aminél nem lehet gyorsabban eljutni A-ból B-be. A poén, hogy erre már mások is rájöttek előttem - milyen meglepő... - és úgy hívják Planck idő. Egy idő kvantum. Olyasmi, mint a fénynél a foton. Ennek értéke 2,3x10^-23-on másodperc.

Innen jött a következő gondolatmenet. Mégpedig az idő sebessége és az ok -> okozat összegfüggései. Azt már az elején leírtam, hogy az idő és gravitáció miként befolyásolják az idő múlását - másképp "sebességét". Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogy mindez relatív. A fejünk fölött száguldozó műholdak számára az idő lassabban telik, mint itt lent nekünk. De, csak innen nézve! A műholdon utazva se látnánk azt, hogy hoppá, belassul az óránk! Az ott is normálisan működne. Viszont idelentről mérve a műholdon lassabban telne az idő. A műholdról nézve pedig itt lent a Földön telne gyorsabban az idő. Mindeközben minden megfigyelő, a földi és a műholdon lévő is a saját idejét normális sebességűnek találná.
Tehát láthatjuk, hogy az idő múlásának sebessége nagyban függ az adott rendszer aktuális sebességétől is. Az idődilatáció képletéből - ami mint látjuk a műholdak kapcsán tökéletesen működik - pedig azt kapjuk, hogy fénysebességet elérve az idő megáll. Nem csak lelassul hanem teljesen meg is áll. Persze ezt semmilyen tömeggel rendelkező test nem érheti el blablabla... A lényeg, ha mégis elérné, akkor ott megállna az idő. Tehát létezik egy bizonyos végső határ az idő tekintetében is.

De még mindig nincs válasz az eredeti kérdésre és valószínűleg még jó sokáig nem is lesz. Kicsit kutatva / olvasva a neten fellelhető írásokat erre jutottam. Csak hihetetlen, hogy valami, amit nap mint nap tapasztalunk magunkon és magunk körül arról nem tudjuk hogy pontosan micsoda is. Amit eszembe jut még valami, bővítem az írásomat.

Szerk.: Ja és ezt moderátoroknak kötelező végigolvasni, hátha valahol írtam valami alapelvekkel összeegyeztethetetlent is!