Előző cikkemben kicsit előre rohanva egy olyan megoldást írtam le, ami nem mindennapi. Nem mindennapi annak előnyével és hátrányával egyetemben. Szeretném ezt a témát közelebb hozni, vagyis szeretném, ha ez a kérdés nem miszticizmus lenne, hanem kézzelfogható, alkalmazható mindenki számára.
6. Microsoft Office ismét
A korábbi cikkben szó volt arról, hogy az svn rendszer három utas különbséget csinál és számára csak az fontos, hogy ezt meg tudja csinálni. Vagyis bármi tárolható svn szerveren, amin ezt a műveletet meg lehet csinálni (igazából ez így nem teljesen igaz, mert valójában bármi tárolható svn szerveren, a fenti megkötés nélkül, vagyis bináris állományok is).
Még nem volt a kezemben az MS Office legutolsó verziója, de arról szólnak a hírek (majd okosok kijavítanak), hogy van egy szabványosítás alatt álló, xml alapú formátuma az új offisznak, amiben képes a doksikat menteni. Ez abból a szempontból nagyon jó hír, hogy az xml-je ascii text, tehát diffelhető. Az a gyanúm, hogy az új office doksikat simán lehet svn szerverben tárolni és felhasználni, ami jó hír, mert amilyen tárolási lehetőségeket láttam eddig, azok nem jöttek be (fájlszerveren a megosztással és a konkurrens felhasználással vannak bajaim, sharepoint portálszerveren meg a konkurrens hozzáféréssel, pedig a sharepoint alatt szabvány webdav protokoll van, azzal lehetne kezdeni valamit).
Jó hír tehát, hogy aki nem akar hirtelen wintel felhasználóból linux fan lenni, annak is van választási lehetősége.
7. Az svn windowson
Az svn rendszer meglehetősen egyszerűen van összerakva, nem kell hozzá semmi különleges extra. A faq-ja szerint (rövidített fordítás következik innen [link] ''a subversion rendszer fut minden modernebb unixon, win32 rendszereken, beos-on, os/2-n és MacOS/X-en. Egy megszorítás van: a subversion szerver nem tud Win9x termékvonalon.''
Ez jó hír, azt jelenti, hogy aki nem azt a világot szereti, mint én, az is kipróbálhatja, megszeretheti a verziókövető rendszereket.
Hogy még szebb legyen az élet. Az svn önmagában egy parancssori program, ami windows felhasználóknak nem feltétlenül életcélja. Számukra készült a [link] TortoiseSVN nevű klikkelős frontend, ami szépen integrálja magát az explorerbe. (ha most ellentmondásos voltam, akkor sorry.)
8. További apróságok
Természetesen az svn felhasználása nem merül ki a doksik írásában. Kiválóan lehet használni eredeti feladatkörében, programok forráskódjának tárolására. Jó ötlet lehet még az, hogy statikus weblapjainkat is ebben tároljuk, így a web szerverről is van másolat, lehet tesztelni, lehet tartalék web szerverre letölteni a tartalmat, majd teszt után az élesre rátenni mindent (a .svn könyvtárakat ilyenkor tanácsos filterezni, mert abból nagy kalamajka lehet, ha az kimegy a publikus webre).
9. A TeX és a LyX
A LaTeX mániákusok nem hagyják cserben a windows felhasználókat sem. Természetesen van windowsra installálható TeX (úgy értem, rendes, lefordított program, rendes installerrel összecsomagolva). Errefelé érdemes keresgélni: [link] Aki viszont továbbra sem szeretne vi-ban TeX parancsokat beírni, annak javaslom a LyX-et. A lyx [link] egy grafikus, nagyjából wysiwyg szövegszerkesztő LaTeX-hez (kimondani is szörnyű, nem ? ) Ebből is van windows verzió. LyXben már majdnem annyira egyszerű texelni, mint ms officeben levelet írni. Menüs, klikkelős, kiválasztós listás cucc. Annyi a különbség, hogy ha úgy gondoljuk, hogy készen van a doksink, akkor le kell fordítani LaTeX-hel az anyagot, az eredményt lehet megnézni képernyőn. Viszont amit ott látunk, az pontosan ugyanúgy néz ki tetszőleges operációsrendszeren futtatott tetszőleges tex rendszer esetén, plusz nyomtatón is marad az egyformaság. Ki lehet próbálni, egy 9 tűs epson-on is képes normálisan kinyomtatni egy doksit, csak bírd kivárni (apró soremelésekkel és többszöri átnyomtatással csinálja, jó sokáig tart és jó zajos ) Nyilván szép eredményt legalább tintafröcsin vagy lézeren lehet elérni.
10. Miért szeretem ezt a rendszert?
Elsősorban azért, mert úgy működik, ahogy én eredetileg hittem, hogy működnie kellene. Eddig ebben mindent meg tudtam oldani. Valamikor régen próbáltak rászoktatni a word-re, nem ment. Mostanában edzem magam openoffice.org-gal, a hülye automatizmusaitól sikítani tudnék. Valahogy mindig ott kötök ki, hogy amit nem tudtam megoldani ofisszal, azt latexben sikerül.
Szakdolgozatok, mérnöki publikációk írására ideális. Matematikusoknak például kötelező darab, jobb újságok csak ams-tex-ben írt cikkeket fogadnak el. Egyszer egy jószemű tipográfus megtervezte azokat az újságokat, elkészült hozzá egy makrócsomag, ezt hívják ams-tex-nek, és ettől kezdve mindenki ebben irogat. A világ minden tájáról érkeznek a cikkek, minimális munkával össze tudják gyúrni egy egységes, szép, korrekt újságba. Az ams egyébként az American Mathematical Society rövidítése, számítanak a szakmában, nem sufnibt
A másik fontos dolog számomra, hogy a latex parancssoros program lévén, triviálisan automatizálható. Ha valamiből sokat kell nyomtatni, automatizáltan, akkor csinálok egy latex űrlapot hozzá, amibe csak be kell helyettesíteni az aktuális adatokat és mehet a nyomtatóra. Persze, a word tud ilyet körlevél nyomtatás néven, de én nem tudok word docot csinálni script nyelvekből és nem tudom háttérben, emberi beavatkozás nélkül elindítani a wordöt, hogy nyomtassa ki. Sokkal egyszerűbb egy program kimenetét unixon ascii text fileba irányítani és háttérben nyomtatni.
Azt már nem is firtatom, hogy a latexben megírt doksik sokkal sokkal szebbek, mint a wordben írtak. Más a kerning, jobb a justify, korrektebb a tördelés, sokkal több szabályt vesz figyelembe, amikor összeállítja az oldalt. Ha kinyitok egy könyvet, kiabál, hogy latexben van (ha abban van), nagyon észrevenni a különbséget. Matek formulákat is jobb ebben szedni, mint wordben. Aki nem hiszi, menjen be egy nagyobb boltba és nézzen bele a TypoTex kft. kiadványaiba. Vagy töltse le a programokat és próbálja ki
Azt persze senki ne várja, hogy wordról átszokni tex-re az egy sétagalopp. A tex nem találja ki, hogy mit akarsz, nem csinálja meg helyetted, pontosan azt csinálja, amire utasítottad. Ha hibás utasítást adtál neki, hülyeséget fog csinálni.
11. Zárszó
Ebben a két cikkben láthattunk egy alternatív megoldást az irodai alkalmazásokra. Amikor a dokumentumok kinézete, minősége, az ügymenetben a tartalmak biztonsága valami miatt kiemelten fontos, akkor érdemes megfontolni, hogy melyik problémát hogyan oldja meg valaki. Mivel a windowsos világ felé megvannak a kapcsolódási pontok, ezeket itt meg is említettem, ezért egy ilyen rendszer összerakása nem fekete mágia, csak kis kézügyesség.
Terjedelmi és szabadidő okok miatt a latex részletes bemutatását majd máskor oldom meg. De az nem mostanában lesz