nagyon köszönöm a cikket, hasznát fogom venni

régóta tervezem, hogy rászokok a vimre, de mindig elriasztott a minden mástól gyökeresen eltérő használata, pedig tapasztaltam már, hogy mennyire hasznos tud lenni, mert volt már, hogy rákényszerültem, mert valamilyen munkát itt volt a leggyorsabb és legegyszerűbb elvégezni.

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

Jó.
A fúrós kép besz@rás, honnan van?

pont azért találták ki a "word" szerű szövegszerkesztőket hogy professzinális módon könnyen gyorsan képesek legyünk szöveget előállítani,ilyesmi nélkül..
hát de ha valaki erre gerjed

"Embrace our fellow man, no longer vilified"

A word-jellegű szövegszerkesztők egészen más célra valók. A vim inkább jegyzettömb-jellegű funkciót szolgáltat (csak annál azért jócskán okosabb), főleg konfigurációs file-ok, scriptek, hasonszőrű állományok szerkesztésére használatos.

A kezelése erősen eltér a szokványostól, cserébe nagyon gyorsan lehet vele dolgozni parancssorból, egér és bármi egyéb nélkül. Teljességében vezérelhető billentyűzetről, scriptelhető, okosítható, szintaktikai kiemeléseket is tud, képes egyszerre több file-t kezelni, sőt, akár szimultán meg is jeleníteni őket.

[ Szerkesztve ]

oké így már értem,ez nekem nem jött le,vagy nem olvastam figyelmesen.

"Embrace our fellow man, no longer vilified"

regota akartam mar irni egy VIM cikket a logoutra, ugy latom ez megoldodott
mindjart el is olvasom, koszi mindenki neveben

talan majd egyszer

kilepesre egyebkent en a ZZ es ZQ parancsokat szoktam hasznalni, baromira kezre allnak, es konnyen megjegyzi az aki csak ismerkedik a vimmel

a 'learning curve' eleg sajatsagos: az elso par napban az ember sikitofraszt kap hogy a legalapvetobb dolgokat sem tudja megcsinalni, aztan egyszer csak 'atbillen' es onnantol johet a folyamatos tanulas es a racsodalkozas hogy mi mindenre kepes

egyszer fonokom ult le mellem hogy mutassam meg neki a kodot amit eppen csinalok. En mutogattam neki (nyilvan vimben), o meg egyfolytaban csak lesett hogy 'ilyet is lehet? ezt is tudja?'
pedig semmi tul bonyolultat nem latott, csak az 'alap' dolgokat (pl. vertical split, tabozas, fold, stb)

a vimnek azert van egy rossz tulajdonsaga is: nagyon eros fuggoseget okoz ha egyszer megszokja az ember, agyverzest kap hogy mennyire buta barmilyen mas szerkeszto

ezert sirtam ki pl. a cegtol hogy vegyek meg a 100 dollaros viemu plugint Visual Studiohoz, hogy legalabb a forraskodot normalisan tudjam irni (de sajnos eleg sok hianyossaga van, szoval a VS-t inkabb csak forditani hasznalom, a kodot kulon futo vimben irom )

[ Szerkesztve ]

Érdekes a "filozófiája".
OK én nem kódolok, lehet azért van, h sosem láttam. nano-t használtam már, azzal nincs bajom, sőt, életrendszermentő is volt párszor.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Ezen filozófia gyökere bizonyára nem az, hogy 0-ból kiindulva ezt találta logikusnak a készítő. A régi terminálokon kevesebb billentyű volt mint mostani gépeken, tehát pl. simán lehet, hogy nem voltak nyilak, így kénytelen voltál módok közt váltani. Valószínűleg az is nagy hatást gyakorolt a cucc kialakítására, hogy illető előtte gondolom TTY-t (teleprintert) használt bevitelre, nem billentyűzet + monitort, mert monitor régen nem volt. Az olyan mint egy írógép, ami papírra nyomtatja azonnal amit leütöttél, tehát nem tudsz benne visszafelé menni és átszerkeszteni dolgokat, pontosabban vizuálisan nem. Ha kitanul vki egy "line editor", mint az "ed", gyanítom elég sok "Ja ezért!" pillanata lesz vi kapcsán. Azt hiszem azért is "v" mint visual a "vi", mert valami "line editor" (talán ed?) lett tovább gondolva, hogy az új lehetőségeket, amit a monitor megjelenése hozott (ilyenek, hogy látod az összes sort, és akkor lehet lapozni, meg oda mész és beleírsz), ki lehessen használni.

Úgy általában gyakori UN*X világba, hogy ilyen archaikus okokra vezethetők vissza dolgok, szóval nem kell mindenben mai fejjel logikát keresni, mert sokszor nincs...

[ Szerkesztve ]

A nyilak mellozesenek nem az az oka hogy nem voltak, hanem hogy nem hatekony a hasznalatuk
Egy atlagos PC billentyuzeten nem is tudod csuklomozgatas nelkul elerni oket a gepelo poziciobol, mig a hjkl billentyuk egybol ott vannak az ujjaid alatt. (ettol fuggetlenul en is nyilakkal navigalok, bar mivel notebookot hasznalok, ott ez kevesbe esik tavol mint a normal desktop billentyuzeten)

Az ESC helyett egyebkent a CTRL-C is mukodik

a line editor meg mas kerdes, a vimben (es mar az original vi-ban is) rengeteg olyan feature van, ami eleve arra valo hogy tobbsoros szoveggel tudj hatekonyan dolgozni

[ Szerkesztve ]

Ez most már lehet hogy így van a nyilak kapcsán, de bennem erősen él az emlék, hogy tényleg nem is volt elterjed a nyíl billentyű. Ha belegondolsz logikus, hiszen teleprinteren haszontalan, és a monitorok megjelenését nyilván késleltetéssel követték a billentyűzetek. Eleve le kellett essen az embereknek, hogy a monitor több, mint egy papírmegtakarítási forma, mert át lehet rajta írni, amit már egyszer odaírtál.

Amúgy meg most meg az Esc-hez kell nyúlkálni ha navigálni akarok, az sem teljesen ideális. És itt is van vmi rémképem, hogy a régi gépeken, ahol az vi kinőtt, ez Esc-nek megfelelő billentyű kézreállob helyen volt.

Mod:

Jaja, megvan... erre hegyezte ki a készítő a cuccot:
[link]

Az Esc ott van, ahol most a tab, és nincsenek rajta nyilak.

[ Szerkesztve ]

Ill. bocs... vannak nyilak nyomtatva a H, J, K, L billentyűk alá, mint másodlagos funkciók. Szóval egyszerűen ezért lett H, J, K, L a vim-ben. Nincs mese, szerezni kell egy ADM3A terminált...

ahogy irtam az elobb, ESC helyett gyarilag hasznalhato a CTRL-C, ami boven kezre esik, illetve ahogy a cikkben is szerepel, atdefinialhato barmi masra is

a papirra iros elmelet meg nem tudom honnan jon, de tul sok ertelme nincs, a vi szerkeszto tehat irasra es modositasra valo (rengeteg modosito/szerkeszto parancsa van), aminek nem lenne tul sok ertelme egy papirra kozvetlenul nyomtato megoldasnal

na utananeztem, a vi letrehozasanal az egyik fo indok pont az volt, hogy a monitorok megjelenesevel kellett egy jol hasznalhato szerkeszto a korabbi megoldasok (pl. sorszerkesztok int az ed) helyett

bar ez most mar tenyleg csak tortenelmi kerdes, a most aktualis Vim7-nek nem sok koze van az eredeti vi-hoz, leszamitva a kompatibilitas megtartasat

"na utananeztem, a vi letrehozasanal az egyik fo indok pont az volt, hogy a monitorok megjelenesevel kellett egy jol hasznalhato szerkeszto"

Minek írod le még egyszer amit írtam... ezért lesz ismerős sok ed-es logika valószínűleg.

Viszont ha az ember nem saját gépén van, hanem beesik valahol egy szerverre, akkor pont a konfigurálhatóság, főleg ilyen szinten, nem játszik.

ezert van nekem egy .vimrc file-om a serveremen, amit barhonnan le tudok huzni ahol van netkapcsolat, igy otthonos mar egybol a vim
Persze ez az ESC-CapsLock cseret nem oldja meg, de ami nekem kell azt igen

[ Szerkesztve ]

Na, nem hittem volna, hogy az első tíz hozzászólásban nem lesz senki, aki megvédje az emacs becsületét

nem kell ide (is) vim <-> emacs flamewar
mindketto nagyon jo editor, de teljesen mas gondolkodasmodon kovetelnek, altalaban vagy az egyik, vagy a masik jon be valakinek (bar ismerek olyat aki mindegyikben profi, de o eleg kulonleges eset )

Igazad van, a flame nem jó

Én azt tapasztaltam, hogy akik vim-mel kezdtek, azoknak az áll kézre, és fordítva. Én most azzal próbálkozom, hogy egyszerre tanulom őket, és csak később „differenciálódok”.

Én a vit csak addig szoktam használni, amíg nem telepítem fel az mcedit-et. Nem tudom (akarom) megjegyezni ezt a sok bill.kombinációt.

LG Optimus G E975 v20 -> LG G4 H815 V29a-EUR-XX -> Huawei Mate 9(MHA-L29) -> Huawei P30 Pro -> Honor Magic5 Pro

a cikk végén ott is van egy kép arról a gépről, illetve billentyűzetéről, amire eredetileg készült a vim.

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

Ez rövidke cikk, lehet róla bővebben is írni, úgyhogy ne fogd vissza magad.

Persze, mert csak kedvcsinálót akartam. Úgy gondoltam nem való a logout -ra egy olyan cikk, amiben a kétmillió vim parancs felsorolásjellegűen le van írva..

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Ezt a csodát találtam a vimmel ismerkedőknek: [link]

Álljon itt az emcs is: [link]

nano-t használtam már, azzal nincs bajom

Na én meg azt utálom... mindig a windows notepad jut róla eszembe, vagy a dos -os edit... ha ilyennel kell valamit csinálnom, gyorsan ki is menekülök belőle...

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Álljon itt az emcs is: [link]

Én az emacs -ről is akarok írni egy cikket, mert azt is szeretem, de egy nagy bajom mindig volt vele, amiért a vim -et sokkal jobban szeretem. Az, hogy nincsenek leválasztva egymásról a különböző módozatok, ami miatt állandóan váltóbillentyűket kell nyomkodni. Letörik a kisujjad a sok ctrl+x+ctrl+akarmi -től... Vim -nél meg ugye megnyomom a váltógombot, aztán addig vagyok egy módban, amíg az nekem tényleg kell.

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Kihagytad az egyik legfontosabbat a kilepesek kozul:
:q!
Ez kilep _mentes_nelkul_. Mert a panikba esett user lehet, hogy vegul valahogy atmegy editalasi modba (probal gepelni es leuti az i-t), es ekkor mar belerondit a fajlba. Ekkor meg nagyobb panik torhet ki, hogy a ronditast ne mentse el, ne tetezze a dolgokat.

Sajna nalam a vi az majdnem emacs kategoria. Tudom, hogy szinte teljes IDE-t ki lehet epiteni vele, egyes embereknek az jelenti a vilagot, de szemely szerint nalam:
1. Midnight Commander editor-a
2. Ha ez nincs, akkor vagy installalom az mc-t, vagy nano/pico
3. joe

De tudom hasznalni a vi-t is. Pl HPC cluster-ek-nel mikor MPI-t programoztam vagy a Netezza szerveren is teljesen puritan parancssor volt csak vi-al.

Acer Predator Helios 500 Ryzen, Samsung 960 Pro NVMe + GeChic 15.6" kulso monitor a mobil irodahoz

Az ed, és pár másik volt az "ős". Olvastam egy kis "kérdezfelelek" -et Bill Joy -al. A google biztos kiköpi neked ha rákeresel.
Ettől függetlenül az elgondolás ma is remekül működik. Azért is írtam a cikkben, hogy maga Bill sem gondolta volna akkor, hogy ez ennyire hatékony, és elterjedt lesz majd egyszer.

29

Tényleg kihagytam... azt is bele kellett volna írni.

[ Szerkesztve ]

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Az mcedit -et meg tényleg nem értem miért jó... akkor már inkább a nano. Az mcedit az detto olyan, mint az undorító dos -os edit program. Szerintem bosszantóan lassú dolgozni vele.

[ Szerkesztve ]

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Van egyáltalán terminálra olyan szövegszerkesztő ami a mostani GUI-s konvenciókat követi? Tehát pl. shift+mozgással kijelölök, ctrl+c/x/v-vel vágólapozok (ami terminálon nincs is, de akkor is...), ctrl+f(/h)-val keresek/cserélek, ctrl+s-el mentek. Mert pl., a Debiánosok úgy gondolták, hogy a vim túl elvont az új felhasználóknak, ezért lecserélték az alapértelmezést vmire ami közérthetőbb... és eddig rendbe is lenne, de amire cseréltek az a nano volt. Tény hogy abban kapásból tudtam gépelni, sőt menteni meg kilépni is, mert alul ki volt írva, mit nyomjak. Csak aztán valami kijelőlés-másolásos feladatnál vagy hasonló alap dolognál (nem tudom már mi volt) totál fennakadtam, olvastam a help-jét, de az sehogy nem jött össze. Mcedit meg... hát ja, az sem "szabványos", de elég könnyű megérteni, gondolom innen a népszerszerűsége. (Mielőtt megüt bárki, általában vim-ben küzdök terminálban. IDE-nek persze nem használnám, Java fejlesztésre legalábbis biztos közelébe sem léphet az Eclipse-nek.)

[ Szerkesztve ]

a CTRL-C nem GUIs, hanem microsoftos konvencio
terminalon mar sokkal a microsoft elott is letezett a CTRL-C, masik funkciora

a debiannal (is) igazuk volt abban hogy nem a vimet allitottak be defaultnak, annak aki nem ismeri, azonnali ongyilkossag

az mcedit egyebkent helyenkent meglepoen okos tud lenni, meg ha nem is latszik rajta
es konnyen lehet hogy tevedek, de ugy remlik mintha wordstar-hotkeyeket hasznalna, ha tenyleg igy van, akkor az bizony 'szabvanyos'

terminalon (is) copy-paste-re hasznald az egeret (bal gomb: kijelol; kozepso: beilleszt)

"a CTRL-C nem GUIs, hanem microsoftos konvencio "

Onnan jön, de ez ma már a Linuxos GUI-s (szóval az X-es) editorokban is működik. Viszont a terminálos cuccoknál mindenhol más ezekre a kombó, sőt az egész téma terminológiája meg logikája is eltér editoronként, hogy legyen rendesen különbség az egyszerű halandó IT-s és a UN*X wizard közt... Ezért furcsállom, hogy még nem állt senki elő terminálos editorral, ami a de facto szabványt követi.

"terminalon (is) copy-paste-re hasznald az egeret (bal gomb: kijelol; kozepso: beilleszt)"

A szegény ember copy-paste-jei... hiszen az alkalmazás nem tud róluk, aminek megvannak a következményei. Pl. próbálj kijelölni így sorokat vim-ben, amik kilógnak a képernyőből (pl. az egész dokumentumot), mert ahogy feljebb görgeti a képernyő tartalmát, a vim-et indító parancs és társai lesznek ott, nem a dokumentum sorai, hisz csak a vim tudna görgetni, őt meg kihagyták a folyamatból. Vagy próbálj így bevágólapozni vim-be, amikor auto-behúzáson van (mivel sima gépelésnek érzékeli a paste-t, szépen behúzza a már behúzott forráskódot még jobban, gyakran valami rézsútos csoda lesz belőle). De hát ezért is vannak a vim-nek meg minden értelmes terminálos editornak valamiféle vágólapozás-szerű mechanizmusa (csak mindnek más). Az működik faszán, de persze csak ha vim-en belül másolsz, mert a terminál és az azon kívül eső dolog közti vágólapozásra marad a terminálos pancsolás egérrel. Ilyen ez, na. Be kéne vezetni a tty-s protokollba copy és paste-t, meg felkészíteni rá a terminálos appokat... De mintha lenne is ilyen, csak nem terjedt el vagy mi. Vagy csak X-en van még mindig? Nemtom...

[ Szerkesztve ]

Viszont a terminálos cuccoknál mindenhol más ezekre a kombó, sőt az egész téma terminológiája meg logikája is eltér editoronként, hogy legyen rendesen különbség az egyszerű halandó IT-s és a UN*X wizard közt...
nem, nem azert ter el hanem mert az editorok nagy resze oregebb mint a microsoftos GUI konvenciok (sot, mint a microsoftos GUI egyaltalan)

A szegény ember copy-paste-jei...
ez nem a 'szegeny ember copy-paste-je', hanem az X-ben es Unix terminalon nagyon regota mukodo modszer, ami egyebkent sokkal kenyelmesebb mint a CTRL-C/CTRL-V

hiszen az alkalmazás nem tud róluk, aminek megvannak a következményei. Pl. próbálj kijelölni így sorokat vim-ben, amik kilógnak a képernyőből (pl. az egész dokumentumot), mert ahogy feljebb görgeti a képernyő tartalmát, a vim-et indító parancs és társai lesznek ott, nem a dokumentum sorai, hisz csak a vim tudna görgetni, őt meg kihagyták a folyamatból.
a vim TUD az egermuveletekrol, az altalad leirt egerrel kijeloles/scrollozas is megoldhato
ez csak terminal kerdese (illetve lehet hogy csak a terminal beallitasae), bar hogy karakteres konzolon is mukodik-e, azt nem tudom, grafikus terminalokban es gvimben megy

mert a terminál és az azon kívül eső dolog közti vágólapozásra marad a terminálos pancsolás egérrel.
ha GUI-s terminalbol hasznalod a vimet, siman tudod hasznalni a rendszer vagolapjat is (sot, gvimben meg a szokasos copy/paste gombok is ott vannak ). szoveges konzolbol ez gondolom nem megy, hiszen honnan tudna a vim hogy pl. egyszerre tobb grafikus felulet futtatasanal melyikre akarsz masolni?

próbálj így bevágólapozni vim-be, amikor auto-behúzáson van (mivel sima gépelésnek érzékeli a paste-t, szépen behúzza a már behúzott forráskódot még jobban, gyakran valami rézsútos csoda lesz belőle)
erre valo a :set paste parancs
mondjuk tekintve hogy a vimnek remek autoindent funkcioja van, en ilyen esetben inkabb az egesz file-t atindentaltatom vele (gg=G parancs), sokkal egyszerubb es gyorsabb, es meg az esetleges gagyi formazasbol is normalis lesz

Be kéne vezetni a tty-s protokollba copy és paste-t, meg felkészíteni rá a terminálos appokat...
ott az egeres copy-paste mar nagyon regota
rendszerszintu vagolap valoban nincs, de oszinten szolva erre meg sosem volt szuksegem a kb. 10 Linuxos/Unixos evem alatt... ha szoveget szerkesztek akkor a szovegszerkeszton belul masolok, az meg eszembe sem jutott soha hogy ket kulonbozo editor kozott masoljak

mondjuk otlet szintjen nem rossz amit mondasz, bar gyakorlati hasznat nem nagyon latom

Van egyáltalán terminálra olyan szövegszerkesztő ami a mostani GUI-s konvenciókat követi?

A "mostani", mármint a microsoft -osakat követi neked a gvim is, abban azok mind működnek. Természetesen amellett, hogy a sajátja is megmarad mellette.

Csak aztán valami kijelőlés-másolásos feladatnál vagy hasonló alap dolognál (nem tudom már mi volt) totál fennakadtam

Ez a baj a teljesen egyszerű, buta szövegszerkesztőkkel. Erről szólt a cikk is, hogy a vim egy eszköz, egy olyan eszköz ami mindig, mindenhol működik, még a legvacakabb terminal megoldáson is, és olyan lehetőségeket ad, amik nélkülözhetetlenek lehetnek. Egyszer megtanulod, és nagyon sokszor fogod hasznát venni, pláne mert annyira gyorsan lehet vele dolgozni, mint semmi mással.
Nem véletlen hogy pl fejlesztőeszközökhöz is sokszor megjelenik kiegészítőként a beépített szerkesztő helyett, és az emulációs plugin -ek is ezért léteznek.

[ Szerkesztve ]

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Hát az én szívembe nem tudta magát belopni. Igen csak izzadtam, amikor csak ez volt.

Nekem nano.

[ Szerkesztve ]

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

A tanulási első pár napjában, egyéntől függően valamivel hosszabb időtartamban valóban lehet nehézkes a dolog, pláne ha vannak bizonyos berögződések, amiket az illető akaratlanul is próbálgat a vim -ben...
De ez szerintem mindennel így van. Ez is csak egy eszköz, amit meg kell tanulni használni. Ha tudjuk hogyan, akkor hasznunkra lehet. Ha nem, akkor meg nem. Ilyen egyszerű.

Egyébként pl a gvim indítható "y" kapcsolóval is, ekkor easy módban megy, ami folyamatos insert -et jelent, és minden pont olyan lesz, mint egy nano -ban, pico -ban, meg ki tudja még miben. Ebben a módban persze teljesen értelmét veszti a használata, csupán megemlítettem hogy ilyen is létezik.

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

"A "mostani", mármint a microsoft -osakat követi neked a gvim is, abban azok mind működnek."

Miért is "nekem"? Amúgy a gvim nem terminálos, meg kapásból shift+nyil/home/end nem jelöl ki benne, szóval nem igazán követi, meg persze nem is a vim-től várnám ezt.

Miért is "nekem"?

Hát mert te mondtad, és neked válaszoltam.

Amúgy a gvim nem terminálos

Valóban nem, kibővíti azt a grafikus felületen esetlegesen szükséges dolgokkal. Egyébként pedig windows alatt még a terminalos vim is tudja az általad említett shift+nyíl kombinációt, ahogy a shift+home, és shift+end -et is.

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Amúgy a gvim nem terminálos
Valóban nem, kibővíti azt a grafikus felületen esetlegesen szükséges dolgokkal.
nem bovit semmit, csak nehany gyakrabban hasznalt parancsot kiraktak gomb formajaban a toolbarra, illetve a menuben elerheto rengeteg minden

nem bovit semmit, csak nehany gyakrabban hasznalt parancsot kiraktak gomb formajaban a toolbarra, illetve a menuben elerheto rengeteg minden

Szóval akkor kibővíti azt a grafikus felületen esetlegesen szükséges dolgokkal.

Nyilván olyan funkciót nem kap, amit amúgy ne tudna. Amit tud, azt mindig és mindenhol tudja.

„Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

Azért ugye változtatni is lehet a dolgokon, újra lehet őket gondolni, nem szégyen, sőt, az ellenkezője a szégyen.
Tehat azt varod, hogy a 40-50 eves szerkesztoprogramokat irjak teljesen at csak azert mert egy adott platformon eppen mas lett a megszokott?

a UN*X világnak nem született saját konvenciója erre. pico/nano, vim, emacs, mcedit, stb., mind más.
Megnyugtatlak, rengeteg DOSos szovegszerkeszto van, amik pont ennyire kulonboznek egymastol. Persze miota a Windows ennyire elterjedt, kihaltak az eredeti otletek, es lenyegeben mindenki ugyanazt adja csak kicsit mas kontosben.

azt hiszem terminálban többen használnak UN*X-ot (Linux-ot) mint X-en, elvégre dominánsan szerver OS-ről van szó.
szinte teljesen biztos vagyok az ellenkezojeben (bar ez mar elegge OFF a temat illetoen)

"régóta működő"... épp azt írtam hogy nem igazán működő.
igen, azt irtad, ettol az meg mukodik

Amúgy mitől kényelmesebb mint a Ctrl+C/Ctrl+V?
1) eger bal gomb lenyom, szoveg kijelol, bal gomb felenged, CTRL-C lenyom/felenged, masik ablakra valt (egermozditas + kattintas vagy ALT-TAB), megfelelo helyre navigal (ujabb egerezes vagy billentyuvel mozgas), CTRL-V lenyom/felenged
2) eger bal gomb lenyom, szoveg kijelol, bal gomb felenged, egerrel a megfelelo masik ablak fole megy, a megfelelo helyen kozepso gomb lenyom/elenged
szerinted?

"ha GUI-s terminalbol hasznalod a vimet, siman tudod hasznalni a rendszer vagolapjat is"
Hm... szóval úgy megy, de tényleg?
persze hogy megy, miert ne menne? A vimnek van tobb tucatnyi "vagolapja", ebbol az egyik az adott graf. felulet (Windows, X, OSX, stb) altalanos clipboardja. Alapesetben mas billentyukombinaciokkal tudsz copy/paste-elni mint a CTRL-C/CTRL-V, de nyilvan ujradefinialhatok mint minden mas hotkey is (raadasul mindket billentyu mas celra van gyarilag felhasznalva a vimben)

De csak úgy, távoli gépre nem? Ált. másik gépre jelentkezünk be terminálon, hiszen szervereket piszkálunk általában.
Lehet hogy TE csak tavoli gepeket ersz el terminalod, de a legtobb felhasznalo a sajat helyi gepen hasznalja a terminalt.
Az meg hogy a tavoli gepen futo szovegszerkesztotol azt varod, hogy a sajat gepeden futo rendszer clipboardjaba pakoljon... Ha ilyesmit akarsz, akkor a legegyszerubb X forwarddal hasznalni az SSH-t, igy a sajat kepernyodon fog megjelenni a tavoli gepen elinditott alkalmazas, es ugyanugy tudsz copy/paste-elni mintha a sajat gepeden futna

Én Windows alól PuTTY-al szoktam műteni, szóval még az sem kizárt, hogy az a béna, de azért meglepődnék.
Azert csak kivancsi lettem, hogy ha ennyire fikazod a tavoli serveren futo szoveges modu szovegszerkesztoket, akkor mit csinalsz a sajat gepeden? Ott hogyan tudsz egy parancssorban megjeleno szoveget (pl. szoveges modu editorbol vagy mashonnan) egy masik alkalmazasba masolni?
Nem tudom hogy ujabb windowsokon hogyan megy, emlekszem XP-n ez ugy tortent hogy jobb klikket nyomtal az ablak fejlecen, aztan valami Edit->Mark, egerrel kijelolted, utana Enter, es igy kerul a vagolapra (azert ez a sima "kijelolom egerrel" megoldashoz kepest khm... )

Igen, ideiglenesen le lehet tiltani a behúzást...
sot, permanensen is mi tobb, azt is beallithatod hogy pont ugy mukodjon ahogy elvarod (beillesztesnel csak "siman" berakja, de mukodjon az automatikus indent, stb)

Nem egyszer használtam amiatt scp-t, mert a terminál emulátor által nyújtott vágólap pótlékokkal a legkülönfélébb anomáliák voltak, és nem volt kedvem kitalálni, hogy a terminál beállításokban, meg vim beállításokban, meg ki tudja hol mit kellene varázsolni.
Az scp az ket gep kozti filemasolasra valo, annak nem sok koze van a vagolaphoz... Valoszinuleg nem ismerted az altalad hasznalt eszkozoket kellokeppen ahhoz, hogy meg tudsz egyszeruen oldani amit szeretnel. Ezzel alapvetoen nincs gond, de akkor ne a szovegszerkesztot hibaztasd mar

könyörgöm... 2013. Vágólap. Lehetne, hogy Just Works?
most meg fogsz leponi: it just works

egyik terminálban futó programban működik a home/end, a másikban kirxkraxokat ír be, mert ugye könyvtára válogatja...
nem, nem konyvtartol fugg, hanem a terminalbeallitasoktol (hozzateszem, ilyen problemat utoljara akkor lattam, mikor egy kb. 20 eves SGI gepre jelentkeztem be, ott is csak azert mert valami el volt allitgatva, egy pillanat muve volt helyre hozni)

az alkalmazandó charset-et leegyeztesse az szerver és a kliens
A karakterkeszlet nem a server/kliens dolga, hanem szinten a terminalbeallitasoke.

Én Joe editort szoktam használni