Picit ott sántít az ilyen ábra, hogy mivel a gdp és a bérköltség összefügg, ezért az ok okozatot jól félre lehet magyarázni.

A különböző gdp számolási módok elvileg ugyanazt az eredményt kell kiadják. A jövedelem alapú számítás [link] tartalmazza a melósok bérét is.

Szóval nem csak azért ennyi a bér, mert ennyi a gdp... éppen azért ennyi a gdp, mert csak ennyi a bér. Összefüggenek. Persze a számításban benne van az adó is, amit nem a melós visz haza.

Nem csoda, ha magas a gdp nyugaton, hiszen több fizetést kapnak a melósok - így növelve a gdp értékét. És tényleg lehet igazság abban, hogy a különböző számítási módszerek azonos eredményt kell kihozzanak, mert logikus, hogy ha több pénzt kap fizetésül, akkor többet fog költeni is - ami a másik számítósi módszernél játszik szerepet.

Ráadásul ha az egyiket jól megfizetem, akkor az ő általa vásárolt dolgok csomó másik embernek adnak munkát és jövedelmet. Akkor működik a gazdaság, ha sok kézen keresztülmegy ugyanaz a pénz. Ugye, ha sok kézen megy át, akkor a GDP értéke nő. Emiatt a pénznem mögött lévő gazdaság a pénznemet is erősíti. A pörgő gazdaság több pénz forgalomba hozását igényli, amit a pénz romlása nélkül megtehetnek.

Szóval amíg nem fizetik meg a munkát, addig nem nőhet a gdp. Mivel nincs természeti kincs amit eladhatnánk, így exporttal nem helyettesíthetjük a gdp alapját.

Szerk: ha tipikus bérezés szerint sorbaraknánk az országokat, akkor ugyanazt a vonalat látnánk... mivel a jövedelem egy komoly része a gdp-nek.

[ Szerkesztve ]