Bizonyos valószínűséggel esik 3 m-en belül. Kommersz vevőknél az 50%-os valószínűséghez szokott 3 m tartozni. Ha azt adod meg, hogy mekkora körön belül lesz 90, 95, 99 stb. százalék eséllyel, egyre nagyobb távolságokat kapsz, de azok nem néznek ki olyan jól a prospektusban. De magából a technológiából adódik, hogy még a legprecízebb vevők is tévedhetnek egy nagyot. Ilyen volt (ha jól emlékszem) 2005. januárjában, amikor az egyik műhold atomórája elromlott, viszont nem kapcsolták át hibás állapotúra a státuszát. Ezen az éjszakán az összes, azt a holdat is használó vevő azt rögzítette, hogy kétszeres hangsebességgel elszállt Prágáig.

Attól, hogy sokáig mérsz egy pontot, csak a véletlenszerű hibákat tudod átlagolással csökkenteni. Amit pár hozzászólással feljebb linkeltem, ott leírják, miből is áll össze a pontatlanság. A rendszeres hibákat hiába átlagolod, nem tudsz segíteni rajta:

" * A műhold óráinak azon hiba részét, melyet a földi irányítóközpont nem korrigál. Ez az érték elérheti az 1,5 m-t;
* A műhold pályahibájából adódó koordináta hibái szintén 1 ÷ 2,5 m körüli értékek;
* Az atmoszféra alsó 8-13 km-es tartományában a troposzférában a jel terjedési sebessége függ az időjárási tényezőktől (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom). Ha ezeket nem mérik, és nem veszik figyelembe a számítás során, úgy 0,5 ÷ 1 m-es szabályos hibát okozhatnak;
* Az ionoszféra – az atmoszféra 50 km-től 500 km-ig terjedő tartománya – hatását a jel terjedési sebességére különböző modellekkel próbálják figyelembe venni. Mivel azonban ezek a modellek sem tökéletesek, bizonyos esetekben 5 ÷ 10 m körüli szabályos hibával terhelhetik a mérést;
* A GPS jel nem csak közvetlenül a műholdról, de különböző tereptárgyakról visszaverődve is bejuthat a vevőantennába. Mivel a visszavert jel hosszabb utat tesz meg mint a közvetlenül terjedő, ez szabályos hibát eredményez, nagyságát 0,6 m-re becsülhetjük."

A tej élet, erő, egészség.