Akkor Hippopotame lenne, franciásul :-)
Találtam egy verset
La Fontaine - Jancsi úr gyűrűje
Vén napjaira Jancsi úr
fiatal nőt hozott a házba.
No főtt is irgalmatlanul
feje szegénynek gondba-lázba!
Bábika (így hítták a lányt)
csinos, derék, jószőrű lány volt,
bírólány, hát sokat kívánt,
s a szerelemben csupa láng volt.
Volt mit törődni a komának,
hogy ne legyen fölszarvazott:
szerelmes versek és románok
helyett olvasni asszonyának
csak erkölcsös mesét hozott,
és tartott erkölcsös beszédet,
szidta a sok tágszívű szépet,
sok romlott hiút és kacért,
amint csak a torkán kifért.
De az asszonyka nem szerette
a morált s prédikációt,
nem tűrte az orációt,
ám az udvarlást jól bevette.
Így lőn, hogy Jancsi gazda sokszor
annyira félt a csúfolóktól,
inkább kívánta a halált;
de volt néhány jó perc is olykor,
amikor megnyugvást talált.
Egy éjjel, melyet jól betöltött
gyomorral Bábi mellett töltött
(étel-itallal jóllakott
s aztán kedvére hortyogott),
álmában megjelent az ördög,
s ujjára egy gyűrűt dugott
és mondta: „Látom a keserved,
mely tőled minden nyugtot elvett,
s az nálam irgalomra lelt:
vedd e gyűrűt és jól viseld.
Míg ujjadról nem fog leesni,
az ami aggódásba ejt,
tudtod nélkül nem fog megesni.”
„Hogy háláljam meg? Nagy öröm! -
mondta Jancsi úr bölcs szavakkal -
Isten fizesse meg kamattal;
irgalmas atyám, köszönöm!”
És az örömtől fölriasztva
s fölnyitva kissé szemeit,
hogy hol találta Jancsi gazda
dugva az ujját - sejthetik.
(Ford.: Babits Mihály)
[ Szerkesztve ]
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/