Mindenki mond itt mindent....
Magyar kukorica:
A kukorica átlag termése az elmlt evekben 7 tonna korul alakult. 22-ben 30 éve nem latott szinten vagyunk, 3,4 tonnán. Ez bizony az idojarasnak volt koszonheto, amint tobb helyen az ontozes sem segitett (hősokk). Arrol most nem beszelek, hogy az ontozesi lehetosegek mennyire gyatrak itthon.
Ukrajna:
Oroszokkal együtt kiválo evuk volt. Átlag feletti hozam, amivel valamit kezdeni kell. Mivel EU-ban cca. 50%-os volt a hozam, igy nyilvan eladjak nekunk. Arrol mar az adott integrator, feldolgozo és maga a vám tehet, ha nem méri a minőségét (pl. toxicitast) a beerkezo arunak. Amugy mérik...
GMO:
A GM növényektol nem kell felni, csak mert olyan technologiaval keszult, amit nem ismer valaki. Ha egy tejfeldolgozoba elmennel, lehet ott is elsirnad magad, hogy mi hogy keszul. A tulajdonjog pedig mindenben ott van...korbevesz minket. A minoseget meg kell fizetni. Lsd. Bonafarm termekek (Turorudi pl). Nem kell felarat fizetned, csinald meg magadnak otthon. Ha az a minoseg megfelel. Ugyanez a vetomag is... Nem kell megvenni a rengeteg munkaval es beruhazassal nemesitett hibrideket/fajtakat, lehet hasznalni genbankokbol is szabadfajtakat és mindenki nemesithet maganak. Aztan az egy-két tonnárol már siker lesz elérni a 4-5 tonnat. Kozben a szomszed a nagy cégek hibridjeivel 12-14 tonnát mutogat majd.
Csak kérdezem én, az amit az ember maganak szelektal, mi alapjan fogja tudni, hogy milyen tulajdonsagokat modosít, ha csak a kulso jegyek (fenotipizalasra) hagyatkozik. Amint a minoseg is fontos lesz, máris exponencialisan dragulni fog a dolog. Besugarzasos mutacio engedett nemesitesi eljaras (ami full random eredményt ad), de a precizios génszerkesztés nem. Teljesen logikus döntés...
A rovarrezisztens GM kukorica (Bt) esetén mérték a szemekben is a méreganyag jelenlétét és jelentéktelen volt, nem hogy veszélyes.
Monsanto:
Hatalmas ambiciokkal es nagy eredmenyekkel teli ceg volt. Most már a Bayer tulajdona. Lehet utalni (mert a média nagyon ellene volt), de nem latjak az emberek a fatol az erdot. Syngenta már a kinaiké és a Pioneer Corteva...mindegyik olyan nemesitesi eljarasokkal rendelkezik, amik masoknak nem feltetlen erheto el. Legyen az gyomirtoszer rezisztens szotyi (nem GM), vagy akár a mára már lesajnált DH (dihaploid) technika, vagy a fellenduloben levo CRISPR.
A verseny kell és attol meg hogy a nagy cegeknek sok tulajdonjoguk van, nem teszi tonkre a piacot. Most is ez van. Itthon a kukorica esetén pl. 32% Bayer, 32% Corteva, 11% Syngenta, a többin pedig más francia cégek hadakoznak. A magyar nemesitok meg kinlodnak. Egy
[ Szerkesztve ]