"...nem szabad önmagában azt nézni, hogy az árfolyam csak akkor emelkedik..."

Ahhoz, hogy megtalálja a valódi okot, meg kell nézni, hogy önmagában mit okoz. Ilyen például statisztikában az indexálás. Megnézheted, hogy az árváltozásod önmagában mit hozott volna és a volumenváltozásod mit hozott volna önmagában.

Jelen esetben arról szól a "vitánk" hogy a részvény kereskedés zérus összegű vagy sem. Akkor lennem nem zérus összegű, ha pl vennék 1000 ért egy részvényt, de valahogy kapok mellé 10 pénzt "kívülről".

Az árfolyam pongyolán fogalmazva az adott napi kereskedés átlagára. Tehát, ha csökken akkor is veszik, csak az azt jelenti, hogy olcsóbban, mint előző nap. Hirtelen nem jut eszembe olyan dolog, hogy kereskedés nélkül változik az árfolyam.

A vállalatok által termelt jövedelem csak közvetetten jelentkezik a tőzsdén. Ha megnézed az osztalék fizetés pillanatában mindig esik egyet a részvény árfolyama általában annyit, amennyi az osztalék.

Az általad említett GDP növekedés meg simán lehet így is: (a számok a megtermelt GDP-t jelentik)

2000
A vállalat: 100
B vállalat: 90
C vállalat: 10

2010
A vállalat: 110
B vállalat: 90
C vállalat: megszűnt
D vállalat: 10

Itt egy 5%-os GDP növekedés történt. Egy új vállalat kezdett termelni új piacon, a többiek meg egy egymással osztozkodnak a régebbi piacokon. Tőzsdén meg hiába lett volna az enyém teljes A, B és C vállalat, nem nyernék az árfolyamon semmit. Pedig volt általános növekedés.