Nagyon jó az írás, elsősorban a témája miatt. Nagyon jól kifejthető, abszolút közösségi téma. Én is gondolkoztam egy hasonló eszmefuttatás írásán, de megelőztél. Ez azt bizonyítja, hogy -szerencsére - nem csak engem foglalkoztat mélyebben ez a téma.

Bevezetésképp:

Valljuk be őszintén, hogy akármennyire is azt gondoljuk magunkról, hogy mindenkinél felsőbbrendűek vagyunk e Földön, még mindig csak a töredékét tudjuk annak, hogy mi történik körülöttünk, miért történik, és, hogy egyáltalán kik vagyunk. És, ha már lettünk, mi célból lettünk, mi a létezésünk értelme. Ez már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztatta az embert, és mind a mai napig nem születtek egybehangzó végkövetkeztetések.

Az íráshoz egy kicsit szorosabban kapcsolódva: én hiszek a sorsban. Nem mondom, hogy van sors, éppen ezért HISZEK benne. Nem gondolnám azt, hogy aki istenhívő, az feltétlenül tagadja a sors létezését. Bár én nem vagyok vallásos ember, mégis hiszem azt, hogy van valaki/valami, aki úgymond ''felettünk áll'' és néha igazgatja az életünket. Lehet, hogy ez most furcsán fog hangzani, de számomra a sors és ez a valami/valaki (akit a hívök talán Istennek neveznek) szoros összefüggésben van, mondhatni a sorsunkat ez a dolog irányítja. Nem úgy kell azonban értelmezni, hogy minden, ami csak történik, az valakinek az akarata folytán van, hanem inkább ritkán, úgymond fontosabb eseményekkor valamilyen irányba terelgetésről van szó.

Hozzászólásomból szerintem rájöttetek, hogy szerintem véletlenek sincsenek, hagyományos értelemben véve. Úgy gondolom, hogy mindennek van valami oka, előzménye, vagy célja. Semmi sincs véletlenül. Gondoljatok bele: Vajon tényleg véletlenül alakult ki az élet itt a Földön? Hozzá kell tennem, hogy én is sokat foglalkozom a csillagászattal, és mégsem hiszem azt, hogy csupán az atomok véletlen kapcsolatának köszönhetően alakult ki az élet. Hiszen kell, hogy legyen valami célja annak, hogy itt vagyunk. Sajnos valószínűnek tartom, hogy ezt még nagyon sokáig nem fogjuk megtudni.

Összegezve: nem elvakultan, nem feltételek nélkül, nem beletörődően az eseményekkel sodródva, úgy gondolom, hogy van valaki/valami, ami terelgeti a parányi kis életünket, ezáltal nagy körvonalakban mindenkinek egyénre szabott sorsot ad a kezébe.

Végezetül még egyszer ki szeretném emelni, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja szerint vajmi keveset tudunk arról, hogy mi is történik itt valójában. Ennek tudatában, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, vagy elzárkózni a másik véleményétől. Az én véleményem teljesen személyes, mindenki azt gondol, amit akar. Ha valaki nem hozzám hasonlóan gondolkodik, kíváncsi vagyok az ő véleményére is, persze kultúrált keretek közt.