Pont kapóra jön a cikk, mert mostanában kezdtem olyan órát keresni, amivel telefonálni tudok. (Ez persze elsőre hülyén hangzik, de arról van szó, hogy amikor edzést tartok gyerekeknek a focipályán, a táskámban meg ott a telefon, néha jól jött volna, hogy az óra jelez, és meg tudom beszélni, hogy pl. hoppá elmarad a holnapi meccs. Nem pedig az edzés után fél órával veszem észre, aztán állok neki mindenkit értesíteni, pedig fél órája mindenkinek tudtam volna szólni. És nyáron edzőtáborok, napi két edzéssel...)
Úgy vélem, a játékokkal kapcsolatba hozott agresszivitás nem azok jellege miatt van, hanem (általában) csapnivaló minőségük okán.
