" Ki irányítja az érzelmeinket?"

Közvetlenül te irányítod, közvetve a környezeted.

Biztosan van olyan zene, hely, vagy valami szituáció, ami kellemes érzéseket vált ki belőled.
Emlékek kapcsolódnak hozzá, amik kellemesek.
Azt gondolom, hogy a kellemetlen érzelmek, kellemetlen emlékekhez kapcsolódnak.

Szerintem kettő, alapvetően eltérő érzelem fajta létezik.

Az első csoportban a megtanult érzelmek vannak. Mit tartasz szépnek vagy csúnyának, az valami tanulási folyamat során alakul ki. Ezekkel nem sok baj van.

A második csoportba a megélésen kialakult érzelmek vannak. Ezek mélyebben megélt érzelmek is lehetnek. A negatív érzelmek a kellemetlenek tudnak lenni és feldolgozatlan élethelyzetek állhatnak a háttérben. Olyan sérülések, amiket nem lehetett az elszenvedésük pillanatában feldolgozni. (például túl kicsi voltál a szituáció megértéséhez)
Ezeket az érzelmeket nem elnyomni/uralni kellene, hanem az emlékek között megkeresni az eredetüket és utólag feldolgozni. Ezzel lehet elengedni a kellemetlen érzelmi tölteteket.

Próbáld meg önmagadban tisztázni, érezted már korábban is azt az érzelmet, ami most zavar. Melyik volt a legelső ilyen élményed. Miért alakult ki ez az érzelem. Rajtad kívül van más személy is, aki felelős az érzelem kialakulásáért? Ha igen akkor utólag tisztázd vele az akkori helyzetet.

Az érzelem, valami nagyon ősi önvédelmi mechanizmus lehet, ami megpróbál megvédeni az életveszélyes helyzetektől. Mára nagyon civilizáltak lettünk és ez az önvédelmi mechanizmus sokat veszített a hasznosságából.

Tisztán emlékszem minden előző életemre, ezért nem hiszek a reinkarnációban!

Köszönöm szépen. Igazad van. Mindenben.
Van még egy csoportja az érzelmeknek és tulajdonképpen ezekkel van a legtöbb bajom. Általában még csak nem is negatívak, egyszerűen olyan érzelmek, amiket nem akarok érezni, jobb lenne nélkülük. Jobb lenne kikapcsolni, elnyomni. Tudom, bután hangzik....

"Egy mosolynál jobb a több"

Kolinar

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

"Egy mosolynál jobb a több"

Ha már egyszer írtad, hogy Star Trek függő lettél.

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

Azok akiket szeretek, de mivel magamért is élek, a saját vágyaimért, ezért én magam is irányítom.
Képes voltam tudatosan 'kiszeretni' és erőt gyűjteni, küzdeni.

when the sun shines, we'll shine together

Képes voltam tudatosan 'kiszeretni' és erőt gyűjteni, küzdeni. nah pont ez az a dolog, ami nekem nem megy, pedig szükségem lenne rá.

Syl igen az lettem, szerencsére

"Egy mosolynál jobb a több"

Akkor mi a kérdés?

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

Sajnos nem tudok minden tanításával azonosulni...

"Egy mosolynál jobb a több"

Összetett dolog ez, mert az ember érzelmeknek hív sok hormonális és kémiai behatás hatására kialakuló benyomást is, mint pl. a szenvedélyes szerelem, azazhogy a szerelem kezdeti, vakká tévő hulláma. De amondó vagyok, hogy végül úgyis minden az agyban dől el, így a szeszélyes hormonok akciói is ott csapódnak le. Ha felkutatod az érzelmek gondolati alapjait, ahogyan Raucher is írta, akkor könnyedén, de legalábbis könnyebben kezelheted majd őket.

Egyébként az érzelem az egy erős érzés, nem lehet olyan éles határvonalat rajzolni közéjük.

Nekem is van még olyan, amit nehezen oldok fel magamban, például a lámpaláz fölösleges izgalma pl. egy fellépés előtt vagy közben, amit nagyon utálok. A legrosszabb talán a kudarc érzése (ebből is látszik, mennyire fedik egymást, hiszen a kudarc érzése egy igen erős érzelem), de ebben már sokat javultam - mikor két éve nem jutottam tovább az SZFE felvételin, eszméletlenül letörtem; idén, amikor nem jutottam tovább, pár perces agytépő frusztráltság után lecsillapodtam, és képes voltam a jó oldalát nézni. Összességében azt mondhatom, hogy a sztoikus típusú felfogás - persze annak mitológiai vonatkozásaitól eltekintve - remek segítség lehet a mindennapok objektívebb megélésében. noha emiatt igen gyakran ér azon vád, hogy érzéketlen vagyok, mert nem esek depresszióba, amit mások szinte elvárnának bizonyos helyzetekben...

Értem, hogy mire gondolsz amikor azt mondod, hogy nem túl nagy a különbség az érzelem és az érzés között. Én mégis így érzem.

A kudarccal nincs bajom, azzal egészen jól boldogulok, olyankor mindig előtör belőlem a "csak azért is megcsinálom" és a "majd lesz máshogy" érzés.
Inkább a pozitív érzéseim zavarnak, őket nehezebb elnyomnom mostanában, sokkal jobban zavarnak. Igyekszem ezeket is objektíven tekinteni. Van amikor az eredetüket le tudom vezetni logikusan, azonban szerintem vannak olyan dolgok, amiket logikával nem tudok levezetni. De igyekszem

"Egy mosolynál jobb a több"

Volt/van motivációm.
Célok/tervek kellenek. Legyenek kisebbek, amik elérhetőek, és 'könnyen' örömet okozhat és távlatiak amik nagyot durrannak... Illetve kellenek szokások, rendszeresség az életedbe.

when the sun shines, we'll shine together

Célom az van, nem is kevés, a legtöbbel viszont összefügg az egész. A rendszer sajnos hiányzik az életemből, így nyáron, de igazad van, valahogy kerítek bele azt is.
Köszönöm a tanácsot

"Egy mosolynál jobb a több"

Miért zavarhat egy pozitív érzés? Példát tudsz mondani?

[ Szerkesztve ]

pl.: a viszonzatlan szerelem, számomra pozitív dolog, mégis jobb lenne, ha nem lenne.

"Egy mosolynál jobb a több"

Hiszen arra nincs szükség, hogy megszüntessük, a feldolgozás nem megszüntetést jelent, hanem elfogadást és megbékélést. A körülményeinket nem minden esetben választhatjuk meg, de elviselésük, megértésük, a körülményekkel való megbékélés igazi szabadságot ad. Ez persze nem jelenti, hogy ne akarnánk magunk is változtatni a körülményeinken, de ha a változtatás csak frusztrációból ered, az sosem lesz igazán eredményes.

A viszonzatlan szerelem esetén például a szerelemre magára gondoljunk egyirányú érzelemként. A kölcsönös szerelem két külön szerelem együtt létezése. De a szerelem addig sosem lehet gond, legyen egyirányú vagy kölcsönös, amíg nem fajul fanatizmussá és őrületté... Ha ugyanis leküzdjük a szinte törvényszerűen vele járó önzést, akkor csak a puszta szeretet és odaadás marad meg, és persze némi keserédes hangulat akkor, ha viszonzatlan.

Nos, a körülményeken változtatni nem tudok, esélytelen, főleg, hogy az egyetlen változás a menekülés lenne, azt pedig nem tehetem, és nem is akarom, túl egyszerű lenne és borulna tőle az egész életem.

De a szerelem addig sosem lehet gond, legyen egyirányú vagy kölcsönös, amíg nem fajul fanatizmussá és őrületté...
azért ide nem jutottam el és nem is akarok, ennyire azért még tudom kontrollálni magam

"Egy mosolynál jobb a több"

Pont ezzel voltak problémáim, hogy nem mindig éreztem így, hogy csak én irányítom őket... azért eszemmel tudom, hogy miért, és mit kéne csinálni. Most már csak meg kell valósítani

"Egy mosolynál jobb a több"

fiatal, 24 éves, majd kiderül

"Egy mosolynál jobb a több"

Ha erős vagy és irányítasz akkor is előjönnek olykor a gyengeségek, nem minden állapotban irányíthatóak az érzelmeink.
Arra kell törekedni, hogy ezekből legyen kevés. Ne uraljanak. Ne tartsanak hetekig ezek az állapotok. Napokig se.

when the sun shines, we'll shine together

Köszönöm a tanácsot

"Egy mosolynál jobb a több"