Néha tényleg én is elgondolkozok, hogy sok fiatal gyereknek mi a csudából futja közép-felső kategóriás telefonra? biztos én csinálok valamit rosszul, hogy munka mellett se engedhetem meg magamnak. Pont jó szót alkalmaztam. Megengedhetem. Mert ugyan a pénz rendelkezésre áll, csak a 150K-s telefon prioritása nagyon alacsony, pl. a 6 légkamrás ablakéhoz képest amiből pont 6 darab kell.

Erről jut eszembe, egyik volt csoporttársam, szüleivel él, 28 éves. A minap vett egy iPhone 6-ot. Mondtam is neki, hogy milyen jól keresel. Not. Csak szüleivel él, ők eltartják, és amit keres, azt magára költheti mondtam is neki, hogy a helyedben inkább takarékoskodnék, mert az idő csak előre halad, és ha minden hónapban kopp-ra rakod magad, anélkül, hogy tudnád milyen az albérletet, rezsit, kaját kifizetni, szüleid támogatásának megszűnése után keserű sorod lesz. Persze, jött egyből a válasz, hogy Ő ezért a telefonért áldozatot hozott, "Nem megyek nyaralni idén.". Hát igen, kemény az élet.

Hogy a bejegyzés íróját dicsérjem, szerintem szépen összefoglalta, a stílusa se volt rossz, és nagyon helyesírási hibát se találtam benne. Szóval, örülök, hogy nem #yolo #swag #obey, gondolom nem is valami ecsetfejű páva. Az már más téma, hogy azért 17 évesen ennek kéne lenni az alapnak, és nem meglepődnöm rajta.