A mai "mesék" már pár évtizede explicit reklámfilmek.
Talán a Pokémonnal kezdődött, ahol a már a szlogen is konkrétan az volt, hogy "Gotta catch'em all" - azaz szerezd meg mindet.
Mint ahogy a Lego is már rég nem a kreatív építgetésről szól, hanem hogy a Lego rajzfilm hatására vegyél meg egy action figure-szintű Ninjagot vagy Chimat, aminek a spéci alkatrészeivel aztán úgysem csinálhatsz semmit.
(Az előttem szólóhoz csatlakozva, a fordítás és a szinkron filléres dolog. Még akkor is, ha tényleg a fordító is csinálja, és nem a rajongók által készített fordítást lopja le a hálóról.)
A tej élet, erő, egészség.
