"Az a jó, ha ide jön a pénz, nem pedig megy."

Ez nem így működik. A befektető a profit reményében fektet be. Ha itt törvénybe ütközik a profit, akkor nem jön ide semmi pénz. Akkor már inkább beteszi svájci bankszámlára, az sem kamatozik, de legalább nem veszteséges.

Ha itthon nincs forrás a fejlesztésre, akkor csak külföldi hitelből lehetne. Na most a külföldről jövő befektetést is tekinthetjük egy fajta hitelnek, nem feltétlen rosszabb kondíciójúnak, mintha az állam venné fel.

Másrészt, ha a külföldi befektető az idehozott pénzével sok embernek munkát és rendes fizetést ad, akkor az élénkíti a gazdaságot. Ha az ott dolgozók jól élnek, akkor a nem csak létszükségletre költenek. Így máris lesz kereslet néhány másik, akár hazai vállalkozás munkájára. Ha azoknak a vállalkozásoknak a dolgozói is jól élnek a munkájukból, akkor ők is igénybe vesznek más szolgáltatásokat... és így tovább.

A forint mögött nem arany van, hanem az, hogy mennyi munkát végeznek az országban és az mennyi értéket termel. Az értéket nem forintban fejezzük ki, hiszen a forint árfolyama és darabszáma együtt adja az értékét, így különböző gazdasági teljesítmény mellett különböző a forint értéke is. Ha magas az adó, akkor egy-két ember kezén átmegy és gyakorlatilag az államkasszába kerül az összes pénz, így megszakad a lánc.

Csináltam egy szemléltető ábrát. Leegyszerűsítve, mintha a teljes fizetésedet egy helyen költenéd el.
A példában kezdjünk egy br 10 forintot kereső emberrel. Legyen a minimálbér nettó 1 forint. Tegyük fel, hogy tényleg elfér az adóbevallás egy söralátéten és mondhatunk egy egyszerű számot az adóteherre.

Valójában 10 forint van a rendszerben összesen. A 10%-os ábra csalóka, mert láthatóan mindenki felette van az 1 forintos minimálbérnek. Elárulom, ha meghosszabbítjuk tovább a listát, akkor 21 ember lesz, aki még felette lesz az 1 forintnak. A befolyt összes adó ott is 9 forint feletti, hiszen addig meg a sor, amíg legalább 1 forint marad a fizetésből

Meg lehet nézni. Ha a példa miniállamunkban 15en élnek, akkor a kis adó mellett mindenkinek van minimálbér feletti munkája. A fizetés oszlop összege azt mutatja, hogy az eredeti árfolyam mellett hány forint értéke van a munkának. Sőt, az is látszik, hogy ha emeljük az adókat, akkor nem is biztos hogy több adó folyik be, mert kevesebben dolgozhatnak az elvonás miatt. Ráadásul kevesebből kell a munkanélkülieket is ellátni, hogy azért csak ne haljanak éhen.

Az üres sorok jelölik azokat, akik az elvonás miatt már nem kaphatnak munkát, mert kevesebbet lehetne csak fizetni nekik a minimálbérnél.

Közben rájöttem arra, hogy közmunka program valójában egy új minimálbér kategória azért, hogy több pénz folyjon vissza az államkasszába. A magas elvonások miatt a normál minimálbéren már nem tud befolyni adó, mert olyan magas a munkanélküliség.

A 70% egyébként kb megfelel a magyar munkavállaló adóterheinek. A munkabért terhelő adók és járulékok 50% körüliek, de erre még rájön a 27% áfa, amikor elköltené. A különadók bújtatott formában még jobban növelik az elvonásokat, a 80% környéki sem elképzelhetetlen ma már.

Ja igen, majdnem lemaradt a lényeg: ha sok értéket termel az ország, akkor a jegybank úgy nyomtathat több forintot, hogy közben az árfolyam nem romlik. Ha nem nyomtatna gdp növekedéskor, akkor technikailag lehetnének fennakadások a pénzáramlásban. Másrészt ha nem növeli a forgalomban lévő pénzt a gdp növekedésekor, akkor felmegy a forint árfolyama. Szóval az első oszlop összege olyasmi, hogy mennyit lehet nyomtatni büntetlenül (mert megvan mögötte a fedezet a gazdaságban).

Tehát, ha a multi által befektetett pénz tényleg gazdasági fellendülést hoz, akkor több pénz kerülhet forgalomba. Akár az is megtörténhet, hogy amit kivisz, annál több pénzt lehet a jegybanknak létrehoznia. Ebben az esetben lehetséges az, hogy csökkenjen az államadósság és az emberek is jobban éljenek.

Az is látszik, hogy a magas adók kedveznek a társadalom néhány gazdag + rengeteg szegényre való kettészakadásának.

[ Szerkesztve ]