Végszó

Bevallom, mielőtt belefogtam, egy nagy adag pixelhalomra számítottam, semmi egyéb különlegesre. Ehhez képest meglepően kellemeset csalódtam. Ha az ember meg tud barátkozni a puritánabb kinézettel, egy egészen kellemes játék fogadja majd. Három nap alatt játszottam végig, naponta úgy négy órát töltöttem el vele. Nem éreztem fárasztónak, kimondottan élvezetes a játék. Azt gondoltam, csak nosztalgiából értékelte a többi letöltő négy és fél csillagra az ötből, de be kell látnom, hogy némi fazonigazítást követően még napjainkban is bőven az elmegy kategóriában lenne.

Pontozni nem szeretek és most biztosan nem is fogok, de az tény, hogy egy mélyebb történet hiányzott a játékból, plusz a technikai megvalósítás is ma már archaikus szintű. A későbbi GameBoy és SNES epizódok már látványosan jobbak lettek. Most jut eszembe, nem is szóltam a zenéről, ami megint csak a kellemesebbik irányba húzta el a játékot, a jól ismert dallamra nem lehet ráunni. Nem bátorítok rá senkit, hogy mindenáron próbálja ki, mert a későbbi részek gyakorlatilag mindenben jobbak nála, de egy magára valamit is adó zeldásnak legalább egyszer kötelező végigjátszania.

-= VÉGE =-

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!