Winston hosszú időre leblokkolt. Aztán felsejlett előtte egy idősebb férfi karaktere, ahogyan azt ismételgeti: ''blokkolnám''. Ettől újra magához tért.

A két másság fenyegetően közeledett. Egyikük fél kézzel letépte a falról a poroltót és finoman csapkodta vele másik tenyerét. Winston észrevette, hogy izzad. Őrült erővel dörömbölni kezdett az ajtón, remélve, hogy a bent egymáson fetrengő ájult emberhalom valamelyik tagja eszmél, és megmenti Winstont egy kiadós veréstől. Winston titkon az ánuszát is féltette.

A hálós tompa puffanásokat vélt hallani. Eszmélni kezdett, ám mellkasába szörnyű fájdalom hatolt. Újra elalélt.

A lány dörömbölésre riadt fel kábultságából. Nehezen tért magához, konstatálta, hogy otthon van. Szájában meglepő ízt érzett, majd azonosította, hogy kóla és fogkrém keveredéséről lehet szó. Fogkrém?!

A lány rájött, hogy ő bizony eszméletvesztése előtt fogat mosott.

Lassan végigtekintett a szobán, meglátta a szerelő hulláját. Halkan sóhajtott... ezzel sem jött össze. Aztán meglátta a hálós kinyúlt testét, amint mindkét kezét a melléhez szorítva groteszk fintorba torzult arccal fekszik. Vele bezzeg összejött, de most hehe... és eszébe jutott a szőrszál. A lány már szinte vidám volt, amikor feltűnt neki, hogy a dörömbölés egyre erősebb.

Az intelligenciájáról messze földön híres lány konstatálta, hogy Winston nem tartózkodik a hajlékban. Agyában valósággal száguldoztak az információk, így végre összekapcsolta ezt a tényt a dörömböléssel, és úgy döntött, hogy Winston talán be akar jönni, bár a kelleténél kissé hangosabban kopogtat.

A lány - hogy bizonyosságot szerezzen - az ajtóhoz tántorgott és belenézett a kémlelőbe.

Még épp látott egy piros poroltót elsuhanni, volt némi robaj is, aztán csönd.