Kis hazánk a világűrben
Egy kis magyar virtus
A végére, de nem utolsó sorban azért illik megemlékezni a hazai űrkutatásról és űriparról is.
A legnagyobb hír kétségkívül az, hogy az eredetileg még 2021 végén bejelentett HUNOR (HUNgarian to ORbit) program lendületesen tovább lépett: 2024 végén vagy 2025 elején egy 30 naposra tervezett küldetés keretében egy magyar űrhajóst küld hazánk az ISS fedélzetére. Erről az Axiom Space céggel állapodott meg, és nagyjából 100 millió dolláros (napi árfolyamon hozzávetőleg 37,7 milliárd forintos) költséggel jár majd.
Az Axiom Space és a magyar állam között létrejött szerződés aláírása
Az Axiom Space a kezdetek óta nyitott az ilyen irányú célokra is. Az Ax-2 küldetésben 2023 közepén két szaudi űrhajós indul az űrállomásra, majd 2023 végén két török űrhajós megy fel az Ax-3 küldetésben. Az Ax-4 küldetésnél még csak egy Egyesült Államokbéli „Space Hero” vetélkedő nyertese lenne az egyik utas, de az eddigi ütemtervek alapján inkább az Ax-5 vagy Ax-6 küldetésben kerülhet sor a hazai űrhajós útjára.
A több ezer jelentkezőből 2022 végére nyolcat választottak ki, a végső körbe négyen jutnak (jutottak) be, és a végül kiválasztott űrhajós mellett a kimaradtak is részt vesznek a programban, mint földi kapcsolattartók és támogatók.
Az út érdekessége, hogy nem az ESA-n keresztül, „hivatalos” űrügynökségi háttérrel valósítják meg. Az ESA saját űrhajós programja alapvetően nem tesz különbséget a tagállamok között, a jelentkezésnek csak az a feltétele, hogy egy tagország állampolgárának kell lennie. A 2021-2022-es ESA űrhajósválogatáson összesen 22 ezer jelentkező volt, ebből 149-en jelentkeztek Magyarországról, de végül nem került a kiválasztottak közé honfitársunk.
Ettől függetlenül a hírek szerint az ESA-val együttműködve fog az űrhajós a világűrben különféle tudományos kísérleteket végrehajtani. Ezekkel kapcsolatban még kevés ismert elem van, orvostudományi, gyógyszerkutatási, növénytermesztéshez, illetve sugárzásmérési kísérletekről tesznek említést, utóbbi esetben pedig a Pille sugárzásmérő kapcsán egy komplett családdá bővítésről esett szó.
A Puli Holdi Vízszimatoló szenzor protopéldánya (@Puli Space)
A tudományos kutatások terén nagy sikert könyvelhetett el a Puli Space Technologies, amely a NASA egyik, az Artemis programhoz szükséges kutatóműszerek részére kiírt pályázaton második helyezett lett a Puli Holdi Vízszimatoló Szenzorral, amely mindössze 400 g tömeg mellett képes egy rover hasára szerelve a talaj alatti vízmennyiség feltérképezésére. A projekt 25 ezer dollárt hozott a cégnek, és várhatóan az egyik CLPS holdszonda vagy rover fedélzetén bevetésre is kerül majd.
Végére pedig egy érdekes adalék: 4iG cégcsoport bevásárolta magát az izraeli SpaceCom részvénytársaságba. Először 51%-os részesedést szerettek volna 65 millió dollárért, de ez Izraelben politikai ellenállásba ütközött. Végül 20%-nyi részvényt vásároltak fel, és ezt több lépcsőben 31%-ra szeretnék egyelőre növelni. A SpaceCom használja a Magyarországi GEO „pontot” az AMOS-3 műholddal, amire 2004-ben 20 évre, vagyis 2024-ig lízingszerződést kötöttek. A cél a CarpathiaSat elnevezésű GEO műhold számára biztosítani ezt a bizonyos GEO pontot. A műhold a 2020-as évek második felében indulhat, elsődlegesen kommunikációs célokat szolgál, de nemzetbiztonsági és tudományos feladatokat is elláthat majd.
