Összegzés és konklúzió – sőt konlúziók
És akkor most foglaljuk össze az előző oldalak töménytelen mennyiségű információját!
Összesítés
A teljesítmények összegzésére rögtön 2 grafikon is készült: az egyikben mind a 6 játék szerepel (a Unigine nem), a másikban csak 4, onnan kivettem a 2 erősen CPU-limites versenyzőt.
Verdikt: átlagos használat esetén, a GTX 960-nak fekvő beállítások mellett a GTX 660-hoz képest átlagos FPS-ek terén 20-25% előrelépést kapunk. A 25%-ot ugyan WQHD-ben mértem, viszont ez nagyjából az a különbség, amit egy gyorsabb CPU esetén kapnánk fullHD-ben. Az i3 mellett a különbség inkább 20%-hoz közelít – azaz ennyit veszítünk azzal, ha nem invesztálunk többet egy számottevően gyorsabb CPU-ba.
A 2%-os minimumok terén jelentősen nagyobb az eltérés, ami kizárólag a Dying Lightnak tudható be – miután azonban hivatalosan mindkét kártya 2 GB-os, azt gondolom, hogy ez nem torzítja az eredmények értékelését.
A 4 játék eredményeiből készült összesítés pozitívabb a GTX 960-ra nézve – a CPU-limites eseteket kivéve 33%-kal gyorsabb, mint a GTX 660. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mondjuk egy i5-3470-nel ilyen eredményt kapnánk a teljes tesztben – a 960 gyorsabb lenne vele az F1 2013-ban és a Borderlands TPS-ben, de ugyanúgy gyorsulna a 660 is, ezért ha az a két játék szerepel az összegzésben, akkor ugyanúgy beáll a 25%-os különbség.
Mielőtt komolyabban belemennénk a százalékok értékelésébe, tegyünk egy-egy kitérőt a VRAM és a CPU felé!
VRAM-használat
A 2. oldalon látott táblázatok azt mutatják, hogy a GTX 960 számára kényelmes beállítások mellett a játékok többsége bőven elfér a 2 GB videomemóriában – egy kivételével még a 1,5 GB-ot sem éri el a VRAM-igény. Ezzel szemben a Dying Light kétpofára zabálja a memóriacellákat, és a GTX 660 kénytelen hozzányúlni a flexibilisen vezérelt, lassabb elérésű memóriatartományához is, aminek aztán az eredménye a 2%-os minimum FPS-eken kitűnően látható.
A GTX 960 a valódi 2 GB memóriájával sem érezte felhőtlenül magát, különösen nem WQHD-ben – született 1-2 értékelhetetlen tesztfutam, viszont az értékelhető mérésekben nem látszott a memóriagondok számszerű hatása.
Összességében azt lehet mondani, hogy egy GTX 960 sebességű GPU-hoz általában elég a 2 GB VRAM, de azt nem lehet kijelenteni, hogy nagyobb mennyiségű memóriának sehol nem volna előnye.
Az i3-dráma – most akkor kihajcsa?
A legérdekesebb kérdés az volt a tesztben, hogy mire jut az i3-3220 és a GTX 960 párosa egymással. Az i3-ra fókuszáló tesztben azt láttuk, hogy egy GTX 660 sebességű kártyához majdnem elég az i3, de korántsem teljes mértékben.
Ebből az következne, hogy a GTX 960-hoz simán kevés, de a mérések ezt a feltevést nem igazolták. Van, ahol borzasztó kevés (F1 2013, Borderlands TPS) – ott azonban borzasztó kevés már a 660-hoz is, illetve kevés lenne az i5-3470 is (hozzátéve, hogy az F1 esetében így is bőven 60 FPS felett mozogtunk). Van, ahol kicsit kevés – a Crysis 3 és a Dying Light sebessége valamivel jobb lenne erősebb CPU-val, de az a pár FPS nem feltétlen éri meg az i5 felárát. És aztán van, ahol bőven elég, CPU-limitnek a leghalványabb jelét sem látni a grafikonokon (Sniper Elite V2, Witcher 3).
Segítene, ha több játék lenne a tesztben? Nem igazán. Ha betenném a Tomb Raidert és a Sleeping Dogsot, akkor a kihajcsa irányba billenne a mérleg, a Project Cars és a Watch Dogs szerepeltetése pedig a kill-the-i3 mozgalmat erősítené. Mit lehet akkor javasolni? Csak a szokásosat – vagy vegyünk a GTX 960 mellé egy i5-öt, és utána ne is lássunk teszteket, vagy nézzünk utána, hogy az általunk favorizált játékokban mennyire fontos a CPU szerepe, és aszerint válasszunk processzort.
Én alapvetően inkább az i3-at (jelenleg az i3-4130-at) látom a GTX 960 optimális partnerének ár/teljesítményben, de miután sokaknak fontos, hogy a VGA-ban egy cseppnyi kihasználatlan teljesítmény se maradjon, érdemesebb egy i7-5960X-ben gondolkodni. Khmmmm. Szóval egy legalább 3,3 GHz-es i5-ben, de el kell fogadni, hogy a CPU-limit teljesen így nem fog megszűnni.
Fontos! A fentiek mind single player játékra vonatkoznak. A multi méréseket meghagyom másnak, de a fórumokon olvasható tapasztalatokból kiindulva kihegyezett multira eleve erősebb CPU kell, függetlenül a videokártyától.
GTX 960 vs. GTX 660 – mekkora valójában az előny?
Fentebb láthattuk, hogy a CPU-limites játékok jelenlététől függően a GTX 960 átlagos előnye 25% vagy 33%, és ebben szerepel a 60%-os előnyt felmutató Witcher 3 is. Egész más eredményt is kaphatunk tehát, ha a játékokat bizonyos szempontok szerint válogatjuk a tesztekhez.
Ha beválogatom a Hitman: Absolutiont vagy a Batman: Arkham Originst, akkor a 960 előnye tovább csökken. Ha az Anno 2070 vagy a Tomb Raider szerepel a tesztben, akkor az újabb kártya előnye növekszik. Ha beválogatom mind a négyet, akkor (az F1 2013 és a Borderlands TPS eredményeinek kihagyásával) az eredmény marad 33% körül. Helyes lehet ez a szám?
Ismét a hardware.fr tesztjét hívtam segítségül, amely azt mutatja, hogy a Maxwell-alapú középkategóriás versenyző 14 játékban átlagosan 37%-kal gyorsabb.
Ez már nincs messze a 33%-tól, de én szerettem volna látni, hogy ezt pontosan mi okozza, ezért kicsit mélyebben belemásztam a francia oldal eredményeibe.
Az egyik dolog, ami szemet szúrt, az a CPU-limit hiánya. Ez persze nem meglepő – a teszt egy 4 GHz-en hajtott i7-3960X CPU-val készült, ami CPU-limites esetekben az i5-3470-nél is sokkal gyorsabb. Elég tehát a 33% és a 37% közötti 4%-os differencia okát keresni.
Némi kotorászás után a következőre jutottam: ha kiveszem a francia teszt összesítéséből a Project Carst, az Evolve-ot és a Far Cry 4-et, akkor az átlag szépen kiadja ugyanazt a 33%-ot, ami a CPU-limit kiütése után nálam is megjelent. Mi a közös a fenti 3 játékban azon kívül, hogy jelentősen gyorsabb bennünk a GTX 960? Nos, az, hogy a Far Cry 4 2014 végén, az Evolve és a Project Cars pedig 2015-ben jelent meg, azaz volt lehetőség arra, hogy a Maxwell architektúra sajátosságait figyelembe vevő optimalizációk kerüljenek a kódba.
Különösen feltűnő ez a két 2015-ös játék esetében, ahol a Witcher 3-hoz hasonló előreugrás mutatkozik a 960 javára. Azaz: míg a több éves játékokban a GTX 960 kb. 25-30%-kal gyorsabb az elődjénél, az elmúlt néhány évet felölő játékmix esetében ez a szám már 30-35%, az újabb játékok számának emelkedésével pedig a Maxwell alapú kártya egyre jobban elhúz, és erőteljes cherry picking esetén akár 50%-kal is felülmúlhatja a GTX 660-at.
Most már minden információnk megvan a végső következtetések levonásához – lássuk!
GTX 960 vs. GTX 660 – a végeredmény
Érdemes különválasztani a GPU és a rá épülő videokártya értékelését – az első esetben főleg a műszaki
szempontokra kell helyezni a hangsúlyt, míg a másodikban arra, hogy mit tapasztal a vásárló.
A GM206 GPU műszaki eredményeit tekintve impresszív – 6%-kal nagyobb, mint a GK106, ebbe a méretbe 16%-kal több tranzisztort sikerült belezsúfolni, ami aztán hasonló számú funkcionális egységet, de magasabb órajeleket és jobb hatékonyságot eredményezett, és a rá nem optimalizált játékok így 25-30%-kal gyorsabban futnak, míg a fogyasztás csökkent.
A fentieket elérni azonos csíkszélességen és ugrásszerű technológiai innováció nélkül (ld. pl. HBM-memória) igen dicséretes teljesítmény, így az nVidia mérnökeit mindenképpen elismerés illeti meg. Az egyedüli fekete pont a fogyasztás, amely 70-75%-a a GM204-nek, miközben a GPU mérete csak 58%, a memória pedig pont a fele. Ezen „hatékonytalanság” oka még felderítésre vár.
A GPU-ra épülő termék, a GTX 960 videokártya megítélése már jelentősen árnyaltabb. Láthattuk, hogy a Maxwellről mit sem sejtő játékok esetében a sebességbeli ugrás a kettő szériával korábbi elődhöz képest nem éppen jelentős, a 25-30%-os előny nem indokolja a régebbi megoldás cseréjét.
„Bonyolítja” a helyzetet azonban a Maxwell-alapú VGA-k gyors térnyerése – láthatóan a fejlesztők érdemesnek tartják optimalizálni annak érdekében, hogy a szűk keresztmetszetek (elsősorban a memória-sávszélesség) minél kevésbé fogják vissza a Maxwell kártyák teljesítményét, ezért az újabb játékokban nem ritka, hogy a GTX 960 50%-ot ver az elődjére, ami már sokkal szimpatikusabb.
Ezért a GTX 960 és a GTX 660 összevetésében a szokásosnál is többet számít, hogy a vásárló milyen játékokat tervez futtatni a VGA-n. Láttuk, hogy a 960-as az újabb játékokkal is egész jól megbirkózik fullHD felbontáson, High vagy magasabb beállítások mellett, ezért ha ezeken van a hangsúly, akkor a GTX 960 kimondottan jó teljesítményre képes.
Ha viszont valaki a régebbi, eredetileg csúcskategóriás VGA-t igénylő játékokat szeretne költséghatékonyan futtatni, arra nem a 960-as a legjobb megoldás.
Teljesítmény/fogyasztás terén a GTX 960 50-60%-kal jár előrébb, mint az elődje – ez önmagában igen szép, viszont a kártya beharangozójában ígért kétszeres javulással köszönő viszonyban sincs. Ejnye.
Nem beszéltünk még az árról. A GTX 960 200 dolláros kezdőára alacsonynak számít (az utóbbi években ez a kategória inkább 220-230 USD-s árral indított), viszont sajnos nálunk a megjelenéskor már meglehetősen magas dollárárfolyam uralkodott (és azóta is), ezért a középkategóriás Maxwell igencsak drágának tűnhet. 2008-ban, a 9600GT megjelenése környékén az USD-HUF árfolyam a jelenleginek csaknem a feléig is lement – alig hiszem, hogy bárki drágállaná a GTX 960-at 30-35 ezer Ft-ért.
A 280-as USD árfolyam mellett egy kicsit jobban meggondoljuk, invesztáljunk-e ilyen VGA-ba – azonban ebben a teljesítménysávban jelenleg túl sok valódi alternatíva nincs. A konkurens R9 380 hasonló áron kb. 10%-kal gyorsabb, viszont sokkal többet fogyaszt - ezen két kártya között leginkább márkapreferencia és játékmix alapján lehet dönteni.
A GTX 760 már alig kapható, és az újabb játékok érkeztével a 960 előz ár/teljesítményben – a sebessége lassan már a GTX 770-et is beéri. A GTX 950 és az R7 370 lassabbak (ár/teljesítményben hasonlók), felfelé pedig nagy az űr – az R9 290 és a GTX 970 jelentősen magasabb áron jelentősen magasabb teljesítményt nyújt. Szóval, a középkategóriában nVidia oldalon meglehetősen magányos a GTX 960, ezért ha valaki a zöld gyártó megoldásait preferálja, akkor túl sok más lehetősége nincsen. Hasonló kategóriás Kepler- (ill. GCN-) alapú VGA-ról nem feltétlen éri meg rá váltani, de minden más esetben ajánlható.
Az nVidia desktop VGA-i mindig is a jelenre koncentráltak, és ennek a Maxwell-generáció újabb ékes példája. Azonos csíkszélességen maradva mérnöki bravúrnak mondható az az előrelépés, amit az architektúra produkál a Keplerhez képest, de termékként ez a mértékű sebességelőny az értelmetlenség határesete... lenne, ha az új játékok nem mozdulnának jól láthatóan a sávszélesség-takarékos irányba.
Emellett a Maxwellek szexepiljét eredetileg sem a nagy teljesítmény-ugrás, hanem a halk, hűvös üzem, valamint a kitűnő tuningpotenciál jelentette – ehhez időközben bónuszként társul az egyre jobb sebesség, és ez tovább javítja az amúgy is erősen indító VGA-k versenyképességét. A komolyabban vett DirectX 12-es játékok ezen a képen lehet, hogy változtatni fognak, de ez még odébb van – az elkövetkező hónapok továbbra is a Maxwell-alapú megoldások sikeréről fognak szólni.
