2024. április 28., vasárnap

Gyorskeresés

Táblagépek evolúciója

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Az okostelefonokéhoz hasonlóan a táblagépek történelme is sokkal színesebb és sokkal korábbra nyúlik vissza, mint azt sokan gondolnák

[ ÚJ TESZT ]

1992-1994

IBM ThinkPad 700T – A 700T, vagy eredeti nevén a 2521 Thinkpad az IBM első ThinkPadje volt, amit 1992 áprilisában mutattak be. A géphez nem tartozott billentyűzet, az irányítást kizárólag a táblagép keretén lévő gombok, és egy az érintésérzékeny panel szolgáltatta, amit egy ceruzával lehet kezelni.

A táblagépet egy Intel 80386SX jelű processzor hajtotta 20 MHz-en, RAM-ból 4 MB-al volt ellátva, amit egészen 8 MB-ig lehetett bővíteni. A kijelző egy 10"-os, VGA felbontású 8 szürkeárnyalatot megjeleníteni képes panel volt. A tárolásért két darab egyenként 10 MB-s TPF (azaz ThinkPad File) Card szolgált.

A TPF Cardról: Ezt a kártyát összesen két modellben használták: a 700T-ben és a 710T-ben. Létezett 5, 10 és 15 MB-s kivitelben, és a PCMCIA-porton keresztül csatlakozott a táblagépekhez. A 700T-ben az egyik TPF Card-on volt a PenDOS, a másikra az adatokat lehetett tárolni. A TPF Card tulajdonképpen egy SSD volt a 90-es évek legelején. Rövid pályafutásának oka, hogy a 730T-ben már PCMCIA-csatlakozós merevlemezt használtak, aminek kapacitása kb. tízszerese volt egy TPF-nek.

A ThinkPad 700 szériának (melynek két másik tagja a 700 és a 700C) más érdekessége is van, például hogy a 700C-ben jelent meg a TrackPoint, ami azóta szinte összefonódott a ThinkPad névvel.

Képet sajnos nem találtam, szóval itt egy videó a 700T-ről

Sony Data Discman – Bár nem sokan osztják a véleményemet (ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a Data Discman szinte teljesen ismeretlen), szerintem a Data Discman az volt első eBook-olvasó. Másrészt valamilyen szinten az UMPC-kkel is rokonságban áll, ezért bár a tabletekhez nem sok köze van (talán annyi éppen van, mint a Cambridge Z88-nak), viszont az imént említett két kategóriáról később még lesz szó, ezért került be a cikkbe a jövő könyvtáraként beharangozott készülék.

A Data Discman célcsoportjai (az USÁ-ban) az egyetemi diákok, és a világutazók voltak, de az eszköz Japánon kívül nem ért el sikereket. A készülék különböző verziói mind kis felbontású, monokróm kijelzővel, Qwerty-billentyűzettel, (8 cm-es Mini-)CD-olvasóval és hang- és videokimenettel rendelkeznek.

A Data Discman (főleg a DD-10EX) külseje meglehetősen hasonlít a Star Trekes Tricorderre – mondják sokan. Ez szemmel látható, azt viszont nem tudom, hogy a Tricorder mire jó, így arról, hogy a hasonlóság másban is megnyilvánul-e, nemcsak a külsőben, arról majd a Star Trek fanok felvilágosítanak. A Data Discmannek egyébként rengeteg verziója jelent meg, mint a DD-8, a DD10-BZ, DD-20 stb.

A készülékhez a mai napig lehet kapni könyveket MiniCD-n.

A Data Discman és a Tricorder

Tandy Zoomer – A Tandy Zoomer megalkotója, Jeff Hawkins már a GriDPaden is dolgozott, amiről fentebb már szó volt. Hawkins a GriDPad után 1992-ben megalapította a Palm Computinget. Még ebben az évben kiadta a Tandy és a Casio támogatásával a Zoomert, ami megjelent Tandy Zoomer és Casio Z-7000 néven is.

A Zoomer ugyanazt a GEOS operációs rendszert használta, mint amit a korai Nokia Communicatorok, az EPOC (később Symbian) előtt. A készülék egy Intel 8088 alapú NEC V20 CPU-t, 1 MB RAM-ot, és 4 MB ROM-ot vonultat fel, . A megjelenítésért egy kb. 5”-os, 256×320 pixel felbontású rezisztív érintőkijelző felel. 5"-ra ma már csak legyintünk, az simán telefon, de gondoljunk bele, hogy a 2010-es Dell Streak 5 is táblagép. A Zoomer rendelkezik infravörös porttal, egy 2,5”-os jack-bemenettel és egy PCMCIA slottal is.

Tandy Zoomer

1993

EO Personal Communicator – Az Eo Inc. (melyet később bekebelezett az AT&T) által gyártott táblagép, amely 1993 áprilisában került forgalomba.

Tulajdonképpen egy nagy PDA-ról van szó az EO Personal Communicator, bár felszereltség terén a Personal Communicator közelebb áll egy PC-hez, mint egy PDA-hoz, hiszen volt rajta soros port, párhuzamos port – amire akár flopit, vagy pontmátrixos nyomtatót is lehetett kötni – jack bemenet, PS-2 port, PCMCIA port (a 880-on 2 darab is) és VGA port (csak a 880-ason)

A verziókról: Az EO Personal Communicatornak két verziója került forgalomba: A 440, és a 880. A 440 volt a fapados verzió, kisebb órajelű processzorral, kevesebb csatlakozóval, míg a 880 az erősebb, értelemszerűen erősebb processzorral, több memóriával és többféle csatlakozóval lett felszerelve.

A 880 méreteit és súlyát tekintve is nagyobb volt: Majdnem kétszer olyan nehéz, mint a 440, és nagyobb, illetve vastagabb is annál. A 440 képátlója ~ 7” volt, míg a 880-é 9,5”. A 880 egyetlen hátránya, hogy a nagyobb képátlóra ugyanolyan felbontású kijelzőt szereltek, mint a “kistesóra”, így a 440 110 dpi-s, míg 880 csak 85 dpi-s panellel rendelkezik.

A PC Magazine egy 2012-es cikkében az EO 440-et „the first true phablet”-ként jellemzi. Ez azért igaz rá, mert lehetett vele telefonálni, értelemszerűen ettől lett phablet.

EO Personal Communicator - az első phablet 21 éves

Apple Newton MessagePad – 1993-ban megjelent az Apple PDA-ja (Apple Newton MessagePad, másnéven OMP (Original Message Pad) vagy H1000) . Igen, a MessagePad inkább PDA, mint tablet, de ez jelen esetben kevéssé fontos, és én úgy gondolom, hogy el fog férni egy cikkben a többi készülékkel.

Sokszor Apple Newtonként hivatkoznak erre a típusra, ami helytelen, ugyanis az Apple Newton egy PDA-brand volt 1993-1997 között. Így a MessagePadet Apple Newtonként emlegetni, mintha a Samsung okostelefonok neve annyi lenne, hogy Samsung Galaxy. És mind a 200 különböző típust így hívnák. Sőt: A NewtonOS-re nemcsak Apple, de Motorola, Sharp, Harris, és Digital Ocean PDA-k is épültek.

A MessagePad egy ARM 610 RISC processzorra épül, 4 MB ROM-ot, és 640 kB RAM-ot tartalmaz, a kijelzője egy 336×240 pixeles monokróm LCD-panel. A többi NewtonOS-re épülő PDA-ról most nem ejtenék szót, mert nem sokban térnek el az OMP-től. Kivéve persze az eMate sorozat, de az meg már nem táblagép.

Apple Newton OMP - 100% eredetiség, 100% Apple

IBM ThinkPad 750P – 1993 szeptemberében a 750-nel, és a 750C-vel együtt mutatták be a 750P-t, ám azoktól eltérően ez inkább táblagép billentyűzettel, mint laptop érintőkijelzővel, ugyanis a billentyűzet részben csak az akkumulátor, és a bővítéshez való portok vannak, maga a gép a kijelző mögött található. Az alábbi képen látható, hogy hogyan alakul át:

A 750P-t egy 33 MHz-s Intel 486SL jelű processzor hajtja egy 1 MB RAM-mal szerelt WD90C24 videokontroller és a CS4248 jelű audiokontroller segítségével. A készülékben 4 MB RAM (mely legfeljebb 36 MB-ig bővíthető) és opcionálisan 170 vagy 340 MB-os HDD található. A 750P kijelzője egy 9,5"-os érintésérzékeny, VGA-felbontású, 64 színes szürkeskálás STN-panel.

A 750P 3 kg-ot nyom, és 53 mm vastag.


A ThinkPad 360P és 750P

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.