Mikrofónia
A mikrofónia során mechanikus rezgések alakulnak át elektromos jellé. A jelenséget – a mikrofonokon és a hangszórókon (!) túl – elsősorban kondenzátorok és kábelek produkálják, de az elektroncsövek is hajlamosak rá.
Utóbbiakról nincs sok tapasztalatom, ám az irodalom alapján a szilárd készülékfelépítés és a csövek puha felfüggesztése csökkenti a jelenséget (logikus); továbbá öreg csövek hajlamosabbak produkálni. Kaphatók a célra külön rezgéscsillapító elemek; valamint jegyezzük meg, hogy sokszor a csöves gitárerősítők hangja nem választható el a hangszóróládától, amelybe szerelik, és a beszerelés módjától.
A nagy dielektromos állandójú dielektrikummal rendelkező kerámiakondenzátorok (X5R és Z5U) különösen hajlamosak a jelenségre, elsősorban a nagyobb értékűek (több µF-osak). Ez a dielektrikum anyagának piezoelektromos tulajdonsága miatt van. Kis felületüknél fogva a rezgéseket csupán a NYÁK-panelről tudják felszedni, emiatt azonban az SMD-típusok még hajlamosabbak lehetnek a mikrofóniára. Ha nagyobb értékű kerámiakondenzátort használunk (>1 uF), érdemes tehát furatszerelt kivitelűt választani, és azt hosszabb, esetleg hajlított lábbal beültetni.
5. ábra. Furatszerelt X7R kerámiakondenzátorok (forrás)
A nagy felületű fóliakondenzátorok szintén produkálják a jelenséget: felépítésüknél fogva (nagy felület) elsősorban a levegő rezgéseit veszik át. A mikrofónia oka itt a dielektrikum hajlékonysága, aminél fogva a fegyverzetek távolsága megváltozik, ezzel együtt az alkatrész kapacitása is változik, vagyis a kapocsfeszültség is. A hangdobozok hangváltóját tehát nem érdemes a hangszórókkal egy légtérbe tenni.
6. ábra. Nagyméretű fóliakondenzátorok (pirosak) (forrás)
Végül ne hagyjuk ki a kábeleket sem, mivel esetenként azoknál is komoly tényező tud lenni a mikrofóniás hajlam. Pl. szimpla szövéssel készült rézsodrony szigetelésű gitárkábelek csapkodásra csattogó hangot visznek a szállított jelre.
7. ábra. Szimpla szövésű (vagyis nem szőtt) rézhuzal sodrony árnyékolású kábel (bár ez úgy tűnik, pont egy jó típus) (forrás)
A mikrofónia a HiFi-ben azért kellemetlen jelenség, mert a zene ütemével összefüggő torzítást produkál, amit így nem a zenétől független hatásként érzékelünk, hanem annak hangminőségét halljuk rosszabbnak/másnak. Sokszor nem tudjuk, hogy a rendszerünk mikrofóniát produkál, olyan kicsi a jelenség mértéke, majd meglepődünk, milyen hatékonyak tudnak lenni a rezgéscsillapító készülékalátétek vagy a vastag hangfalkábelek, hogy a kábeltámasztékokról és a homokkal körülvett hangfalkábelekről most ne beszéljünk.
8. ábra. Audiofil kábeltámaszték (forrás)
Fejhallgatózáskor értelemszerűen kisebb jelentőséget kap ez a fajta parazitahatás. Ugyanakkor nem csak az audio világában kell vele számolni: pl. az elterjedten használt SMD X7R-kerámia táphidegítő kondik digitális áramkörökben jittert okozhatnak (pl. amikor leejtünk valamit a készülék asztalára), valamint mérőerősítők és oszcilloszkóp-előtétek esetében is különösen nemkívánatosak.
Említettem, hogy a hangszórók is mikrofóniáznak. Gondoljunk erre, amikor erősítőnk torzítását hangszórós/fejhallgatós terheléssel mérjük: maradjunk csendben!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!