Amikor az elme megbomlik II.
Aztán tavaly valahogy ráleltem az Ubuntu-Kubuntu-Lubuntu trióra, annak is a Windows alól telepíthető verziójára, közismert nevén Wubi. Innen töltöttem le szépen sorban a disztribúciókat. Kezdtem a 10es Ubuntuval, az nem nyerte el tetszésemet, számomra túl plasztik volt, és a kezelőfelület sem volt az én barátom.
Hát semmi gond, uninstall, Kubuntu fel. Ő már viszont begyere volt - KDE azt hiszem akkor nyerte el a tetszésemet. A Kubuntu először csak a Wubis verzióban került fel, majd miután sikerült relatív személyre szabnom, gondoltam, telepítsük fel normálisan is.
Ezt a jól megszokott módon indítottam el - merevlemezről egy kis partíció lecsíp, azt érintetlenül hagy, majd oda Kubuntu fel. Minden aprósággal együtt egy óra alatt már fent is voltam a neten, és töltöttem le a frissítéseket. Mondhatni minden szép és jó. Csak elkezdett érdekes dolgokat csinálni, netre se akart felmenni, aztán úgy összeomlott, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
Másik gép elé leül, guglizás, eredmény nuku. DVD berak, recovery indít. Hááááát, eltoltam. Nem kicsit, nagyon. Mondom jó, akkor induljon a Win7, az még megvan - no boot files. Itt nem sorolom fel a magyar káromkodás ízes részeit, mindenki képzeljen ide amit akar. Ismét gugli, hiba oka megvan, MBR korrekció. DVD elő, amit írtak, megcsináltam. És ment a Win7 - Kubuntu abban a szentséges pillanatban formázva, helye behintve audió- és videófájlokkal.
Ezek után még a Wubis verziót akartam ismét tesztelni, hátha én voltam az a bizonyos porszem - de a reboot után be sem tudta fejezni a telepítést. Itt azt hiszem a kevésbé nyakas - barátnők szájából a számítógépfüggő vadbarom - emberek már hagyták volna a fenébe a dolgot, de én máshogy álltam a dolgokhoz.
3 az 1-ben, és nem is kávé - most már mindhárom oprendszert napi szinten használom
Ok, hogy ez a két disztribúció nem akart engem, de akkor nézzük meg, melyik fogadhat engem normálisan. Itt fordultam vissza a SUSE irányába, mert nem tudom miért. Azt megtaláltam, hogy az anno kapott SUSE már Novell alá tartozik, így azt a verziót nem biztos, hogy nekem szánták.
De az openSUSE az más tészta, és még DVDn is meg tudom szerezni.
openSUSEra fel! Egy kis nyitott történelem következik most.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!