Test - hardver

A GameCube-ok DOL-*** modellszámozással rendelkeztek, akárcsak az alkatrészeik - részletesebb lista itt. Több színben is megjelent, a legelterjedtebb a Jet Black és az Indigo volt, később megjelent a Platinum kódnevű színezés, ezek a gépek ezüst színűek voltak. Japánban ezeken felül volt egy Orange Spice GameCube is, mert ott a narancs a szerencse színe.
A fejlesztői környezetek DOT-*** modelszámozással gördültek le a futószalagokról.

Processzor:
A gép lelke egy IBM PowerPC alapú processzor aminek a Gekko fedőnevet választották. 0,18 mikronos (180nm-es) gyártástechnológiával szállították. Órajele igen alacsony, mindössze 485MHz-en ketyeg, de ennek ellenére nem szabad lebecsülni, ez az egyik legerősebb központi egység a hatodik generációs konzolokban. Egyetlen hátránya, hogy munkáját nem segítik plusz vektoregységek, mint az Emotion Engine esetén és "csak" 64bites lebegőpontos számításokkal birkózik meg, valamint 1,3GB/s-os sávszélességű, 162MHz-es külső buszhoz csatlakozik. A rajta átfutó adatokat 64KB L1 és 256KB L2 gyorsítótárba pakolhatja.

Memória:

Minden egyes konzol 43MB memóriát tartalmaz.
-a processzornak 10ns-os 24MB MoSys-féle 1T-SRAM jut.
-a hangcsiholónak 16MB 81MHz-es DRAM-ból kell gazdálkodnia
-a grafikus chipnek 6,2ns-os 3MB 1T-SRAM áll rendelkezésére.

A legérdekesebb pont az 1T-SRAM lehet. Miért? Mert a szabvány memóriák DRAM (Dynamic Random Acces memory - dinamikus véletlen elérésű memória) alapúak, ezzel szemben ez -ahogy a neve is mutatja- SRAM alapú. A lényeget kicopyztam, köszönet érte az IT szótárnak! Az a fontos, hogy rendszermemóriaként ritkán használják PC-téren.

"Az SRAM (Static Random Access Memory – statikus véletlen elérésű memória) statikus, felejtő flip-flop memóriacellákból álló mátrix, amiben a cellák címezhetőek. Az SRAM technológia is illanó akárcsak a flip-flop, amiből felépül. Ez azt jelenti, hogy csak addig tartja meg az adatokat amíg folyamatosan áram alatt van. Az SRAM-nak az előnye, hogy lényegesen gyorsabb mind a DRAM, nem fogyaszt sokat, és a használata egyszerű. Ebből adódóan gyakran használják memória komponensnek, mivel a memória nagyon kicsi is lehet. SRAM-okat sokszor használják mikrokontroller lapokon, a processzorokban vagy mellettük mivel bizonyos feladatok nem igényelnek nagyméretű memóriát, ugyanis nem lenne kifizetődő külön vezérlőt építeni a DRAM-hoz. Sokféle sebességű SRAM létezik az 5-10-ns-tól az 200-ns-ig kis fogyasztású eszközökbe. Létezik bipoláris és MOS technológiával gyártott SRAM. 95% az eszközöknek CMOS technológiát használ, mivel ez kisebb és kevés a fogyasztása. Rendkívül nagysebességű gyorsító tár készülhet BiCMOS technológiával, ami bipoláris tranzisztorokat használ az extra sebességhez. A leggyorsabb SRAM memóriák ECL (Emitter Coupled Logic) bipoláris technológiával is készülhetnek. A nagy fogyasztás miatt a memória mérete korlátozott ennél a technológiánál."

Grafikus chip:
Az ATi (még mielőtt az AMD-vel hált volna) és a NEC együttműködésének gyümölcse a Flipper becenevű grafikus processzor. 162MHz-es órajelen üzemelt, 0,18 mikronos gyártástechnológiával készült és a kornak megfelelő feature-ökkel bírt. Főbb funkciói:
"24bites színmélység, Z-buffer, Köd, subpixel-élsimítás, 8 hardver fényforrás, alpha blending, Virtual Texture Design, multi-textúrázás, bump-mapping, environment mapping, bilineáris/trilineáris/anizotrópikus filterezés, valós idejű textúra-tömörítés (S3TC), valósidejű Display List dekompresszió, HW 3-line deflickering (remegéselvonó) filter"
Összességében 10,5GFLOPS-ot tud kipréselni magából és 24 millió polygont pakol ki a képernyőre. Kezeli 480i, 480p és 576i felbontásokat. Egyetlen hátránya, hogy nem képes gyorsítani a csontvázanimációkat.

Meghajtó, adathordozók:
Hivatalos berkekben CAV (Constant Angular Velocity) a becses neve és GameCube Disceket eszik. Ezek a lemezek a Matushita (Panasonic) technológiáján alapuló 8cm-es, 1,5GB-os miniDVD lemezek. Átlagosan 128 ms alatt éri el az adatokat 16-25Mbps-os adatátviteli sebességgel.
A játékok a mentéseiket memóriakártyákra menthetik. A Nintendo hivatalosan három fajtát adott ki.
-DOL-008 (2Mbit/512KB) 59 blokkos
-DOL-014 (8Mbit/2MB) 251 blokkos
-DOL-020 (32Mbit/8MB) 1019 blokkos
Értelemszerűen az 59 blokkos verziót csomagolták a dobozokba. Az eredeti Nintendo memóriakártyákon kívül lehetett vásárolni utángyártott verziókat is, nekem egy 8MB-os Brooklyn típus van, de volt 16 és 32MB-os is.

Egyebek:
A konzolokon négy kontrollercsatlakozó, két memóriakártya-csatlakozó, két nagysebességű soros- és egy párhuzamos port is található. Ezeken felül egy analóg- és egy digitális AV csatlakozó van a Cube-okon (utóbbi nincs a DOL-101 modelleken) az elengedhetetlen 12V-os tápcsatlakozón kívül. Felül egy Power gomb, egy Open gomb (a meghajtónak) és a legnagyobb meglepetésemre egy Reset gomb is helyet kapott.

A kontroller egy érdekes állat: úgy tervezték meg, hogy az embernek alapból kézre álljon. Aszimmetrikus felépítése által a kezek holttere igen nagy lesz (ellenben a Dualshockokkal). Két analóg kart találunk rajta melyből a jobb oldali C-karnak lett elnevezve. Mutatóujjaink az L és R gombpárosra tapadnak (nincs L2 és R2, mint a többi konzolnál), utóbbi fölött található még a Z gomb. Jobb oldalon a főbb gombok terülnek el: az igen méretesre sikeredett A gomb, az alatta levő B gomb, fölötte a körív kialakítású X és Y gomb. A bal analóg kar alatt található a D-pad ami kicsit kicsire sikerült és a egész kontroller úgy alle zusammen elég kényelmetlen lehet a sütőlapát-kezű férfiaknál. Középen árválkodik a Nintendo Gamecube felirat alatt a START gomb.
Tanuljatok az én esetemből: azt hittem rossz az egyik kontrollerem, mert az analóg karja erősen jobbra húzott, már-már temettem megamban (550Ft volt, na), de a Splinter Cell kézikönyvének hátulján rátaláltam a gyógymódra! A lényeg az, hogyha az analóg alkatrészek (L,R,analóg kar, C-kar) természetes működése eltér kikapcsolt állapot után akkor resetelhetjük a START, Y és X egyidejű, három másodpercig tartó lenyomásával!

Így összességében elmondható, hogy a Nintendo GameCube igen korrekt hardverrel rendelkezett. Sikerült összerakni egy olyan hardvert amit könnyű programozni, olcsón elő lehetett állítani és nem maradt alul a konkurensekkel szemben. Sokan kritizálták a gépet, hogy játékon kívül semmire sem használható, ellenben a PS2-vel és az Xbox-szal. Japánban ezért is adott ki a Panasonic egy DVD-lejátszóval felszerelt luxus GC-t a Panasonic Q-t.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!