Hirdetés

2019. május 26., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Kicsi a bors, de gyors

Szép, kicsi, gyors, masszív és még olcsó is. Mindez egyetlen pendrive-ban!

[ ÚJ TESZT ]

Tesztek III.

Sebességteszt újratöltve

A fenti eredmények azt sugallják, hogy az első tesztben a Pico-C bizony nem hozta ki magából a maximumot. Ez talán logikus is, hiszen azonos klaszterméret mellett 32-szer akkora fájlkiosztás-táblát kell karbantartania, mint a MyFlash-nek. Ezért rövidített formában megismételtem az írásteszteket. Ezúttal csak a kis, illetve nagy fájlok írásában, méghozzá 2, 4, 8 és 16 kB-os klaszterméretekkel versenyeztek a szereplők. Legalábbis a nagyok, ugyanis a MyFlash esetén nem lehetett 2 kB-nál méretesebbet beállítani.

A kis fájloknál azt látjuk, hogy a MyFlash nem igazán szereti az 512 bájtos klaszterméretet, felette jelentősen begyorsul. Ugyanígy van a Pico-C a 2 kB-al. A másik két pendrive sebessége nem nő érdemben, sőt, Névtelen még lassul is.

A nagyméretű fájloknál hasonló megfigyelést tehetünk, a MyFlash egyre csak gyorsul, kár, hogy a 4 kB már nem elérhető… A Pico-C csak a dupla ugrásokat szereti, de a 4-ről 8 kB-ra lépést nagyon meghálálja. Leteszteltem 32 kB-al is, de ott már drasztikus visszaesés következett. Mindenesetre 8 kB-on szépen megszorítja a MyFlash-t, ne feledjük, hogy a konkrét időkülönbség mindösssze 1 másodperc.

Összefoglalva a fentieket: a legjobb teljesítmény érdekében vizsgáljuk meg különböző klaszterméretekkel a pendrive-ot, elvileg találnunk kell egy szűk, optimális tartományt. Ezen belül a lehető legkisebbet válasszuk a lehető legnagyobb tárhely érdekében. Fájlrendszerből az exFAT a nyerő, de az esetleges kompatibilitási gondok miatt mégis a FAT32 a megfelelőbb, feltéve, hogy nem akarunk 4 GB-nál nagyobb fájlokkal furikázni… szóval ez nehéz kérdés.

Többszálúság

Az is érdekelt, hogy milyen hatással van a sebességre, ha egyszerre több műveletet is végzünk a meghajtón. Ehhez összesen négy tesztet futtattam. Ezek során elindítottam az első műveletet, majd rövid időn belül a másodikat. Azt mértem, hogy mennyiben különbözik a befejezéshez szükséges idő ahhoz képest, mintha külön-külön futtattam volna őket. A szünet idejét hozzáadtam a „soros” eredményéhez, hiszen ennyivel később indult a második művelet a párhuzamos futtatás során. Ez mondjuk csak elméletben helyes, hiszen a gyakorlatban aligha vagyunk képesek egyszerre indítani a két műveletet, míg az egymásutániság Total Commanderben korrektül megoldható az F2 használatával.

Első körben azt vizsgáltam, hogy mi történik, ha előbb elkezdem a pendrive-ra másolni a korábbi tesztben szereplő képeket, majd ezzel párhuzamosan beolvasom a telepített játék kis fájljait.

Nos, azt láthatjuk, hogy a vezérlőelektronika képes némi optimalizálásra, hiszen egyszerre ír és olvas, azaz ilyen feladatoknál hamarabb végzünk, ha egyidejűleg futtatjuk őket.

A második körben a kis fájlokat írtam, és egy nagyméretű állomány olvastam a pendrive-ról. A helyzet hasonló az előzőekhez, de a nyereség már kisebb.

Ott kezdődik az igazi szívatás, amikor sok apró fájlt írunk párhuzamosan. Meg is van az eredménye, bizony sokkal jobban jártunk volna, ha megvárjuk, míg az első folyamat lezajlik.

Két nagy fájl szimultán írásakor meglepő módon jobban jártunk, mintha sorba állítottuk volna a műveleteket. A különbség mondjuk nem jelentős, a gyakorlatban nem sokat veszünk észre belőle.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.